A Brexit az Brexit – Iain Lindsey előadása az ELTE ÁJK-n

Mr. Iain Lindsay OBE, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete Állandóság és változás a brit külpolitikában címmel tartott előadást 2016. október 10-én a Joghallgatók Önképző Szervezete (JÖSz) rendezésében. A nem sajtónyilvános eseményen a JÖSz meghívásának köszönhetően vehetett részt az ELTE Online.

A nagy változások idején mindig érdemes meghallgatni a közvetlenül érintetteket, és kétségtelen, hogy a brit népszavazás eredménye és a készülődő Brexit éppen az ország európai nagyköveteire ró rendkívüli terhet. A nagy változások idején sokszor az apró gesztusok is felértékelődnek, így válik fontossá, hogy a nagykövet magyarul kezdte az estét, hogy magyarul hangzott el először a sokat ismételt mondat: Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, de nem fordít hátat Európának.

20161010_183226_ReveszPatrikA rövid magyar bevezető után a nagykövet angolra váltott, tények, statisztikák és hivatalos álláspontok hangzottak el. 2016. június 23-án közel 33 millió ember szavazott az Egyesült Királyságban, és bármennyire volt kicsi a kilépéspártiak előnye, az érvényes népszavazás érvényes népszavazás. A maradáspárti friss miniszterelnök, Theresa May pedig egyértelművé tette – egy szintén sokat ismételt mondattal –, hogy Brexit means Brexit. A szavazás után a szigetországnak gazdasági és politikai viharokkal kell(ett) megküzdenie. A font továbbra is történelmi mélyrepülésben van, új kormány, és ezzel együtt kormányzati struktúra alakult meg. Mindezek ellenére, hangsúlyozta a nagykövet, a Brexitnek alapvetően jogi következményei lesznek, és nem módosítja a britek világnézetét. Az EU-ból való kilépés azonban nem szólhat arról, hogy a meglévő modellek (norvég, svájci) közül melyiket választja az Egyesült Királyság: új, egyedi, brit modellre lesz szükség, amely a szigetország gazdasági érdekeit tartja szem előtt.

Mr. Iain Lindsey röviden kitért arra is, hogy az Egyesült Királyság továbbra is a világ egyik vezető gazdasága, és számos saját szabadkereskedelmi-egyezménnyel rendelkezik. Nem mellékes az sem, hogy London a pénzügyi világ egyik fővárosa, és a Brexit ellenére számos nemzetközi beruházás célországa, ahogyan az sem, hogy az Egyesült Királyság külkereskedelmi deficitén főleg nem európai országok javítanak. Az EU-tagok közül egyedül Írországgal van pozitív külkereskedelmi mérlege a brit gazdaságnak.

Őexcellenciája jelezte, hogy a magyar-brit külpolitikai kapcsolatok nem gyengültek a Brexitről tartott népszavazás óta, mitöbb éppen a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor volt az egyik legegyüttérzőbb és megértőbb az Európai vezetők közül.

Mint ismert, London immáron a második legnagyobb magyar város. Így fontos kérdés a magyarok szemében, hogy a Brexit milyen hatással lesz a kint élő magyarokra. Mr. Lindsay megnyugtatta a jelenlévőket, és felidézte May miniszterelnökasszony ígéretét, hogy a már kint dolgozó és tanuló EU-állampolgárok az országban maradhatnak.

A nagykövet előadása után először Pasecki Loránd, a JÖSz elnöke tette fel kérdéseit. Először Skócia a brit gazdaságban betöltött szerepéről és a Brexit után újra felerősödő függetlenségi törekvések felől érdeklődött, majd a font mélyzuhanását említette. Végül a kilépés fő okáról kérdezte a nagykövetet.

Mr. Lindsay válaszaiban hangsúlyozta, hogy amikor a skótok többsége az Egyesült Királyságban maradás mellett voksolt, a négy ország uniója mellett szavazott. Az Egyesült Királyság külpolitikai értelemben egy ország, az EU tagja az Egyesült Királyság és nem Skócia, Wales, Észak-Írország és Anglia. Tény, hogy a függetlenségi referendum kampánya alatt elhangzott, hogy az Egyesült Királyság melletti szavazata az EU mellett leadott szavazat, de fontos megérteni, hogy az Egyesült Királyság egészének többsége az EU-ból való kilépés mellett döntött. Egy független Skócia viszont aligha nyerne felvételt az EU-ba, több ország is attól tart, hogy egy autonóm Skócia felerősítené a saját autonómiára vágyó kisebbségeik hangját. Így Románia és Spanyolország egyértelműen ellenezné egy független Skócia csatlakozását az EU-hoz.

20161010_185005_ReveszPatrik (1)A font értékzuhanása kapcsán nyugtató hangot igyekezett megütni a nagykövet. Az export így olcsóbb a brit vállalatoknak, ráadásul olcsóbb is lett az ország gazdaságába belépni, a szigetországban befektetni tőkét. Az Egyesült Királyság továbbra is nagyon vonzó piac a világgazdaság szereplőinek. Korábbi felmérések azt is kimutatták, hogy a cégek többsége nem az európai szabad piachoz való hozzáférés miatt akart irodát nyitni a Királyságban.

A kilépés okait kutatva Mr. Lindsay egyetértett, hogy a migráció megkerülhetetlen tényező lehetett. Természetesen ilyen összetett kérdést nem lehet egy okra visszavezetni. Kapcsolódik a migráció kérdéséhez, de nem csak ezt öleli fel, hogy a brit lakosság egyes rétegei, főleg az idősebbek, úgy érezhetik, hogy a globalizáció nem ahhoz a világhoz vezetett, amit vártak. A világ nem úgy változott, ahogy ők szerették volna. Nem kizárható, hogy egy alapvető kiábrándultság érzett működött a kilépés pártiakban.

A közönség kérdéseire válaszolva Lindsay további érdekes gondolatokat osztott meg a hallgatókkal. Az egész előadás, így a zárókérdések is megtekinthetők itt.

* * *

Az elhangzott nyugtató szavak ellenére egyértelmű, hogy az Egyesült Királyság fejest ugrik az ismeretlenbe. Magyar szempontból pedig az sem mindegy, milyen lesz az Egyesült Királyság nélküli EU. Hogyan rendeződnek át a politikai és gazdasági erőviszonyok az egyre inkább germáncentrikus szövetségben. London, Edinburgh, Cardiff és Belfast pedig nekikezdhet a nagy útkeresésnek. Vagy tovább indulnak egy nagyon is régi úton?

 

Képek: Révész Patrik (JÖSz)