Nagyobb elvárásokat támasztanának az állami ösztöndíjasokkal szemben

A magyar felsőoktatás berkeiben eligazodni vágyó hallgatóknak újabb változásokkal kell megbarátkozniuk: az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) új előterjesztése számos ponton módosítaná az eddig érvényben lévő rendeleteket.

A kormány által még nem tárgyalt anyag többek között rögzíti az állami ösztöndíj igénybevételéhez kapcsolódó kritériumokat; például a meghatározott mennyiségű kredit teljesítésén túl (ez két szemeszter átlagában 18 kredit/ félév) központilag előírt tanulmányi átlagot is teljesítenie kell a hallgatónak, különben átsorolják önköltséges képzésre. A képzési területeknek eltérő elvásárokat kell támasztania a hallgatókkal szemben: a bölcsészet, művészet, művészetközvetítés, pedagógia, sporttudomány, illetve társadalomtudományi diszciplinába tartozó szakokon legalább 3,5-es súlyozott tanulmányi átlagot kell tartani az ingyenes helyhez, míg a nehezebb képzéseken, így az orvosi, műszaki, közigazgatási, jogi, informatikai, gazdasági, természettudományos és agrár képzéseken már a 3-as átlag is elég az önköltséges képzésre való átsorolás elkerüléséhez. A fenti számok azonban csak minimumkövetelményt jelentenek, az egyes felsőoktatási intézmények ennél magasabb értéket is megszabhatnak. A súlyozott tanulmányi átlag nem azonos az érdemjegyek számtani átlagával, az érték megállapításakor figyelembe veszik a tantárgyak kreditértékét is.

Mindezen túl, azok a hallgatók, akik állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulnak, hallgatói szerződésben kell vállalniuk, hogy meghatározott időn belül elvégzik az adott szakot, valamint a diplomaszerzést követően a támogatott félévekkel megegyező ideig Magyarországon dolgoznak, máskülönben vissza kell fizetniük az oktatásukra fordított összeget. Az előterjesztés még azt is kiköti, hogy egy tanulmányi félév 150 nap hazai munkaviszonyfenntartást jelent.

A módosítások a felsőoktatási testületek függetlenségét is biztosítani kívánja: a szaktárca összeférhetetlenségi szabályokat állapított meg az egyetemeken és főiskolákon hamarosan megalakuló konzisztóriumok tagjai kapcsán. A konzisztórium olyan a külsős szakemberekből álló tanácsadó testület, amely az adott intézmény életét jelentősen befolyásoló döntésekbe (költségvetés, átszervezések) beleszólhat: a szenátus gyakorlatilag nem fogadhat el olyan intézkedést, amit előzetesen ne tárgyalt volna meg, és fogadott volna el a konzisztórium is. Az új előterjesztés azonban kiköti, hogy sem kormányzati, államigazgatási tisztviselők, sem politikusok nem lehetnek a testület tagjai. Kizárják többek közt a polgármestereket, közgyűlési elnököket, képviselőket, párttisztséget betöltőket, sőt azokat is, akik a megelőző öt éven belül vállaltak politikai tisztséget, illetve álltak valamelyik párt alkalmazásában.

A felvételik kapcsán is bekerült egy pont az intézkedéscsomagba: az intézményi kapacitásszámokat a őszi szemeszterben induló képzések esetén legkésőbb a megelőző év november 15-ig, a tavaszi félvben kezdődő képzések esetén pedig a megelőző év szeptember 30-ig kell megállapítani.

Forrás: mno.hu

Kép forrása: eduline.hu

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]