24

cikk

Technológiák, amiket a természettől csentünk

A biomimikri életünk mindennapi részét képezi. Bár nem is gondolnánk, de egy ruhára ragadt bogáncs, vagy a tavaszi szélben arcunkra tekeredő pókháló is sok tervezőt és mérnököt ihletett már meg, hogy egyszerű és mindennapi problémákra találjanak megoldást. A biomimikri központi gondolata ugyanis az, hogy a természet szükségszerűen kreatív, innovatív, és ennek következtében már megoldott számos olyan problémát, amivel mi csupán most szembesülünk. Íme tíz megoldás, amit mi alkottunk:

A kannibalizmus hagyománya: Homo antecessoroktól a kuruig

Erkölcsi szempontból sokan úgy vélik, hogy a kannibalizmus borzasztó jelenség, hiszen ezzel embertársaink ellen vétünk. Kissé bizarr módon, megint mások azt gondolják, hogy saját fajtársaink elfogyasztása valójában táplálkozási szempontból nem jó, mivel a zsíros vörös hús egészségtelen. Hogy embert enni igazából miért rossz, azt végül egy kannibál törzs esete kapcsán mutatták ki az 1950–1960-as években, mindaddig azonban világszerte fellelhető volt az antropofágia hagyománya.

Szükséges és sosem elég – az érintés

Ugyan a mindennapok során szeretjük egymást megérinteni, valószínűleg bele sem gondolunk milyen fontos szerepet játszik valójában életünkben. Pedig az érintés egyfajta interface testünk és a külvilág között, befolyásolja mit vásárolunk meg, kit szeretünk, vagy épp hogyan gyógyulunk, fejlődünk. A fizikai érintés emellett segít információt gyűjteni a körülöttünk lévő világról, valamint ahhoz is hozzájárul, hogy milyen társadalmi, illetve bizalmi kapcsolatokat alakítunk ki. A tapintás jelentőségével mindeddig a tudósok keveset foglalkoztak, így csupán az utóbbi néhány évben azonosították azt is, hogy milyen sejtek, milyen típusú érzéket közvetítenek.

Li-Fi-től a Dash Buttonig – ilyen a média (közel)jövője

A média területe az utóbbi évtizedben radikálisan átalakult. Ehhez alkalmazkodva, és az aktuális társadalmi igényeknek eleget téve, a különféle médiumokat uraló cégek olyan újabb és újabb technológiákkal kísérleteznek, amelyek például a virtuális valósághoz vagy az okos otthonokhoz vezetnek. Igen izgalmas és kreatív időszak előtt áll tehát a média, ugyanakkor a korábbi médiumok haláláról felelőtlenség lenne még beszélni.

Albérlők laknak a pórusainkban

Francia tudósok már 1842-ben felfedezték az emberi fülviaszt vizsgálva, hogy parányi élőlények élnek az emberi bőrön. 2014-ben vált azonban csak egyértelművé, mennyire elterjedtek ezek az állatok nem csak testünkön, de az emberek között is. Minden bizonnyal neked is vannak Demodex folliculorum és Demodex brevis nevű atkáid, mielőtt azonban megpróbálnál megszabadulni tőlük, érdemes kicsit jobban utánajárni kik is ők valójában.

Tavasszal is izgalmas előadásokkal vár a Pesti Bölcsész Akadémia

A PBA 2016/2017 tavaszi félévének programja február 27-én veszi kezdetét. Az új szemeszterben megismerkedhettek többek között az ezerarcú Mary Poppinsszal, a skandináv-magyar műfordításokkal és műfordítói portrékkal, a Római Köztársaság hadseregének fejlődésével, valamint Platón és a mitológia kapcsolatával. Az előadások most is ingyenesek és mindenki számára nyitottak, a részletes program cikkünkben olvasható.

Campus Mundival Svédországban

Csatári Flóra az ELTE Bölcsészettudományi Karának média és kommunikáció mesterszakos hallgatójaként a 2016-os őszi szemesztert töltötte kint Svédországban. Ennek kapcsán beszélgettünk a Campus Mundiról, az Erasmus+ programról és a kint szerzett élményeiről.

Az evolúció egy korai szakaszának lehetünk szemtanúi?

Egy tized milliméter nagyságúak, a Földközi-tenger mélyén élnek, és nincs szükségük oxigénre. A Spinoloricus nov. sp., a Rugiloricus nov. sp. és a Pliciloricus nov. sp. az a három többsejtű élőlény, amely feltételezhetően a Földön egyedülállóan képes anoxikus, vagyis oxigénmentes környezetben leélni egész életét. Mivel ez a tulajdonság az állatok őseire, az eukariótákra volt egykor jellemző, könnyen lehet, hogy a 21. század ad otthont egy újabb törzsfejlődésnek.

Ismét PR és marketing képzés indul az ELTE Média Tanszéken

A 2017-es tavaszi félévben is meghirdeti képzéseit az Independent Media Education Center, a kommunikáció és média területén dolgozó vezető szakembereinek közreműködésével. Az előadók ismét olyan gyakorló szakmabeliek lesznek, akik a felsőoktatás keretein belül oktatott, elsősorban elméleti alapokhoz képest, azokat kiegészítő, konkrét piaci ismereteket nyújtanak.

Neve is van: fotikus tüsszentési reflex

Közel 2300 éve, még a görög filozófust, Arisztotelészt is foglalkoztatta a világ azon nagy kérdésé, vajon mitől is tüsszent az ember, ha a Napba néz. Amióta van villamos energia, a jelenség nem csupán az égitest fényére korlátozódik, így ne lepődjünk meg, ha a sötét moziban ülve, a film kezdetekor néhányan rázendítenek, vagy ha egyszerűen egy erős fényű lámpát felkapcsolva már csavarja is valami az orrunkat. Az elmúlt évtizedekben az orvostudomány is egyre mélyebbre kezdett ásni a témában, egyelőre nem tűnik veszélyesnek a „betegség”.