Pekingből Budapestre – avagy egy kínai lány története

Adott egy lány, aki 24 évesen Kínából, pontosabban a pekingi egyetemről került hazánkba csak azért, hogy elsajátítsa a magyar nyelvet, illetve magába szívja a magyar kultúrát. Pekingben már elvégezte a magyar alapszakot, de úgy döntött, hogy tanulmányait az ELTE-n folytatja, mégpedig hungarológia szakos hallgatóként. Rendkívül érdekes az, hogy a tőlünk több tízezer kilométerről származó ázsiai lányt vajon mivel kápráztathatta el a magyarság. Interjúnkban kifaggattuk az eddigi tanulmányairól, Magyarországgal kapcsolatos élményeiről, illetve egyéb személyes tapasztalatairól.

Fotó: Vörös Tamás / ELTE Online

Fotó: Vörös Tamás / ELTE Online

Li Aoran, avagy magyar nevén Kati, idén kezdte az ELTE Bölcsészettudományi Karán a hungarológia mesterszakot. Elmondása szerint már gyerekkora óta érdekli a magyar nyelv és a kultúra, így fejébe vette, hogy közelebbről is megismerkedik velük.

Mesélj kicsit magadról, mit kell rólad tudni?

24 éves vagyok, Kínában magyar szakos diák voltam 4 évig, a pekingi idegennyelvi egyetemen tanultam. Ezután egy évet dolgoztam tolmácsként, most szeptemberben pedig elkezdtem a tanulmányaimat az ELTE-n, hungarológia mesterszakon.

Mikor döntötted el, hogy magyarul akarsz tanulni?

Egy kínai sorozatot néztem a tévében, amiben hunokról is szó esett, akiket a magyar néppel társították. Bár most már tudom, hogy ez a feltevés nem feltétlenül igaz, de ennek ellenére mégis magával ragadott a magyarság világa.

Hány éves voltál ekkor?

Nagyon kicsi, azt hiszem 10 vagy 11.

Fotó: Vörös Tamás

Fotó: Vörös Tamás

A családodban volt már példa arra, hogy valaki magyarul tanuljon?

Nem. Kínában nem nagyon jellemző a magyar nyelv tanulása, így a családomban sem volt példa erre.

De mégis van egyetemi képzés magyarul. Hányan járnak oda átlagban?

Körülbelül 15-en. Emellett néhány éve nyílt meg Pekingben a Magyar Kulturális Intézet, ahol bárki megismerkedhet a magyar kultúra minden ágával. Nyelvoktatás is zajlik, de nem sokan látogatják, mert nagyon drága.

Mennyire okozott nehézséget a nyelvtanulás? Hogyan vetted az akadályokat?

Nagyon nehéz nyelv, főleg a nyelvtana okozott sok problémát. Észrevettem, hogy sokkal jobban értem azt, ahogy mások beszélnek, mint amennyire én tudok beszélni. Egyébként 4 év alatt tanultam meg magyarul, de kemény munka volt. Kínában nagy a hajtás, a tanáraink is megkövetelték tőlünk a feltétlen szorgalmat.

Miért döntöttél úgy, hogy Magyarországra költözöl?

Személyesen szerettem volna megtapasztalni a tankönyvekben leírtakat, így először 2012-ben már voltam itt egy évet ösztöndíjasként, a Balassi Intézetben. A csoportunkban csak kínaiak voltak, egészen pontosan heten voltunk, de a tanárok mind magyarok voltak. Nagyon sokat kellett tanulni, sokféle tárgyból: például kultúra, társadalomismeret, zene, néptánc, irodalom.

Nagyon szerettem itt lenni, a tanáraink szerveztek kirándulásokat, voltunk többek között a szentendrei skanzenban is. Az a látogatás nagyon érdekes volt számomra, mert Kínában nincsenek ilyen helyek, ott minden sokkal modernebb. Vannak ugyan hasonló épületek, amik nagyon klasszikusok, de mégis más stílusúak.

Ezen kívül jártam Visegrádon, Esztergomban, Kazincbarcikán meg még sok helyen, de már nem emlékszek mindre.

Az egyetem mellett foglalkozol még valamivel?

Nem, a tanulás bőven elég. Nagyon nehezen megy, hiszen ez már mesterképzés, így a követelmények is sokkal magasabbak. A Balassi Intézet ehhez képest teljesen más volt, ott szinte kizárólag csak a nyelvtanulásra korlátozódott az oktatás. Ott is kellett tanulni, de a hungarológián azért jóval részletesebb a képzés.

Fotó: Vörös Tamás

Fotó: Vörös Tamás

Hogy tetszik Budapest? Biztosan ismerős volt már néhány része.

Igen, az volt, de még mindig nehezen boldogulok, mert egyedül vagyok. Amikor 2012-ben éltem itt, akkor jóval könnyebb volt, mert egy egész csoport lehetett a segítségemre.

Így hogyan birkózol meg a mindennapos problémákkal?

A csoporttársaim nagy segítségemre vannak, de legtöbbször magamra vagyok utalva és teljesen egyedül oldom meg a felmerülő problémákat. Például a magyar nyelvű jegyzetek is sok gondot okoznak, mert nem minden szót értek, így sokat kell használnom a szótárakat. Jelenleg a magyar-kínai szótár nem olyan kidolgozott, így egyes szavaknál nem tudom használni. Viszont angol-magyar szótár nagyon jó, így van, hogy többfelé kell egy szót lefordítanom, hogy megértsem.

Mit szólt a családod ahhoz, hogy Magyarországra költöztél?

Anyukám és apukám azt mondták, hogy ha nagyon-nagyon nehéz az élet itt, akkor azonnal menjek haza. De nem szeretnék hazamenni, mert a kitartásom erőt ad. Legközelebb majd a téli szünetben látogatok haza.

Mi a terved a hungarológia elvégzése után?

Hazaköltözök Kínába. Munka terén pedig nagyon hasznos lesz ez a képzés, hiszen dolgozhatok akár egyetemi tanárként is Pekingben vagy Sanghajban. Kínában ez egy nagyon jelentős munka. Egyre több lehetőségem nyílik majd, ugyanis egyre több magyar képzés indul Kínában, köszönhetően a magyar-kínai kormány erősödő kapcsolatának.

Hogyan tartod a kapcsolatot a családoddal?

Kínában nincsen Facebook, így más hasonló közösségi oldalakon szoktunk beszélni, amelyek nagyon hasonlítanak a Messengerre is például. De itt Magyarországon tudom használni a Facebookot, nagyban megkönnyíti a kapcsolattartást a csoporttársaimmal is.

Mivel kapcsolódsz ki a szabadidődben?

Kínai büfékbe megyek enni, mert nagyon hiányzik a hazai étel. Viszont Magyarországon teljesen más a kínai kaja, mint otthon, nagyon furcsa. Inkább magyar kínai ételnek nevezném, mert a fűszerek és az ételek találása is teljesen eltér a megszokottól.

Fotó: Vörös Tamás

Fotó: Vörös Tamás

 Hogy állsz a magyar ételekkel?

Kínában is volt magyar étterem, ismertem a magyar konyhát. Szeretem például a töltött káposztát. A magyar tanárnőnk Pekingben gyakran főzött nekünk valamit, valamilyen hagyományos magyar ételt.

A magyar zene mennyire tetszik?

Nagyon más, mint a mostani kínai zene. Nem könnyű a szövegek megértése. Más a stílus is, de érdekes számomra. Viszont az furcsa nekem, hogy a magyar áruházakban angol számok szólnak főleg.

2012-es itt tartózkodásod alatt szereztél magyar barátokat?

Igen, egy magyar családban tanítottam kínaiul. Azóta még néha beszélgetünk. Van olyan magyar diák, akit Kínában ismertem meg, mert kiköltözött kínait tanulni, azóta meg már újra Magyarországon él, szóval, igen, voltak már ismerősök korábbról.

Mit gondolsz a magyar emberekről?

Szerintem a magyarok kedvesek és segítőkészek. Sok pozitív élmény köt a magyarokhoz, nem bántam meg, hogy ide költöztem.

A sok pozitív tapasztalat mellett ért esetleg negatív hatás a magyar emberekkel kapcsolatban?

Igen, de nem személy szerint engem. Amikor Kínában voltam, akkor az egyik tanárunk mondta nekem, hogy ha nemzeti ünnep lesz Magyarországon, akkor inkább ne nagyon menjünk ki az utcára. Először nem értettem, egészen addig, amíg három fiú csoporttársam utazott a metrón egy nemzeti ünnepkor és a metrón néhány magyar fiú leköpte őket. Nagyon megijedtek. De szerintem ez nem baj, mert minden néphez tartozik jó és rossz ember. Kínában is vannak ilyen esetek. Véleményem szerint ez normális, mert van olyan ember, aki szereti a külföldieket és van olyan, aki nem. De ettől függetlenül én szeretem a magyar embereket, mert nagyon kedvesek.