Megoldották a Ceres törpebolygó fénylő foltjának rejtélyét

A Ceres törpebolgyó fénylő képződményeiről a legkülönbözőbb elméletek láttak napvilágot: vannak akik jégnek, vagy valamilyenfajta sónak vélték a foltokat, mások idegen civilizáció jelzéseit látták bennük. Két friss Nature tanulmány most új megoldással állt elő: feltehetően nedves sólerakódásokat láthatunk. A sólerakódások mellett ammóniában gazdag agyagásványokat (rétegszilikátokat) is találtak, ami azért érdekes, mert ez a felfedezés további kérdéseket vet fel a Ceres keletkezésével kapcsolatban.

Andreas Nathues, a Max Planck Kutatóintézet tagja, és a két tanulmány főszerzője szerint tulajdonképpen magnézium-szulfát, vagyis az úgynevezett hexahidrit az, amit fénylő foltnak látunk. Az első tanulmány szerint a Ceresen összesen 130 helyen találtak fényesebb területeket, legtöbbjük becsapódási kráterekben található. A Dawn űrszonda mérései alapján a sólerakódás akkor maradhatott vissza, amikor a vízjég valamikor elpárolgott a világűrbe: ehhez azonban először valahogyan a felszínre kellett kerülnie az anyagnak. Pontos okokat egyelőre nem tudunk, az viszont feltételezhető, hogy aszteroida becsapódások hozták elő a mélyből a sós-jeges mixtúrát. Vagyis a fénylő foltok arra utalnak, hogy a felszín alatt sós vízjég található.

A 90 km átmérőjű Occator-kráterben található meg a Ceres legfényesebb területe: a kutatók szerint ez lehet a legfiatalabb része a törpebolygónak, korát 78 millió évre becsülik. Az Occator-kráter aljánál időnként ködöt is észlelhető, ami feltehetőleg a foltokból származó vízgőz. A vízgőz csupán fényes nappal látható, szürkületkor és hajnaltájt viszont nem.

A második tanulmányban arról számolnak be a kutatók, hogy ammóniában gazdag agyagásványok jelenlétére utaló bizonyítékokat találtak. Ha a Ceres jelenlegi pályáját nézzük, az ammóniaforrásként szolgáló ammóniajég nem lehetne stabil az égitesten, a törpebolygó hőmérséklete ugyanis túl magas hozzá (-33 Celsius-fok körül van). Egy lehetséges magyarázat az lehet, hogy a Ceres nem a jelenlegi helyén, vagyis a Mars és a Jupiter pályája közötti aszteroidaövben, hanem a Naprendszer külső régiójában keletkezett, ahol az ammóniajég megmarad. Ez azonban felveti azt a kérdést, hogy hogyan került jelenlegi helyére az égitest.

Jelenleg 385 km-s magasságból vizsgálja a Ceres felszínét a Dawn űrszonda, új pályájára várhatóan december közepén kerül, ahonnan újabb vizsgálatokat fog végezni.

Forrás: origo.hu

Kép forrása: dailymotion.com

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]