Bedobozolt csillagok – Lesi Zoltán Magasugrás című kötetéről

Lesi Zoltán új kötete az 1936-os olimpia két magasugró versenyzőjének történetét mutatja be verseken keresztül. Gretel Bergmannt zsidó származása miatt kizárták, helyette Dora Ratjent indították. Később kiderült, hogy Dorat sem nőként, sem férfiként nem lehet azonosítani, majd elvették díjait. Két ember története, akiket ugyanaz a világ fosztott meg eredményeiktől, a pályájuktól és identitásuktól.

A kötet olvasása közben olyan érzésem volt, mintha egy régi újságot lapozgatnék, tele az akkori vagy későbbi olvasó személyes reflexióival, de a végére mégiscsak egész történetté válik a felvillanó vakun keresztül. Mert a vakuk folyamatosan villognak a kötetben. A verseket régi fényképek és újságcikkek tördelik, amelyek némán csengenek össze a szövegekkel. Az újságcikkek hasábjai és a fényképekről mosolygó arcok a versekben megszólaló szubjektív beszélők ellenpontját képezik. A versek mintha egy több szálon futó regény pillanatképeiként kapcsolódnának össze belső újságcikkekként. Két beszélői dinamika, az E/3 és az E/1 tartja mozgásban a kötetet és az olvasót.

IMG_6226

A kötet a sajtó brutális nyersségével és a lírai nyelvezet finomságával mutatja be Gretel Bergmann, Dora Ratjen és az 1936-os olimpiához kapcsolható emberek belső viszonyulásait. Gretelt származása miatt megfosztják a teljesítménye alapján kiérdemelt esélytől, Dorát pedig nemi identitásától és díjaitól. A versekben kirajzolódnak ennek a hatalmas eseményláncolatnak a döntő pillanatai, melyek felmutatnak lehetséges magyarázatokat. A kötet egyik kulcsverse a Henrich Ratjen egy homárral beszélget, melyben a homár és Dora alakja metaforikusan összekapcsolódik. A homároknál gyakori az interszexualitás, több hím egyed női ivarmirigyekkel is rendelkezik. De a természetnek, a rákoknak senki sem tiltja meg, hogy a két nem között legyenek.

„Te nő maradtál – nekem meg 21 évesen megtiltották,
hogy nő legyek. Férfiként apám nevét kellett
felvennem, akitől mindig is rettegtem.
Nem voltam igazi férfi sem, inkább a kettő között,
de ezt mások úgysem értenék.” [naplórészlet] Bréma, 1981. január 8.

A kötetben számos olyan alak is feltűnik, akik vagy az interszexualitás, vagy az 1936-os olimpia miatt kapcsolódnak Gretel Bergmann és Dora Ratjen történetéhez, ilyen például Stella Walsh, vagy a magyar származású Csák Ibolya. Emellett életre kelnek azok a karakterek is, akik ugyan csak kicsit, de mégis részesei voltak ennek a hatalmas láncnak, például az edző, az orvos, az apa, de még a Führer is. A sportolók világával párhuzamosan fut Marcel Duchamp és Joseph Cornell levelezése, melyben finoman megjelenik a szexualitás, a nemi identitás kérdése és persze a két sportoló történetének reflexiója. A művészet és a sport egymásnak feszül: mintha előzőben nem lenne korlát (még ha a külső hatalom meg is próbál ez ellen tenni), a művészet szabadságában bárki lehet nő vagy férfi, egyik sem, vagy mindkettő. A sport világában azonban nemcsak ezt, még a származást is korlátozzák. És ez a korlát a magasugró rúd, amelyet hiába ugrottak át mindketten.

A kötet borítója Lesi Zoltán és Ricardo Portilho közös munkája, az Egy ugrás és a homár című kiállítás egyik darabja, melyet a kötet szövegei ihlettek. A kiállítás asszamblázsait rendőrségi riportok, álhírek és interszexuális sportolók képei alkotják. Ez az összművészeti intertextus még jobban mozgásba hozza a kötet verseit, elemeit, és még magasabbra teszi a lécet. Kicsit olyan, mint egy soha fel nem tárható bűnözési akta, amelyben folyamatosan újabb és újabb bizonyítékokat, mozaikdarabokat és sorsokat találunk.

Lesi Zoltán új kötete merész és izgalmas. Alapvető kérdésekkel foglalkozik egy hihetetlenül gazdag és különleges perspektívából, ami nemcsak Gretel Bergmann és Dora Ratjen története, hanem a képzőművészet, a média és az irodalom fúziója is. Nem szájbarágós, nem túlozza el, hanem közöl és érez. Közöl, mint egy újságcikk, és érez, mint egy nagyon személyes napló. A kötet versei egy kicsit mindenki bőrébe belebújtak, Lesi Zoltán pedig becsomagolta ezeket a két magasugró csillagával együtt.

A kiállítást július 6-ig meg tudjátok nézni a FERi-ben, a könyvet pedig a Libriben, a Bookline üzletekben és online is be tudjátok szerezni!

 

A képeket a szerző készítette. 

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]