46

cikk

Borhy László marad az ELTE rektora

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusa 2021. április 19-én tartotta rektorválasztó ülését. A választás eredménye alapján továbbra is Borhy László töltheti be a rektori posztot 2021. augusztus 1-től.

HOGY VAGY? – Interjú Deres Kornéliával

Márciusban hirtelen bezárt minden, saját szobáinkba kényszerültünk. Aztán pár hónappal később hirtelen kinyitott minden, az elszigetelt lét után berobbant a nyár. Rövid idő leforgása alatt két teljesen ellentétes állapotot éltünk meg egy világjárvány kellős közepén. Sorozatunkban alkotókat, művészeket kérdeztünk arról, hogy hogyan élték meg, hogyan hatott rájuk és alkotási folyamatukra az elmúlt időszak kettőssége. Ezúttal Deres Kornéliával beszélgettünk.

HOGY VAGY? – interjú Závada Péterrel

Márciusban hirtelen bezárt minden, saját szobáinkba kényszerültünk. Aztán pár hónappal később hirtelen kinyitott minden, az elszigetelt lét után berobbant a nyár. Rövid idő leforgása alatt két teljesen ellentétes állapotot éltünk meg egy világjárvány kellős közepén. Sorozatunkban alkotókat, művészeket kérdeztünk arról, hogy hogyan élték meg, hogyan hatott rájuk és alkotási folyamatukra az elmúlt időszak kettőssége. Závada Péterrel beszélgettünk.

HOGY VAGY? – Interjú Fekete Giorgióval, a Carson Coma énekesével

Márciusban hirtelen bezárt minden, saját szobáinkba kényszerültünk. Aztán pár hónappal később az elszigetelt lét után berobbant a nyár. Rövid idő leforgása alatt két teljesen ellentétes állapotot éltünk meg egy világjárvány kellős közepén. Sorozatunkban alkotókat, művészeket kérdezünk arról, hogyan élték meg, hogyan hatott rájuk és az alkotómunkára az elmúlt időszak kettőssége. Fekete Giorgióval, a Carson Coma énekesével beszélgettünk.

Kortárs és kortalan versek – A Lehetnék bárki című versantológia bemutatója a Margó Irodalmi Fesztiválon

Mi a jó vers? Ez a kérdés a gimnáziumban merülhet fel bennünk először, amikor szép lassan építkezve, az antiktól nyújtózkodunk napjaink felé, amit sosem, vagy nagyon ritkán érünk el. A kérdés, ami kamaszkorunk meddő óráiban, az érettségire készülve, alkotva, önkifejezés közben ízlelgetünk. És ezzel a kérdéssel kezdődött a Lehetnék bárki című antológia online bemutatója. A kötet szerkesztőjével, Péczely Dórával Vinczellér Katalin beszélgetett.

Kapcsolati hiba – Mécs Anna második kötetének bemutatója a Margó Irodalmi Fesztiválon

Jó lenne elképzelni, hogy az elmúlt két hónap bezártsága, szociális elszigetelődése, az online világ térnyerése csupán egy nagyon jól megszerkesztett kampány, amelyet a Scolar Kiadó marketingesei nagy gonddal építettek fel, csupán azért, hogy Mécs Anna második kötetét méltón bemutassák. A Kapcsolati hiba című kötet az ember és a technológia viszonyát járja körül, amely a karantén hatása miatt nem is tűnik annyira fiktívnek.

„Nem baj…” – Interjú Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeutával

„Nem baj, ha nem jógáztál ma, ha azelőtt is #otthonolvastál, ha nem hallgattál meg két irodalmi podcastet, miközben kirámoltad a zoknis fiókot, ha nem néztél klasszikus magyar filmet, ha amúgy is kupacszámra rendeled a könyveket, ezért most nem vettél újat a »karantén idejére« , ha nem hoztad ki a legtöbbet a napodból.” Nyugalom, üzeni nekünk Jakobovits Kitti, az ELTE Pszichológiai karán végzett pszichológus, irodalomterapeuta, akivel arról beszélgettünk, hogyan hat ránk a kialakult helyzet, a bezártság, a közösségi média, és persze arról is, hogy hogyan tud ebben segíteni az olvasás és az irodalom.

„Az esküdtszék álljon fel!” – Bánk bán a TRIP Hajón

„Az esküdtszék álljon fel!” – így indult a hétfőn bemutatott új, formabontó feldolgozása Katona József Bánk bán című drámájának. Magács László rendezésében egy bírósági per keretei között találkozunk a művel, ahol Bánk a vádlott. A védelem és a vád különböző videófelvételek, tanúvallomások alapján megpróbálja meggyőzni az esküdtszéket. A nézőtéren pedig állva vártuk, hogy bevonuljon a bíróság.

Ha meghal az internet: The Dead Web – The end

Vajon mi fog történni, ha meghal az internet? Mi lesz azzal a rengeteg anyaggal, információval, adattal? Hogyan fogjuk mi, emberek, túlélni az alig két évtizede tartó virtuális valóság összeomlását? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a Ludwig Múzeum kiállítása, a The Dead Web –The End.

Róluk, hang nélkül – Interjú a Vénusz Projekt alkotóival, Rutai Lilivel és Solti Hannával

Szeptember óta ők kérdeznek izgalmas témákról, izgalmas nőktől. Most viszont mi fogjuk kérdezni Rutai Lilit és Solti Hannát, a Vénusz Projekt megalkotóit arról, hogy hogyan lett egy lisszaboni borozásból ötlet, a félelmekből alapkő, Vénuszból misszió és a Projektből közösség.

Nagyszabású matricák – a „Rubens és kora” kiállításról

Nagyszabású. A szó háromszor is előfordul a Szépművészeti Múzeum „Rubens és kora” kiállításáról a múzeum weboldalán. És ha ennyiszer megjelenik, annak biztosan oka van. Elég ok Rubens és a XVII. század flamand festészete? Elég ok a történetiség? Vagy a tálaláson is van hangsúly?

Színdarab cipőkben – A Trojka Színházi Társulat Anna Kareninájáról

Anna Kareninán egy világos színű körömcipő volt. Kittyn egy jó vastag talpú, bordó bokacsizma. Vronszkij hol katonai bakancsban, hol klumpában lépkedett. A kazettás parketta nyikorgott, emelkedett és süllyedt minden mozdulatnál. Én meg néztem a cipőket, mert valójában még sosem láttam ennyire közelről, hogy a színészek milyen cipőbe is lépnek.

„Hát nem ez van, csillagom?” – Darvasi László új könyvének bemutatója a Margón

Morális összeomlás, önkényuralmi pöffeszkedés, bukás és felemelkedés, a kibillentett, talán sohasem létező harmónia festménye. Hát ez Darvasi László Magyar sellő című legújabb regénye, amit az őszi Margón mutattak be. A szerzővel Gács Anna beszélgetett.

Bánk bán pohara – Nádasdy Ádám Bánk bán-fordításáról

Idén jelent meg Nádasdy Ádám Bánk bán-fordítása, ami izgalmas lehetőség az irodalomoktatás és a színház számára egyaránt. Katona József szövege talán sokak számára az iskolai évek egyhónapos szenvedését vagy a rettegett érettségi tételt jelenti, pedig a történet, a benne felmerülő problémák, dilemmák egyáltalán nem idegenek a mai fiatalok számára sem. Csak kicsit meg kell kapargatni a szövegeket, hozzá kell nyúlni. Nádasdy Ádám a fordítással teremtett egy hidat a dráma és a befogadó között.

Horzsolások villával – A Késelés Villával estje

Hétfő este nyitotta meg harmadik évadát a Késelés Villával sorozat a Nyitott Műhelyben. Az est folyamán a közoktatás és az irodalom kapcsolatáról, a kritika és közoktatási kánon viszonyáról Arató Lászlóval (Magyartanárok Egyesületének elnöke), Nényei Pállal (író, tanár) és Melhardt Gergővel (irodalmár, kritikus) beszélgetett Vida Kamilla és Csete Soma.

Szürrealizmus, poszthumán és Csipkerózsika – Art Capital Szentendrén

A nyár egyik legizgalmasabb kiállítástúrájával készült Szentendre, az Art Capital képzőművészeti fesztivál keretin belül. A kiállítások és a hozzájuk kapcsolódó programok tematikusan összekapcsolódnak az álom, a víziók és az illúziók világában. Az óváros májustól szeptemberig megtelik a magyar és nemzetközi (kortárs) művészet darabjaival.

Bedobozolt csillagok – Lesi Zoltán Magasugrás című kötetéről

Lesi Zoltán új kötete az 1936-os olimpia két magasugró versenyzőjének történetét mutatja be verseken keresztül. Gretel Bergmannt zsidó származása miatt kizárták, helyette Dora Ratjent indították. Később kiderült, hogy Dorat sem nőként, sem férfiként nem lehet azonosítani, majd elvették díjait. Két ember története, akiket ugyanaz a világ fosztott meg eredményeiktől, a pályájuktól és identitásuktól.

„Akkor kell hazamenni…” – Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt

Az eső éppen elállt, a székek még kicsit vizesek, a levegő fülledt volt, de ismét megtelt a PIM udvara, még utoljára, mielőtt hivatalosan is vége lett az irodalmi fesztiválnak. A júniusi Margó Fesztivál egyik záró programja Nádasdy Ádám új kötetének bemutatója volt. A kötet születéséről, a versekről és a folytatásról László Ferenc kérdezte Nádasdy Ádámot, a szövegeknek pedig Fodor Tamás adott hangot.

Múltmozaikok – A Fortepan-kiállításról

Ha sokáig ízlelgeted azt a mondatot, hogy „Minden múlt a múltam”, akkor valami egészen különös időspirálba keveredik az agyad. Az enyém? Melyik és hogyan? A Fortepan-kiállításnak nem véletlenül ez a mottója, hiszen a tárlat végére egész biztosan megértesz valamit ebből az örvényből.

Hadvezér, kiskamasz és Vadoma – Ilyen volt az Apokrif felolvasóestje

Egy ideális irodalomóra lehetett volna az R épület 21-es termében kedd este fél hétkor. Tamás Péter a tanári asztalnál, a hallgatóság a padsorokban ülve egyedül vagy párban; a kreatív írás kurzust Bödecs László nyitja, majd Vass Norbert, végül Vörös Anna zárja. Ha így ismerkednének meg a fiatalok a kortárs irodalommal, akkor egészen biztos, hogy a terem tele lett volna. Beszámolónkat olvashatjátok.

Egy tusvonal szakaszai – Seres Lili Hanna Várunk című kötetének bemutatójáról

Április 10., az Írók Boltjában, a harmadik sorban ül az ELTE Online. “Te tudósítani jöttél? Nem. Ó, hát nem baj, attól még jöhetne. Biztos? Igen, persze, valami személyes.” Tehát tudósításunkat olvashatjátok, ami elsősorban valami nagyon személyes benyomásra, és persze a Várunkra, Seres Lili Hanna új kötetére épül.

Bogarak vagy békák – Kritika a Hét bő esztendő című könyvről

Azért választottam ezt a könyvet, mert az egész világít. A sárga borító, a hófehér galamb és az idétlen, rajzolt csúzli odaragasztja a retinát a könyvre. Aztán, ha jobban megvizsgáljuk, akkor feltűnik a gyermeki kézírásra hasonlító betűtípus, az elfröccsenő tinta, a puritán és mégis izgalmas fülszöveg és a titokzatos, de ugyanakkor világos cím: Hét bő esztendő.

Bemutatkozik a kultúra rovat – Martzy Réka

Új sorozatunkban az ELTE Online kultúra rovatának szerzői mutatkoznak be. A bemutatkozás formája tökéletesen rájuk bízott: esszé, öninterjú, listába szedett vallomás, képekkel, videókkal, linkekkel telepakolt tárca… Ami jön. Ami ők, az adott illető. Harmadikként Martzy Réka.

Járjunk! – A randitérképről

Most, hogy egyre melegebb van, sokkal könnyebb sétálgatni, padon ücsörögni vagy nézelődni. Az egyetemre befelé, órák között vagy csak a hétköznapokon mindig átrohanunk Budapesten. Eszünkbe sem jut megállni egy kapualjban, egy lépcsőn vagy egy parkban. Pedig néha jó megállni csak úgy, mikor a Kazyból átrohansz a BTK-ra, az Izabella utcából a Lágymányosi kampuszra, mikor épp fél négykor végzel és rácsodálkozol, hogy még világos van. A Poket és a Hosszúlépés. Járunk? csapata egy olyan térképet készített, ami megmutatja Budapest legkülönlegesebb helyeit Szerb Antal után szabadon. A térkép alapvetően egy „téli” kreáció, de valójában ebben a februári télben lehet a legjobb.

Kérdésekre kérdésekkel – Interjú Reisz Gáborral a Rossz versekről

A Rossz versek egyszerre identitáskeresés, felnőtté válás, emlékezés, túlélés, szerelmi vallomás és elengedés. A filmről és a történetírásról beszélgettünk Reisz Gáborral, aki a rendezője és egyben a főszereplője is a filmnek. Interjúnkban nem válaszokat kellett keresnie, hanem kérdéseket, amelyek vezették, összerakták és megkomponálták ezt az egészet, a Rossz verseket.

Összezavar, szétszed, összeragaszt – ilyen a Rossz versek

És akkor említsük meg a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlant, mert ez Reisz Gábor első filmje, ami nélkül nem lehet beszélni a következőről. Mondjuk el, hogy mennyire hasonlít a kultfilmre, amivel 2014-ben berobbant a magyar filmiparba, na meg azt is, hogy mennyire alacsony költségvetésből csinálta, szívességekből. Aztán tegyük hozzá, hogy a Rossz versek a komoly film, amit egy nemzetközi ösztöndíjjal alkotott meg. Aztán töröljük, mert a Rossz versek önmagában olyan, amilyen.

Nézzetek Ibsent a Rózsavölgyiben!

Henrik Ibsen még a gimiből lehet ismerős mindenkinek. A Vadkacsával berobbant az irodalmi kánonba, és innentől egyslágeres előadó lett. Pedig munkássága ennél sokkal több és jelentősebb, drámái nagyon finom mélylélektani utazások, melyek egy hihetetlenül hétköznapi eseményből buknak a felszínre. Egyik ilyen művét, a Rosmersholm című munkáját a Rózsavölgyi Szalonban nézhetitek meg.

A mi „bíborszigetünk” − a Bíborsziget című előadásról

És Bulgakov nem csak A Mester és Margarita. Bulgakov a Bíborsziget is. A darab, ami bemutatja a szocialista világ valódi arcát. A drámát október 12-én mutatták be Hegedűs D. Géza rendezésében a Pesti Színház színpadán. Az előadás egyszerre volt nagyon sok minden: nosztalgia, komédia, napjaink, szomorúság, látvány és tehetetlenség.

World Press Photo kiállítás 2018

Idén a Nemzeti Múzeum ad otthont a World Press Photo kiállításnak, melyen 164 díjazott sajtófotót nézhetünk meg az elmúlt év eseményeiről. Társadalmi problémákat, politikai nehézségeket és természeti alakulásokat mutatnak be a képek, melyek a jelenünket reprezentálják.

Legyél te az alkotás! – Erwin Wurm-kiállítás a Ludwig Múzumban

„Do not touch” – olvashatjuk szinte az összes múzeum falán ezt az ikonikos réztáblába vésett mondatot, ezzel kicsit felmagasztalva az alkotást. És akkor Erwin Wurm azt írja oda, hogy „Touch”. Vagy egy hosszú mondatban és egy skiccben követeli, hogy érj hozzá, csináld meg, legyél te magad az művészet. A Ludwig Múzeumban szeptember 23-ig tudjátok megnézni a szezon talán legizgalmasabb és legérdekesebb kiállítását.

Művészet és kultúra a Szigeten

A 26. Sziget Fesztivál is hasonlóan sokszínű kulturális programokkal készült a fesztiválozóknak, mint tavaly. Cirkusz, színház, mozi, művészet és múzeumok a dübörgő színpadok között, amik legalább annyira felejthetetlenek voltak, mint a koncertek. A legizgalmasabb művészeti programok beszámolóját olvashatjátok.

Minden nyáron ugyanazt a könyvet!

Másodszorra olvasni egy könyvet, olyan, mintha kicsivel közelebb kerülnél hozzá. És ahogy nő ez a szorzó, úgy egyre jobban eggyé válsz vele. Új mondatok, perspektívák és apró jelek tűnnek fel, amik eddig elbújtak a cselekmény mögött. Ezért izgalmas választani egy könyvet, amit minden nyáron elolvasol. Akár a vonaton a Balaton felé, a tengerparton, a hosszú nap utáni estén, vagy csak a napos reggeleken az ágyban. Összegyűjtöttünk nektek pár klasszikust, amit másodszorra egészen különös élmény lesz olvasni, és ami lehetne a ti „minden nyaratok”.

Olvassatok ELTE-seket! 40. – Seres Lili Hanna

A kortárs irodalom köztünk jár – sorozatunkban ELTE-s hallgatók szépirodalmi szövegeit olvashattátok, melyeket, reméljük, tényleg elvittetek magatokkal minden héten. Az első interjú és ízelítő októberben jelent meg, amit 38 cikk követett. Ezalatt megismertétek a kortárs irodalmat, ami valóban körülvesz minket. Az izgalmas utazás záróakkordjaként a sorozat kitalálója és megvalósítója, Seres Lili Hanna válaszait és verseit közöljük. Viszont a kezdet becsatlakozik a befejezésbe: ősszel kötet formájában jelenik meg a teljes sorozat!

Jótékonysági „egyetemközi” koncert

Múlt hét csütörtökön robbant az első „egyetemközi” koncert. A Corvinus Művészeti Akadémia jótékonysági estéjének keretein belül fellépett a Kelenfold, a Sezlony és a CMA Összhangzat. A koncerttel az Igazgyöngy Alapítványt támogattuk, akik ezzel a hátrányos helyzetű gyerekek művészeti oktatását segítik.

Miért jó a tánc? – Interjú az ELTE Modern Jazztánc egyik táncosával, Németh Mírával

A tánc szórakozás, sport, művészet és önkifejezés. Az ELTE-n számos tánccsoportok közül lehet válogatni és kipróbálni. A jazztánc kurzusról, a kezdő és haladó csoport egyik tagjával, Németh Mírával beszélgettünk.

Ismét egy „egyetemközi” koncert május 3-a estére

Légy részese a művészeti összekapcsolódásnak, melyet a Corvinus Művészeti Akadémia szervez. A május 3-ai koncert nemcsak azért különleges mert jótékonysági, hanem azért is, mert velünk összefogva jött létre. A koncert célja, hogy a kultúra és a művészet jegyében az egyetemek összekapcsolódjanak, és közös teret teremtsenek.

Könnyű vagy nehéz? – Kundera regényéről

Könnyű vagy nehéz? Vajon a könnyűség pozitív és a nehéz negatív? Ennyire egyszerű lenne? Néha a fáradtságtól, a rengeteg elintéznivalótól, a meg nem szűnő feladatoktól nehéznek érezhetjük magunkat, ugyanakkor a hétköznapok egyhangúsága fullasztóan könnyűvé tehet. De van olyan, amikor egy komoly beszélgetés után jólesően nehezek leszünk a másik gondolatától, és olyan is van, mikor a friss napsütés üdeségétől könnyűnek érezzük magunkat. Milan Kundera cseh író szinte összes műve a létezés kérdését és annak filozófiáját próbálja leírni. A lét elviselhetetlen könnyűsége regénye valami ilyesmi.

Ez a VAN

Néha jó itt lenni. Körbenézni az Astorián, futni a villamos után, gyalogolni a Nemzeti Múzeum lépcsőin, végigjárni az összes kocsmát, és kicsit szerelmes lenni a 7-es buszra felszálló ellenőrbe. A hétköznapi semmiségek, a budapesti élet misztikuma és a lét könnyűsége hatja át a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmet és zavarba ejtően nosztalgikus zenéjét.

Tojások, madarak és fények – A brüsszeli Magritte-kiállításról

Talán mindenkinek megvan a Ceci n’est pas une pipe. – Ez nem egy pipa. című festmény. A pipa, ami igazából nem is az, tekintve, hogy egy síkban ábrázolt és nem egy kézzel fogható tárgy. René Magritte így tévesztette meg és sokkolta az emberiséget a huszadik század elején. A belga szürrealista festő művészete rejtvény, melynek fő üzenete a létezés abszurditása, a valóság képtelensége.

Frida Kahlo titkos receptjei

Frida Kahlo élete igazából bárkinek jó regénytéma lenne. Negyvenhét évnyi szenvedély, keserűség és művészet elegyedik személyes tragédiákkal a mexikói festő életében, ami végtelenül valóságos és ugyanakkor kétségbeejtő is. Haghenbeck Frida füveskönyve című regényében az egyszerű életrajz felépítése sokkal izgalmasabb, hiszen az egészet Frida eltűnt fekete noteszére építi, amely mégis mintha az olvasó kezébe kerülne. A fejezetek végét, Frida életének stációit jelezve receptek zárják, melyek a festőnő konyhájában születettek a hétköznapokra, az ünnepekre és a halottak napjára.

Ezt a darabot mindenképpen – Az ügynök halála

Ha valamit, akkor Az ügynök halálát mindenképpen látnia kell mindenkinek. Az Örkény Színház bemutatja azt a történetet, ami nem megríkat vagy halálra nevettet, hanem tényleg elgondolkoztat. Az „amerikai álom” világába merít, ahol a siker illúzió és az illúzió a halál. Mácsai Pál két felvonásos darabban rendezi át a színpadot egy amerikai polgári család életterére, és mutatja be azt történetet, ami talán mindenkinek ismerős lehet…

A lélek magányos beszélgetése Istennel – Interjú Vecsei H. Miklóssal

A derű állapotnak ideológiája és filozófiája, a láthatatlan és a látható közötti világ, az egyszerű ősnosztalgia és a kimondhatatlan gondolatok hatják át Vecsei H. Miklós legújabb kötetét, amely december 17-én, szombaton fog megjelenni. Vecsei H. Miklóssal beszélgettünk hét év alkotásáról és gyűjtéséről, amit egy szeptemberi napon kötetté rendezett. Ez a Soliloquor.

„Egyetemközi” koncert november 23-a csütörtök estére

Légy részese a művészeti összekapcsolódásnak, melyet a Corvinus Művészeti Akadémia szervez. Csütörtök esti koncertjükön fellép saját zenekaruk, az Összhangzat, illetve a Marble Mist. A koncert célja, hogy a kultúra és a művészet jegyében az egyetemek összekapcsolódjanak, és közös teret teremtsenek.

Ilyen volt a PPK-s gólyabál

A Gömbaula múlt hét pénteken átalakult Gatsby házibulijává, persze medence, ingyen pia és tömeg nélkül. A gólyabál témája a húszas évek charlestondivatja volt, amiről bármennyire is azt hihetnénk, hogy unalmas és fantáziátlan, mindenki élvezte. A zene igazodott a témához, pár ezüstszínű lufi is ki volt téve, a fotósok hangulatos képeket készítettek, és a hangsúly igazából a gólyákon volt: mindenki fekete koktélruhában, öltönyben, valamint fejdísszel és boával a karján érkezett.

Szeánsz vagy irodalomóra? – A Nyugat-Est

A hagyományt tartva idén is megrendezte a Felvételi Előkészítő Bizottság a Nyugat- Est című előadást. Az ÁJK gyönyörű Aula Magna emelvényén megelevenedett egy apró szelete a huszadik század eleji kávéházak irodalmi életének. Könnyű francia zene, kristálypoharak, azok a puhán recsegő faszékek, már csak a füst hiányzott volna és teljes a kép. Csak aztán megtöltötték a színpadot, és az irodalmi kávéház hangulata belefulladt a saját játékába.

Fitzgerald, Arany és Závada egyszerre – Margó Fesztivál Nr.1

A 10. Margó Fesztivál őszi előadássorozata ismét rengeteg programmal és beszélgetéssel várt minket. Az előadások estébe nyúlóan váltották egymást, ahogy a nemrég publikált írók, a megkerült történetek, a felkért költők és a rendhagyó bemutatók. F. Scott Fitzgerald csillogását, Arany megalkotott szerelmes verseit és Závada Péter új kötetének székfoglalóját is láthattuk a hétvégén.