69

cikk

Többen szeretnének továbbtanulni, mint tavaly

Július 26-ig idén még több diák izgulhat azon, hogy felvételt nyert-e abba a felsőoktatási intézménybe, ahol tanulmányait szeretné folytatni: ugyanis a tavalyinál 5%-kal többen, 111 162-en adták be felvételi jelentkezésüket.

Megújulás a kortárs gyermekirodalomban

A Doktoranduszok Országos Szövetségének Irodalomtudományi Osztálya izgalmas programmal várja az érdeklődőket: egy kerekasztal-beszélgetés keretén belül fiatal írókkal, mesekönyv-illusztrátorokkal, valamint a Csodaceruza főszerkesztőjével beszélgetnek a kortárs gyermekirodalomról és a változó befogadói igényekről.

Tanulj ingyen távoktatásban!

Szívesen tanulnál még, de nincs rá elég időd és anyagi kereted? Érdekel a programozás, a kreatív írás, esetleg elmerülnél a Photoshop rejtélyeiben, de nincs lehetőséged szélesebb körű ismeretek megszerzésére? A világ legjobb egyetemei megoldást kínálnak erre a problémára.

Újságírók, pályázatra fel!

1989-ben alakult meg a Diákújságírók Országos Egyesülete, s a mai napig rendkívül aktív szerepet vállal a fiatal tehetségek felfedezésében és támogatásában. Az egyesület havonta kiadja professzionális magazinját, a DUE Tallózót, amely az ország legjobb diáklapjaiból közöl válogatásokat. Mindemelett működteti az Országos Diákrádió Hálózatot (a DUE Rádiót), honlapjuk, a DUE Online pedig az egyesület folyamatosan frissülő hírportálja.

Ezt kell tudnod a nőnapról

1910-ben a II. Internacionálé hozta létre a nőnapot, amellyel a választójog kivívását ünnepelték. Először a világon 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot, február utolsó vasárnapjára, 28-ra igazítva, majd 1911. március 19-én Németországban, Dániában, Svájcban és Ausztriában. Ez az alkalom a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja.

Ujjaink evolúciója

A csimpánzokkal közösen indultunk a “kéz-versenyen”: az embernek is hosszabb ujjai, hosszabb tenyere és sokkal keményebb, puha ujjbegyek nélküli mancsai voltak, amelyek a mászásra, az ágakhoz kapaszkodásra és kezdetleges fogásra alakultak ki. Aztán, ahogy lemásztunk a fákról, megváltozott a kezünk is.

A Nap valójában szivárványszínű

Ha megkérünk bárkit, hogy színes ceruzák segítségével rajzoljon nekünk egy napot, feltehetően mindenki a sárga ceruzáért nyúl a feladat teljesítéséhez – és ezen meg sem lepődünk, hiszen a Nap valami nagy sárga objektumként létezik gondolatainkban. Kutatók bebizonyították azonban, hogy ez nem teljesen egyezik meg a valósággal.

3D-ben nyomtatott csontokat és izmokat ültettek be Amerikában

Amerikai sikerről számolt be a BBC hírportálja: amerikai tudósok csont-, izom- és porcdarabokat nyomtattak 3D-ben. Az implantátumokat állatokba ültették be.

Ettől kék az ég

Már Leonardo da Vinci is próbálta megfejteni, mitől kék az ég: az Alpokban tett hegyvidéki kirándulása során megfigyelte, hogy minél magasabbra megy, annál sötétebb kék az égbolt színe.

Mit árul el rólad a szakod?

23 év tanulmányait vizsgálta Anna Vedel dán kutató, hogy mennyire igazak azok a sztereotípiák, melyeket az egyes szakok alapján felállítunk az egyetemi hallgatókról. Vedel 5 csoportba sorolta az egyetemistákat, az erről készült tanulmánya a Personality and Individual Differences című szaklapban jelent meg. De lássuk is a listát!

Újabb díjjal gazdagodik J.K. Rowling

J.K. Rowling, a Harry Potter és Cormoran Strike (Robert Galbraith álnéven írt) kötetek és az Átmeneti üresedés szerzőjét az amerikai PEN/Allen Alapítvány az irodalom szolgálatáért adományozott díjával tünteti ki.

Megdöntötték Darwin elméletét a zebrák csíkossága kapcsán

Megcáfolták a kutatók Charles Darwin elmélet a zebrák csíkosságának miértjét illetően: Tim Caro, a Kalifornia Egyetem biológusa elmondta, hogy a csíkokat a ragadozók összezavarására alkalmas mintaként magyarázta az evolúciós elmélet kidolgozója.

Most már két fekete lyukról tudunk

A Tejútrendszer második legnagyobb fekete lyukára bukkantak a csillagászok. Nem közvetlenül figyelték meg az objektumot, hanem a fekete lyuk gravitációs hatása alá került gázfelhő viselkedése miatt bukkantak rá. A köztes tömegű fekete lyukak megfigyelésének ez a legcélravezetőbb módja.

Genetikailag kódolt a boldogság?

A kutatások szerint a boldogság elérése nem csupán az erényes életen múlik, hanem valami olyasmin, amire a legkevésbé sincs befolyásunk. A bolgár és hongkongi tudósok szerint ugyanis a magukat legboldogabbnak tartó emberek sajátságos genetikai tényezővel bírnak: DNS-ük nagyobb valószínűséggel tartalmaz egy jellegzetes allélt, ami az örömérzékelésben és a fájdalom csökkentésében játszik szerepet.

Érdemes-e a felvételi trendeket követni?

A legtöbb középiskolás a gazdálkodási és menedzsment, mérnökinformatikus, jogász, pszichológia alapszakokat jelölte meg 2015-ben a felvételi eljárás során első helyen. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy vajon érdemes-e olyan szakot választani, ami a legnagyobb népszerűségnek örvend a továbbtanulók körében?

Jóval korábban meghódították már az Északi-sarkot, mint eddig gondoltuk

2012-ben találták meg a kutatók azt a gyapjas mamutot a mai Szibéria területén, amelynek vizsgálata során új felfedezést tettek az emberiség múltjával kapcsolatban: az állat sérüléseiből arra következtetnek, hogy ember ejthette el, nagyjából 45 ezer évvel ezelőtt – vagyis az eddig gondoltnál sokkal korábban hódítottuk meg az Északi-sarkot.

Reszkessetek, munkaadók: itt az Y-generáció

Az Y-generáció (1980 és 2000 között születettek) egészen újfajta kihívások elé állítja a munkáltatókat: a fiatalok a munkahelyeiken ugyanazokat a technikai feltételeket várják el, amelyeket otthon használnak – gyakori online kommunikáció, kollaborációs eszközök és flexibilis munkavégzés. Ugyanakkor a munkát vállaló Y-generáció és a munkaadók elvárásai összhangban vannak egymással: mindenkinek fontos a jó kommunikációs készség és kapcsolatteremtő-képesség (akár az ügyfelekkel, akár a munkatársakkal), valamint a leggyakoribb irodai alkalmazások alapos ismerete.

Valójában csillaganyagból lehetünk

Magyar, olasz és német tudósok kutatásai arra az eredményre jutottak, hogy több millió évvel a Nap létrejötte előtt szupernóva-robbanások mentek végbe a világegyetemben. A felfedezés nagy előrelépés a Föld történetének tekintetében is: újabb információkkal rendelkezünk arról a por- és gázfelhőről, amiből a Föld több négy és fél milliárd évvel ezelőtt kialakult. A nagy tömegű csillagok belsejében jönnek létre még ma is a nehezebb kémiai elemek, amelyek aztán a csillagok életének végén, a szupernóva-robbanás során szétszóródnak a környező csillagközi anyagban, felhőkben – ez történhetett a mi esetünkben is.

Íme 2016 legizgalmasabb tudományos témái

A Science magazin összegyűjtötte azokat a tudományos kutatásokat, amelyek a legígéretesebbeknek tűnnek 2016-ban. Mikroműholdaktól a rakétákig, a génszerkesztésen és az ősi genomok vizsgálatán át izgalmas utak előtt állnak a tudósok.

Magyar rendezőnek szurkolhatunk a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon

2014-ben mutatkozott be Bucsi Réka a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Symphony no. 42 című munkájával, idén pedig újra ezen a platformon találkozhatunk vele. A LOVE elnevezésű animációs filmje a fesztivál rövidfilmes versenyprogramjában debütál.

A jó motivációs levél ismertetőjegyei

Ma már szinte alig lehet olyan álláspályázatot találni, amiben ne kérnének a delikvenstől az önéletrajz mellett motivációs levelet is. Amilyen könnyűnek tűnik azonban ennek a megírása, annál több buktatót rejt. Figyelem! Ha éppen nem álláskeresők vagytok, később is jól jöhetnek az alábbi tippek.

Fény derült Tutanhamon dajkájának kilétére

Maja, Tutanhamon dajkájának sírját még 1996-ban fedezték fel a Kairótól 20 km-re fekvő Szakkarában. Januártól tekintheti meg a nagyközönség, addig is a régészek egy meglepő felfedezéssel örvendeztették meg a nagyérdeműt.

Megoldották az Atacama-sivatag rejtélyét

Bár az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a Földön – egyes részein évek óta nem esett az eső -, néhány élőlény azonban még ilyen körülmények között is képes fennmaradni – hogy hogyan, arra chilei kutatók találták meg a választ.

Japánban is kitiltják a karórákat a vizsgákról

Kitiltják a karórákat a Kyoto University-ről Japánban. Az ausztrál és a brit iskolák után a japánok is úgy döntöttek, sem hagyományos órát, sem okosórát nem lehet viselni a vizsgákon.

Megoldották a Ceres törpebolygó fénylő foltjának rejtélyét

A Ceres törpebolgyó fénylő képződményeiről a legkülönbözőbb elméletek láttak napvilágot: vannak akik jégnek, vagy valamilyenfajta sónak vélték a foltokat, mások idegen civilizáció jelzéseit látták bennük. Két friss Nature tanulmány most új megoldással állt elő: feltehetően nedves sólerakódásokat láthatunk. A sólerakódások mellett ammóniában gazdag agyagásványokat (rétegszilikátokat) is találtak, ami azért érdekes, mert ez a felfedezés további kérdéseket vet fel a Ceres keletkezésével kapcsolatban.

Öregebb a Stonehenge, mint gondoltuk

Az University College London (UCL) kutatói szerint a Salisbury-ben található Stonehenge belső patkóinak köveit valószínűleg 500 évvel korábban vájták ki a 200 kilométerrel arébb lévő Preseli-hegység kőfejtőiből, mint eddig gondoltuk.

Csapó Benőé a Prima Primissima Díj a magyar oktatás és köznevelés kategóriában

Tizenharmadik alkalommal vehették át a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Prima Primissima Díjat a Művészetek Palotájában megtartott gálaesten december 4-én.

Nincs különbség a nők és a férfiak agya között

Az amerikai tudományos akadémia lapjában tették közzé azt a tanulmányt, mely szerint nincs lényeges különbség anatómiailag a női és a férfi agy között.

Figyelem, logótervező pályázat!

Az Illyés Sándor Szakkollégium logótervező pályázatot hirdet: olyan arculatváltozást szeretnének, amely jobban kifejezi az intézmény által képviselt értékeket. A leadási határidő december 23. Ha szeretsz logókat tervezni, vagy még sohasem csináltál ilyet, de kipróbálnád a rejtett képességeidet, akkor ezt a pályázatot neked találta ki az Illyés Sándor Szakkollégium!

A sor végén kullog Magyarország

Rosszul szerepeltünk a World Talent Report 2015 rangsorában: tíz év alatt 40 hellyel hátrébb kerültünk, 61 országból az 56. helyen végeztünk 2015-ben.

Sokat nyerhetsz egy jó ötlettel

A Microsoft Imagine Cup Academy immár harmadik éve indítja el gyakorlati programját, amellyel a mindennapi munka során nélkülözhetetlen ismeretekkel segíti azokat a magyar fiatalokat, akik kreatív ötletekkel rendelkeznek, s meg is szeretnék valósítani őket.

Új ősi embercsoportot fedeztek fel

Szerepet játszott a mai európai génkészletünk kialakulásában az a negyedik népcsoport, amelyet ősi kaukázusi emberi maradványok genetikai vizsgálatával fedeztek fel a kutatók. Az eddigi eredmények alapján úgy tudtuk, a mai európaiak három nagy ősi népesség, az őshonos vadászok, a Közel-Keletről bevándorló földművesek és a bronzkorban Keletről érkező nép keveréke, ez azonban megdőlni látszik.

Amikor az év szava nem egy szó

Az Oxford internetes szótár szerkesztői meglepő bejelentéssel álltak elő: 2015-ben nem egy szót választottak meg az év szavának, hanem egy emotikont. Az érzelmek kifejezésére szolgáló piktogramok közül a sírva nevető sárga fejecske lett a nyertes befutó.

Díjátadás a Magyar Tudomány Ünnepén

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat hétfői szegedi megnyitóján arról beszélt, hogy az alapkutatásokra fordított összeg az egyik legjobban megtérülő befektetés, amit egy ország tehet. A megnyitó ünnepségen átadták az akadémia tudományos díjait.

Jó egyetemi tanárok nélkül nincs magyar felsőoktatás

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere rektori, egyetemi és főiskolai tanári megbízásokat adott át kedden Budapesten. Ünnepi köszöntőjében külön hangsúlyozta: nem beszélhetünk magyar felsőoktatásról jó egyetemi tanárok nélkül.

Nagy reményeket fűznek a duális képzéshez

Debrecenben, a középiskolai igazgatók és osztályfőnökök fórumán Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felsőoktatásért felelős államtitkára a duális képzés fontosságáról beszélt: a duális képzésben az oktatási intézményekben folytatott elméleti, és a vállalatoknál zajló gyakorlati képzés párhuzamosan történik. Jelenleg 500 hallgató vesz részt ilyen képzésben.

A díj, ami többet ér, mint a Nobel-díj

A Breakthrough Prize a világ egyik legnagyobb pénzjutalommal járó tudományos elismerése; tudományterületenként 22 millió dollárral (6,4 milliárd forinttal) lesz gazdagabb a díjazott, ezzel az összeggel pedig maga mögé utasította a Nobel-díjjal járó pénzjutalmat.

Egyesül a Neptun és az ETR

Magyarországon jelenleg két nagy tanulmányi rendszer van forgalomban a felsőoktatási intézmények számára: a Neptun, illetve az Egységes Tanulmányi Rendszer, ismertebb nevén ETR. A két rendszert üzemeltető informatikai cégek közös állásfoglalása szerint hamarosan egybeolvasztják a két tanulmányi rendszert.

Nem csak a húszéveseké a világ: idősebben könnyebben tanulunk a hibáinkból

Sokat hangoztatott passzus, hogy fiatalon könnyebben tanul az ember, s az évek múlásával egyre nehezebb dolgunk van: a Columbia University-n azonban úgy tűnik, megcáfolták ezt az állítást.

Kutatás a hülyeségről

Különleges kutatást végeztek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán: a hülyeség fogalmának a pszichológia nyelvére való lefordítását tűzte ki célul a kutatás.

Fizetésemelés: mindenki vagy csak egy réteg?

A kormány megemelné az adjunktusok és a tanársegédek fizetését: a korábbi hírek legalábbis erről szóltak. Hiller István szerint azonban ez olyan feszültséget okozna az egyes intézetekben és tanszékeken, amelyek az oktatás minőségét ronthatná.

Helyreállhat a rend a félév végéig a Testnevelési Egyetemen

Az őszi félév végéig rendeződni látszanak a múlt héten súlyos veszteséget szenvedett Testnevelési Egyetem legalapvetőbb oktatási problémái. Az egyetemhez több felajánlás is érkezett a mielőbbi helyreállítás elősegítésére.

Lezárul a “Dolgozva tanulj” projekt

November végén zárul le az a projekt, amelyet “Dolgozva tanulj” címmel indított a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) két évvel ezelőtt. A projektet az Európai Unió Európai Szociális Alap támogatta 1,191 milliárd forinttal.

Emelnék a hallgatói ösztöndíjakra fordított összeget

Október 17-én a közgyűlés után sajtótájékoztatót tartott a HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) Pécsett. Gulyás Tibor, a szervezet elnökének javaslata szerint 9 milliárd forinttal emelnék meg a hallgatói ösztöndíjakra fordított keretet.

Első helyen az ELTE

Az U.S. News felsőoktatási rangsorán a hazai intézmények között első helyen szerepel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a dobogó második fokára a Debreceni Egyetem léphetett fel, a harmadik helyen pedig a Műegyetem végzett.

Minden, amit az Erasmus ösztöndíjról tudnod kell

Az egyetemi hallgatók legnépszerűbb csereprogramja az Erasmus, amellyel egy-két féléves külföldi részképzésen, illetve szakmai gyakorlaton vehetnek részt a diákok. A külföldön elvégzett kurzusok beszámítanak az itthoni tanulmányokba.

Elindult a műegyetemi állásbörze

Negyvenegyedik alkalommal rendezik meg a Műegyetemi Állásbörzét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) központi, K. épületének aulájában. A szervezők október 14. és 15. között várják az álláskeresőket, akik több ezer hazai és külföldi állás-, és szakmai gyakorlati lehetőség közül válogathatnak

A szegénység mérésének módszertanáért járt a közgazdasági Nobel-díj

Angus Deaton vihette haza idén a közgazdasági Nobel-díjat. A Princeton professzora az extrém szegénység, illetve a rendkívül kevés fizetésből élők felmérésének technikájáról és az adatok megbízhatóságáról folytat kutatásokat, illetve a társadalmi helyzet, az egészség, a jövedelem és a végzettség összefüggéseit és nemzetgazdasági hatásait is vizsgálja.

Riasztó adatok: a fiatalok 43%-a szegény

Meglepő adatokat közölt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO): megközelítőleg a fiatalok fele vagy munkanélküli, vagy ha van is munkája, szegénységben él. Számításaik szerint ez az arány csak nőni fog.

Kiosztották a Nobel-békedíjat is

A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett nyerte az idei Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken délben Oslóban a norvég Nobel-bizottság. A csoport december 10-én veheti át a 8 millió svéd koronával járó díjat.

Mesterszakon alapfeltétel lesz a nyelvvizsga

Jövőre már nem lehet bekerülni osztott mesterszakos képzésre legalább egy komplex általános nyelvi középfokú nyelvvizsga nélkül, ez kivétel nélkül minden mesterképzés alapfeltétele lesz 2016-tól.

Kvantummechanikai felfedezésért járt a fizikai Nobel-díj

Az orvosi-élettani Nobel-díj után itt a fizikai Nobel-díj díjazottai: a rangos elismerést megosztottan kapta Kadzsita Takaaki japán és Arthur B. McDonald kanadai tudós.

Hárman vehették át idén az orvosi Nobel-díjat

Hétfő délelőtt hirdették ki az orvosi-élettani Nobel-díj díjazottait a Karolinska Intézetben, Stockholmban. Három olyan tudós munkáját ismerték el, akik felfedezéseikkel forradalmasították egyes parazitafertőzések kezelését: William C. Campbell ír, Omura Szatosi japán, illetve Youyou Tu kínai tudós vehette át a neves díjat.

100 szóban Budapest – megvannak a nyertesek

2015. június 12-én indult az a pályázat, melyre szeptember 1-ig lehetett beküldeni pályaműveket, a győzteseket pedig október 2-án, péntek este hirdették ki. A 100 szóban Budapest egy olyan történetíró pályázat, amely arra adott lehetőséget a pályázóknak, hogy leírhassák, mit éreznek és gondolnak Budapestről, de mindezt csak száz szóban.

Hamarosan lejárnak a diákigazolványok

Érdemes egy pillantást vetni a rohanó hétköznapokban a naptárra is: október 31-én ugyanis lejár a diákigazolvány érvényessége.

Belső hangjaink: mi okozza a gyomorkorgást?

Ha rangsorolni lehet azokat a hangokat, amelyeket a testünk kiad, akkor a gyomorkorgás valahol a középmezőnyben végezne: nem tehetünk róla, de nem is tudjuk visszatartani, éppen ezért egészen vicces helyzetet teremthet, mondjuk az egyetemen előadás közben. De vajon mitől ad olyan fura hangot a gyomrunk, ha éhesek vagyunk?

Friss diplomások pályakövetése – kinek a legnehezebb?

Végzős középiskolásként általában nehéz megjósolni, hogy melyek lesznek a legjövedelmezőbb szakmák, mire a diák eljut az abszolválásig, s ennek függvényében milyen szakra érdemes jelentkezni. Íme egy 2013-as pályakövetési tanulmány eredményei.

Nyelvvizsga amnesztia: íme a legfontosabb tudnivalók

2011-ben szavazták meg azt az engedményt, hogy 2013 és 2016 között átvehető a diploma anélkül is, hogy a hallgatónak meglenne a nyelvvizsgája. Nem mindenkire érvényes azonban ez a szabály – jönnek a leglényegesebb információk!

Lejárt az oklevélszerzési határidő – több mint ezer hallgatónak fizetnie kell

Még júliusban több mint kétezer volt felsőoktatási hallgató kapott levelet az Oktatási Hivataltól, melyben arra hívták fel a figyelmüket, hogy lejár az oklevélszerzési határidő augusztus 31-én. Jelenleg közel 1300 hallgatónak kellene fizetnie.

Változások várhatók a doktori képzésben

Magyarországon a doktori képzés időtartama eddig három év volt; a változások mind a képzés idejét, mind az ösztöndíj mértékét is érintenék. A doktori képzést érintő módosítások egyelőre még csak egy október 1-jéig véleményezhető javaslat formájában léteznek, a változás azonban számottevő lehet: az eddigi három éves képzési idő helyett kétéves képzési szakaszból és kétéves doktorjelölti szakaszból állna a PhD program.

Felvételi 2016: változások a pontszámításban

Felemelik a minimum ponthatárokat az alap- és osztatlan képzéseken, valamint a felsőoktatási szakképzéseken, illetve már csak azok kerülhetnek be mesterszakra, akiknek van legalább egy komplex, középfokú nyelvvizsgájuk. Rövid összeállítás a 2016-os felvételi változásairól. Míg a maximális pontszám továbbra is 500, a 2016-os felvételi eljárás során az alap- vagy osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 300, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig minimum 260 pontot kell szerezniük. Az, aki nem éri el a minimumponthatárt, egyetlen szakra sem kerülhet be – sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre. A mesterképzéseken továbbra is 50 pontot kell elérni a maximális 100-ból.

Számoljunk! Hány félévet finanszíroz az állam?

A magyar felsőoktatás aktív résztvevőiként is olykor számtalan kérdésbe botlunk, melyeket nem árt időben tisztázni ahhoz, hogy zökkenőmentes(ebb)en haladhassunk a diplománk megszerzéséhez vezető – olykor rögös – úton. Hány félévet finanszíroz az állam az állami ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatóknak? Hány szakot végezhettek párhuzamosan? Figyelem, jönnek a válaszok!

Az elkövetkezendő évek hiányszakmái a világon

Akik tanácstalanul állnak a felvételi jelentkezés előtt, azoknak érdemes megfontolni az alábbi képzési lehetőségeket, mert ilyen végzettséggel garantáltan nem maradnak munka nélkül. Íme egy rövid összeállítás azoknak, akik még keresik a saját útjukat.

Online szimulációs vetélkedőre várja a jelentkezőket a MOL-csoport

Immár második alkalommal várja a MOL-csoport UPPP Tehetségfejlesztő Programjára azokat az egyetemistákat, akik szívesen részt vennének egy online szimulációs vetélkedőn. A jelentkezés október 15-én zárul, az első három helyezett csapat pedig nem csupán a világot válthatják meg a MOL-csoporttal, de összesen több mint 7 és fél millió forintot vihet haza!

Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexe – továbbra is napirenden

Korábban nagy port kavart a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) etikai kódexe; a tanárok felháborodását többet között a kódex azon passzusai generálták, amelyek a megjelenésüket és magánéletüket is szabályoznák. A kódex tervezetéhez eddig nagyjából harminc észrevétel érkezett, s még továbbra is várják a pedagógusok javaslatait október 4-ig.

Pár hét alatt elsajátítható nyelvek – ha sürgős a nyelvvizsga

A legügyesebbek akár már néhány hét alatt, 100 tantermi óra és 300-400 óra otthoni tanulás után középfokú tudást szerezhetnek eszperantóból vagy lovári nyelvből. A világnyelvek elsajátításához ezzel szemben minimum 2000-2500 órára van szükség ahhoz, hogy középszinten tudjunk írni-olvasni és beszélni. Arra persze senki se számítson, hogy minimális energiabefektetéssel sikeres nyelvvizsgát szerez akár ezekből a nyelvekből.

Nagyobb elvárásokat támasztanának az állami ösztöndíjasokkal szemben

A magyar felsőoktatás berkeiben eligazodni vágyó hallgatóknak újabb változásokkal kell megbarátkozniuk: az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) új előterjesztése számos ponton módosítaná az eddig érvényben lévő rendeleteket.

Több mint nyílt nap – újra itt az ELTEfeszt

A hagyományos nyílt nap keretein túllépő fesztivál idén immár harmadik alkalommal várja az érdeklődőket: a szervezők nem csupán a leendő felvételizőket, hanem szüleiket és pedagógusaikat is színes és interaktív programokkal várják. Aki október 2-án ellátogat az ELTE Trefort kerti Campusára, az nem csupán érdekes workshopokon vehet részt, hanem bepillantást nyerhet az ország legjobb kutatóinak rendhagyó óráiba is.

Egy középiskolás osztály margójára – új websorozat indult

Az ország egy újabb sorozattal lett gazdagabb: Középsuli címmel egy ifjúsági websorozatot dobtak be a készítők az internetes média mélyvizébe. Bármennyire meglepő – ha esetleg a címből valakinek nem jött volna át – egy középiskolai osztály életét mutatja be a sorozat, erőteljesen építkezve az egyes sztereotípiákra: megvan a lúzer, a cserediák, a sportos, a macsó, a bombázó, a rosszfiú, a sármos és meg tovább sorolhatnánk azokat a címkéket, amiket előszeretettel ragasztgatunk egymásra (nem csak a középiskolában).