Elemzéstől a koncertteremig… – a Jöjjünk össze operázni c. estről

Hallgatói kezdeményezés alapján valósult meg 2022. május 12-én egy rendhagyó operaest, amelynek keretében három egyetem, az ELTE, a Zeneakadémia és a Debreceni Egyetem polgárai találkoztak, hogy a közös kapcsolódási ponton, az operán keresztül meséljenek és zenéljenek egymásnak.

A családias estére az Aula Magnában, az ELTE Dísztermében került sor, amely már ezelőtt is számos kiváló operaestnek adott otthont, az akusztikára sosem panaszkodtak az énekesek. Most sem volt másképp, az elegáns teremben olyan ritkán hallható művek csendültek fel, melyek még a legelvetemültebb operabarátok fülébe is csak mértékkel jutnak el. Az e mögött megbúvó koncepció különlegessége az volt, hogy a darabokat a fellépésre felkért Zeneakadémia és a Debreceni Egyetem jelenlegi, illetve volt hallgatói választották ki, melyhez az ELTE-s hallgatók keresték meg az összekötő elemet: a szerelem motívumát.

Az est szereplői: Szabó Zoé Júlia, Békefi Teodóra, Losonczki Andrea, Kozma Dávid, Elek Petra, Szálkai Ádám (b.-j.)

A két ELTE-s hallgató, Békefi Teodóra és Szabó Zoé Júlia házigazdai feladatot is elláttak, azaz zenetörténeti érdekességekkel felvezették az egyes áriákat, és kérdéseket tettek fel az énekeseknek és az őket kísérő zongoristának a beszélgetős blokk során. Merthogy ez is fontos részét képezte a programnak, nem kívánva elrejteni azt a célt, hogy a zeneművészi életbe betekintést adjanak a közönségnek. Hiszen nem annyira egyértelmű, hogy miért választja valaki az énekesi pályát, egyáltalán hogy jön rá arra, hogy a hangja megfelelő adottságú az operai műfajhoz. Ahogyan az sem, hogy a közreműködő zongorista, azaz korrepetitor milyen lényeges szerepet tölt be egy énekes tanulmányaiban, készülésében. Erről a mostani esten Kozma Dávid, a Debreceni Egyetem oktatója mesélt, akinek elmondása szerint a „koncerteken való kísérés csak egy kis része a korrepetitori munkakörnek. Nagyrészt a fellépés előkészítésében veszünk részt, átnézzük a zenei lépéseket, a ritmust, akár az interpretációban vagy az idegennyelvű szöveg helyes kiejtésében is segítünk. Nem ritka, hogy egy-egy korrepetitor 2-3 nyelven is folyékonyan beszél, illetve olvas.”

Elek Petra (ének) és Kozma Dávid (zongora)

Dávid a „Jöjjünk össze operázni!” keretében három énekest kísért: Elek Petra, a Zeneakadémia harmadéves hallgatója, a lírai szoprán hangfajt képviselte. Mellette Losonczki Andrea, drámai szoprán, azaz az eggyel sötétebb tónusú hangokat ütötte meg, aki a Debreceni Egyetem alumnájaként már a pályakezdő művészi életről is mesélni tudott. A férfierőt pedig Szálkai Ádám jelenítette meg tenor hangjával, ő szintén a Zeneakadémia másodéves hallgatójaként érkezett.

Losonczki Andrea és Kozma Dávid

Ők hárman háromszor három, illetve kettő különféle kort és karaktert hoztak magukkal: Petra Weber misztikus operája, A bűvös vadász cserfes Annuskáját szólaltatta meg először, majd a Bellini-féle Rómeó és Júlia női címszereplőjének azon áriáját adta elő, melyben Júlia a nem kívánt esküvői előkészületek miatt érzett szorongásáról énekel. Végül pedig Donizetti Az ezred lánya Marie-jának búcsúdalát mutatta be, ahol is az addig katonák közt nevelkedett fiatal lányt a hirtelen felbukkant gazdag nagynéni kiszakítja, így új, számára teljesen szokatlan életre kényszerítve őt. Andrea a Mozart komponálta Così fan tutte egyik hősnőjének, a megingathatatlan hűségéről éneklő Fiordiligi áriáját énekelte, majd Puccini Angelica nővéreként tért vissza, hogy a gyermekét gyászoló anyát idézze meg. Végül pedig egy bravúros Poulenc-opera, a Les mamelles de Tirésias, azaz Tiresias keblei címűből választott darabot, melyhez a közönség soraiban helyet foglaló énekestársa énekelte be meglepetésszerűen a bariton sorait. A női hangokat kiegészítve Ádám első előadásában Mozart jól ismert Varázsfuvolájából a mór Monostatos talán kevésbé szem előtt lévő dalát hozta, melyben a Pamina iránt érzett vágyát fejezi ki. Második áriájaként pedig Haydn A hűség jutalma című művéből énekelte Lindoro, egy szerelmes fiatal sorait. Az opera különlegességeként megemlítendő, hogy Eszterházán volt a bemutatója, és kifejezetten Esterházy Miklós József megrendelésére készítette el az osztrák származású zeneszerző.

Szálkai Ádám és Kozma Dávid

A nyolc áriát összefonó vezérfonal tehát a szerelem volt, ezt kézben fogva mentünk végig a korokon, a karakterek érzelmein, életszakaszain, és azon is elgondolkodtunk, hogy milyen mondanivalójuk lehet a mai kor szerelmese számára. Mindemellett az este egy élvezetes és értékes kezdeményezés első állomása volt, melynek kíváncsian várhatjuk a folytatását – vajon milyen témában jöjjünk megint össze?

Fotók: Tóth Mónika és Hughes Márta