24

cikk

Technológiák, amiket a természettől csentünk

A biomimikri életünk mindennapi részét képezi. Bár nem is gondolnánk, de egy ruhára ragadt bogáncs, vagy a tavaszi szélben arcunkra tekeredő pókháló is sok tervezőt és mérnököt ihletett már meg, hogy egyszerű és mindennapi problémákra találjanak megoldást. A biomimikri központi gondolata ugyanis az, hogy a természet szükségszerűen kreatív, innovatív, és ennek következtében már megoldott számos olyan problémát, amivel mi csupán most szembesülünk. Íme tíz megoldás, amit mi alkottunk:

A kannibalizmus hagyománya: Homo antecessoroktól a kuruig

Erkölcsi szempontból sokan úgy vélik, hogy a kannibalizmus borzasztó jelenség, hiszen ezzel embertársaink ellen vétünk. Kissé bizarr módon, megint mások azt gondolják, hogy saját fajtársaink elfogyasztása valójában táplálkozási szempontból nem jó, mivel a zsíros vörös hús egészségtelen. Hogy embert enni igazából miért rossz, azt végül egy kannibál törzs esete kapcsán mutatták ki az 1950–1960-as években, mindaddig azonban világszerte fellelhető volt az antropofágia hagyománya.

Szükséges és sosem elég – az érintés

Ugyan a mindennapok során szeretjük egymást megérinteni, valószínűleg bele sem gondolunk milyen fontos szerepet játszik valójában életünkben. Pedig az érintés egyfajta interface testünk és a külvilág között, befolyásolja mit vásárolunk meg, kit szeretünk, vagy épp hogyan gyógyulunk, fejlődünk. A fizikai érintés emellett segít információt gyűjteni a körülöttünk lévő világról, valamint ahhoz is hozzájárul, hogy milyen társadalmi, illetve bizalmi kapcsolatokat alakítunk ki. A tapintás jelentőségével mindeddig a tudósok keveset foglalkoztak, így csupán az utóbbi néhány évben azonosították azt is, hogy milyen sejtek, milyen típusú érzéket közvetítenek.

Li-Fi-től a Dash Buttonig – ilyen a média (közel)jövője

A média területe az utóbbi évtizedben radikálisan átalakult. Ehhez alkalmazkodva, és az aktuális társadalmi igényeknek eleget téve, a különféle médiumokat uraló cégek olyan újabb és újabb technológiákkal kísérleteznek, amelyek például a virtuális valósághoz vagy az okos otthonokhoz vezetnek. Igen izgalmas és kreatív időszak előtt áll tehát a média, ugyanakkor a korábbi médiumok haláláról felelőtlenség lenne még beszélni.

Albérlők laknak a pórusainkban

Francia tudósok már 1842-ben felfedezték az emberi fülviaszt vizsgálva, hogy parányi élőlények élnek az emberi bőrön. 2014-ben vált azonban csak egyértelművé, mennyire elterjedtek ezek az állatok nem csak testünkön, de az emberek között is. Minden bizonnyal neked is vannak Demodex folliculorum és Demodex brevis nevű atkáid, mielőtt azonban megpróbálnál megszabadulni tőlük, érdemes kicsit jobban utánajárni kik is ők valójában.

Tavasszal is izgalmas előadásokkal vár a Pesti Bölcsész Akadémia

A PBA 2016/2017 tavaszi félévének programja február 27-én veszi kezdetét. Az új szemeszterben megismerkedhettek többek között az ezerarcú Mary Poppinsszal, a skandináv-magyar műfordításokkal és műfordítói portrékkal, a Római Köztársaság hadseregének fejlődésével, valamint Platón és a mitológia kapcsolatával. Az előadások most is ingyenesek és mindenki számára nyitottak, a részletes program cikkünkben olvasható.

Campus Mundival Svédországban

Csatári Flóra az ELTE Bölcsészettudományi Karának média és kommunikáció mesterszakos hallgatójaként a 2016-os őszi szemesztert töltötte kint Svédországban. Ennek kapcsán beszélgettünk a Campus Mundiról, az Erasmus+ programról és a kint szerzett élményeiről.

Az evolúció egy korai szakaszának lehetünk szemtanúi?

Egy tized milliméter nagyságúak, a Földközi-tenger mélyén élnek, és nincs szükségük oxigénre. A Spinoloricus nov. sp., a Rugiloricus nov. sp. és a Pliciloricus nov. sp. az a három többsejtű élőlény, amely feltételezhetően a Földön egyedülállóan képes anoxikus, vagyis oxigénmentes környezetben leélni egész életét. Mivel ez a tulajdonság az állatok őseire, az eukariótákra volt egykor jellemző, könnyen lehet, hogy a 21. század ad otthont egy újabb törzsfejlődésnek.

Ismét PR és marketing képzés indul az ELTE Média Tanszéken

A 2017-es tavaszi félévben is meghirdeti képzéseit az Independent Media Education Center, a kommunikáció és média területén dolgozó vezető szakembereinek közreműködésével. Az előadók ismét olyan gyakorló szakmabeliek lesznek, akik a felsőoktatás keretein belül oktatott, elsősorban elméleti alapokhoz képest, azokat kiegészítő, konkrét piaci ismereteket nyújtanak.

Neve is van: fotikus tüsszentési reflex

Közel 2300 éve, még a görög filozófust, Arisztotelészt is foglalkoztatta a világ azon nagy kérdésé, vajon mitől is tüsszent az ember, ha a Napba néz. Amióta van villamos energia, a jelenség nem csupán az égitest fényére korlátozódik, így ne lepődjünk meg, ha a sötét moziban ülve, a film kezdetekor néhányan rázendítenek, vagy ha egyszerűen egy erős fényű lámpát felkapcsolva már csavarja is valami az orrunkat. Az elmúlt évtizedekben az orvostudomány is egyre mélyebbre kezdett ásni a témában, egyelőre nem tűnik veszélyesnek a „betegség”.

Amikor tényleg meghasad a szív

Sokunknak törték már össze a szívét, és sokszor éreztük úgy, hogy majd meghasad a fájdalomtól. Ugyan ezek a mondatok idővel szentimentális túlzásoknak tűnnek, az orvostudomány az utóbbi évtizedekben egyre komolyabban foglalkozik a jelenséggel. Az 1990-es években ugyanis egyre több bizonyítékot találtak arra, hogy érzelmeink közvetlen és mérhető módon hatnak testünkre.

Hangokkal lát “az óceánok egyszarvúja”

A Monodon monoceros, vagyis a narvál az egyik legtitokzatosabb és legfurcsább kinézetű faj a tengeri emlősök között. A hímek fején ugyanis egy több mint 2 és fél méteres szarv ékeskedik, funkciójáról a kutatók azonban ma sem tudnak biztosat mondani. Annyi viszont bizonyos, hogy nincs a Földön még egy olyan állatfaj, amely olyan különös módszerrel térképezné fel környezetét, mint a fogascetek alrendjébe tartozó narvál.

Unikornis, akivel az ember is találkozott

Elasmotherium sibiricum-nak hívják azt az egyszarvút, amely körülbelül 29 ezer éve élt a Földön. A szibériai unikornis néven is ismert, mára már kihalt faj, a Don folyótól egészen a mai Kazahsztán keleti részéig vándorolt. Mivel őseink Ázsia területén körülbelül 50 ezer, Szibéria területén pedig 35 ezer éve kezdtek el terjeszkedni, a kutatóknak jó oka van azt feltételezni, hogy egykoron az ember is találkozott unikornisokkal.

Guinness rekorder rondaság

2005 februárja óta a Condylura cristata hivatalosan is a világ leggyorsabban táplálkozó emlőse. Bár a cím önmagában is igen megtisztelő lehet, a Guinness rekord mellett a csillagorrú vakond számos különleges tulajdonsággal bír. Övé az egyik legérzékenyebb tapintószerv az emlősök között, életmódja is némiképp eltér más vakondokétól, de ő a világ egyik legrondább állatának tartott élőlénye is.

Asztrofizikáról mesél nekünk az eszes kisróka

Közösségi finanszírozással szeretne pénz gyűjteni mesekönyvéhez egy magyar grafikus, illusztrátor. Farkas Róbert az IndieGoGo oldalán mutatta be projektjét, mely nem más, mint egy 3–5 éves gyerekeknek szóló képeskönyv. Az Eszes róka meséi (Clever Fox’s Tales about the Universe) azonban nem éppen hagyományos mesét tartalmaz, az első könyv az ősrobbanás elméletéről és a részecskefizikáról szól.

OTDK felkészítő képzések indulnak

Komplex képzéssorozatot indít jövő héttől az ELTE Tehetséggondozási Tanácsa. Céljuk, hogy segítsék az Országos Tudományos Diákköri Konferencián résztvevő hallgatók felkészülését és szereplését. A foglalkozások során irodalomkutatás, dolgozatírás és prezentációs készségek fejlesztésére nyílik majd lehetőség, mind humán, mind reál területen kutató diákoknak.

Különleges állatok: Hüllő vagy kétéltű a világ legkisebb gerincese?

A világ legkisebb gerincese címet 2012-ben egy parányi béka, a Paedophryne amauensis nyerte el. Ugyanezen év februárjában azonban új fajokat fedeztek fel, s az aprócska kétéltű helyét egy hüllő, a Brookesia micra követelte magáénak. Bár a kutatók mai napig vitatkoznak azon, hogyan is  kellene érteni a „legkisebb” fogalmát, úgy tűnik eddig nem akadt vetélytársa a liliputi békának. A gerincesek legfőbb jellemzője, hogy testüket csontokból és porcokból felépülő belső váz támasztja, van központi idegrendszerük, s létezik egy mérethatár, amely alatt ilyen bonyolult felépítésű élőlény már nem is létezik.

Kínai logogramok 4 millió forintért

A Kínai Írás Nemzeti Múzeuma csütörtökön indított kampányt azért, hogy a 110 évvel ezelőtt felfedezett kínai jóslócsontok feliratait valaki megfejtse. A pályázat nyitott, s hogy a múzeum még jobban ösztönözze világszerte az embereket, nagy jutalomban részesülhet az, aki akár egy darab kínai karaktert is megfejt. Az intézmény szerint a lépésre azért van szükség, mert a jóslócsontok megfejtésének folyamata zsákutcába ért. Nélkülözhetetlen egy kis lelkesedés és innováció a rejtélyes írásjegyek értelmezéséhez.

Bölcsészet mindenkinek – A Pesti Bölcsész Akadémia őszi programja

Október 10-én elindult a Pesti Bölcsész Akadémia (PBA) 2016/2017-es őszi félévének programja. Bár néhány kurzus első előadására már sorkerült, még nem késő becsatlakozni, hiszen rengeteg izgalmas témával van még terítéken. Az új szemeszterben megismerkedhettek többek között a kortárs japán rajzfilmekkel, a végtelenkísértő könyvekkel, a digitális bölcsészet világával, de novembertől barangolhattok a Borgói-hágó vámpírjainál is, valamint megtudhatjátok hogyan is hat a digitális technológia a nyelvünkre. Az előadások idén is ingyenesek és mindenki számára nyitottak.

Mindenki a vörös bolygót akarja

Az elmúlt időszakban amerikai, európai és ázsiai ország is bejelentkezett a Mars meghódítására. Oroszország, az Egyesült Államok és Kína állami projektjein túl, felbukkantak magánvállalatok is, amelyek hasonló célokat tűztek ki maguk elé. Jelenleg a SpaceX, a Boeing és a Mars One nevű szervezet is embereket akar juttatni a vörös bolygóra. Óriási verseny van kialakulóban, és egyre nagyobb ígéretek hangzanak el az indulás időpontjával kapcsolatban: Elon Musk (SpaceX) 2025-re, Bas Lansdorp (Mars One) 2027-re igéri a Mars kolonizációját. De vajon számoltak minden kockázattal?

Kihaltnak vélt szilfák a britek orra előtt

Az angol királyi család skót rezidenciájának kertjében, a Holyroodhouse-palota udvarán, brit tudósok a Wentworth szilfának (Ulmus ‘Wentworthii Pendula’) két példányát azonosították. Az eset különlegességét az adja, hogy a fák magassága már meghaladja a 30 métert, miközben több évtizeden keresztül kihaltnak hitték a fajt. Mindezidáig azt feltételezték, hogy minden példány az 1980-as években Európán végigsöprő „hollandiai szilfavész” áldozata lett. A botanikai felmérés azonban igazolta, hogy valóban a Wentworth szilfa két még élő egyedét találták meg.

Petri-csészében fejlesztett emberi mini-agyak

Agyunkban 100 milliárd agysejt található, éppen annyi, mint ahány csillag található a galaxisunkban. Joggal mondhatják a kutatók, hogy ez az univerzum egyik legbonyolultabb és legösszetettebb objektuma. Éppen ezért, és azért, mert az agykutatás mindeddig leginkább állatok tanulmányozásával folyt, megismerése szinte lehetetlennek tűnt. 2008-ban azonban elindult egy folyamat, melynek eredményeként ma több angol és osztrák kutató (Institute of Molecular Biotechnology) is emberi agyak miniatűr másának laboratóriumi körülmények között történő előállításával foglalkozik.

Ormányosok középpontban: Afrika legnagyobb elefántáttelepítése

Hatalmas vállalkozásba fogott az African Parks természetvédelmi szervezet, amikor 2016 júliusában megkezdte 500 afrikai elefánt áttelepítését. A művelet – az Afrika dél-keleti részén található – Malawi állam nemzeti parkjait érinti: délről, a Liwonde és Majete Nemzeti Parkból szállítják át az állatokat északra, a Nkhotakota Rezervátum területére. A kontinensen folyamatosan küzdenek különféle fajok, köztük az elefántok kihalása ellen, a “500 Elephants” elnevezésű program célja pedig, hogy a megmaradt, helyenként túlzsúfoltan élő állatokat egyenletesen osszák el a szabad övezetek között.

Az avoni hattyú ép dokumentumai

Bár az angol irodalom egyik legismertebb alakjának, William Shakespeare-nek a neve számos komédiával, tragédiával és királydrámával fonódott össze az idők során, aláírása alig néhány fennmaradt hivatalos okiraton található meg: összesen négy épségben lévő dokumentumon olvasható ‘Wm Shakspē’ szignója. Közülük két szerződés 1613-ból származik, ezek döntöttek a londoni Blackfriars Gatehouse későbbi tulajdonosairól.