A december az évösszegzésről szól, nem hagyjuk ki a kínálkozó lehetőséget mi sem – ha felidéznétek 2016 legfontosabb eseményeit, cikkeit, olvassátok évbúcsúztató összeállításunkat!
2016 januárjában is beszámoltunk a 2013 óta húzódó és azóta is időről időre előkerülő Doboz-ügyről. Ebben a hónapban hozta meg az Alkotmánybíróság a határozatot: a szórakozóhelyek nem alkalmazhatnak nemi alapon eltérő belépődíjakat. Az ELTE-n az év első hónapja a vizsgaidőszak mellett az Educatio kiállításról és a közelgő felvételikről is szólt: a felsőoktatási kiállításról az ELTEvízió az ELTE-s, zéróemissziós buszokkal utazva tudósított, az ELTE Online közélet rovatában pedig a felvi.hu, az Egyetemet érintő statisztikáinak áttekintését olvashattátok.
Februárban jött a hír, hogy Czunyiné Bertalan Judit távozik köznevelési államtitkári posztjáról, feladatkörét pedig Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár veszi át, ezután nem sokkal pedig továbbra is pörgött a közoktatás reformálásáért szerveződött mozgalom, február végén volt a “Nem leszek suliban” megmozdulás. Ugyancsak a hónapban indult Magyarország boldogságtérképének elkészítése is a Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogság Intézete és az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratórium kooperációjában.
Márciusban még több dologról számoltunk be, például ekkor derült ki a szociális támogatás ponthatára – sokakat érhetett meglepetésként, hogy az eddigieknél magasabb lett, ennek miértjére itt olvashattatok válaszokat. A nemzeti ünnep napján élőben tudósítottunk a Hősök teréről induló pedagógustüntetésről, amelynek célja a közoktatás reformja volt – ennek folytatása volt a hónap utolsó előtti napján a kockásinges sztrájk, illetve például az Oktatói Hálózat által szervezett, 10-kor kezdődő fórum a polgári engedetlenségről Ludassy Máriával (professor emeritus, ELTE BTK), Misetics Bálinttal (szociálpolitikus, aktivista) és Sík Domonkossal (adjunktus, ELTE TÁTK).
Limpár Imrével, az ELTE karriertanácsadójával készült interjúnk máig aktuális, például az ilyen részek miatt: “Egy ilyen tanácsadás leginkább láttatást adhat. Van egy hitvallásom, miszerint mindig van másik út, mindig tehetünk mást, mint eddig. Persze a változás mindig egy elhatározással indul. A lehetséges utakat szeretem láttatni, de a döntés mindig az egyén feladata marad. Nincs véglegesség, pláne a karrier terén.”
Áprilisban számoltunk be egy kutatásról, amely szerint “a magyar fiatalok többsége hátat fordít a politikának, ha mégsem, akkor nagy eséllyel a Jobbikra szavaz” – és még boldogtalanok is. Az ELTE HÖK ekkori küldöttgyűlése sem telt feszültségmentesen, három beszámolót nem fogadott el a kgy.
Májusi cikkeink között szerepelt egy összeállítás a hátrányos helyzetű gyerekekről és a szegregációról a közoktatásban (a helyzet az újabb felmérések tükrében valószínűleg azóta sem javult). Ugyanakkor ennél sokkal nagyobb port kavart a leszbikuscsók-flashmob, ahol az elcsattant pár puszi és csók nem okozott riadalmat, a Konzervatív Hallgatók Szövetsége ugyanakkor félelmet keltő módon fejezte ki véleményét.
Júniusban választották meg Sujtó Attilát az ELTE HÖK elnökévé, a tisztújításról itt számoltunk be; kiderült: színházi tanulmányok minor, később pedig mesterszak indul az ELTE BTK-n sokak örömére; valamint két bombát is találtak az ELTE lágymányosi kampuszának közelében.
A júliusi cikkeink között szerepelt, hogy az ELTE része lehet a Savaria Egyetemi Központ – a hír igaz, azóta az integráció részletei is körvonalazódtak. Megosztottuk Juhász Gábornak, a TÁTK dékánjának a diplomaosztón elhangzott beszédét is, főleg az ilyen mondatok miatt fontos és kiváló útravaló: “értelmiséginek lenni nem csupán magánügy, hanem közügy, a közösséggel szembeni kötelezettséget is magában foglaló létforma. Immár Önökön múlik, hogy az itt megszerzett tudást méltó módon használva lesznek-e ebben a hazában, akik tükröt tartanak, és olyan polgárok, akik hajlandók abba belenézni.”
Ugyancsak júliusban derültek ki a felvételi ponthatárok is, ezeket azonnal közzétettük – és kicsit elemeztük is.
Augusztusban bemutattuk az ELTE Szolgáltató Központot, hogy mindenki tisztában legyen vele, nem csak az órákat és a hallgatótársakat biztosítja az Egyetem.
Az ELTE HÖK szeptemberben is szervezett jótékonysági akciót, ahol a segíteni vágyók rászoruló diákok iskolatáskáit töltötték meg tanszerekkel, többek közt erről is szó volt a szervezet évnyitó küldöttgyűlésén. Ekkorra készült el Magyarország boldogságtérképe is az ELTE PPK segítségével.
Az október hírekben gazdag volt: ELTE-s, a kvótanépszavazás ügyében véleményt nyilvánító oktatókat szólaltattunk meg, valamint tudósítottunk a Népszabadság felfüggesztéséről tartott beszélgetésről is. Sőt Iain Lindsey, a Brexitről tartott előadásról is beszámoltunk.
Sokakat megmozgatott a Hősök tere mozgalom is, erről itt írtunk bővebben.
Október végén röppent fel a hír arról, hogy a BME GTK az ELTE-hez csatlakozna, erről azóta is sok cikkünk született, ezeket itt találjátok.
Bár novemberi cikkünk volt, a vizsgaidőszak közepén sem szabad elfelejteni: a sikeres tanuláshoz a megfelelő mennyiségű alvás elengedhetetlen. Utánanéztünk annak, hogy hogyan változik az anglisztika alapképzés, és megírtuk, hol dolgoznak legszívesebben a magyar hallgatók – de természetesen az amerikai elnökválasztásról is volt cikkünk.
Decemberben jelent meg egy interjú az ELTE Online-on egy pekingi lánnyal – aki valamiért pont magyarul szeretett volna tanulni, majd pedig az ELTE-n lett hallgató. Jótanácsokat is adtunk a vizsgák közeledtével, ugyanakkor a felsőoktatás nagyobb szintjével is foglalkoztunk: a minimálbér emelkedésével a bérfeszültség is növekszik a felsőoktatásban.
Kiemelt kép: journalismfund.eu
