Szociális munka Magyarországon 2018-ban. Milyen keretek közé vannak szorítva a kutatások? Egyáltalán nevezhetjük-e klasszikus értelemben tudománynak a szociális munkát? Vagy ami még ennél is fontosabb: számít-e egy ilyen vitathatatlanul fontos téma esetében, hogy milyen címkét aggatunk rá?

ELTE-hallgatóként nem is feltűnő, hogy hányszor keresünk valamit az egyetemi oldalon. Híreket, újdonságokat nézünk meg – legtöbbször „kényszerből”. De mire elég mindez a nézettség szempontjából? Vagy elképzelhető, hogy egyéb földi halandók is bepötyögik az elte.hu-t?

Tanárok, életpályák. Rengeteg kérdést felvet. Az utóbbi időszakban sok információ és hír terjengett a világhálón, összekeveredve a saját tapasztalatainkkal. Itt az ideje tehát beszélgetni is néhány tanárral az életükről, elképzeléseikről.

Bár sokan még nem tekinthetik lezártnak a félévi vizsgák kérdését – ők vénásan adagolják épp a kávét maguknak az otthoni kanapén – de mások már tervezgetik a nyári programokat. Ha most eltekintünk az előbbi, rendkívül szerencsétlen csapattól, akkor felmerül a kérdés: mik a nyári programok? És mi lehetne a legkézenfekvőbb, ha nem a fesztiválozás…

Miért különleges egy középkori „sztár”? Miért érdekes az 1559–1648-as időszak? Hogyan szerezzünk állampolgárságot, ha előtte még a kötetünket is elkobozták a határon? Különben is… Mi ez az egész?

Izgalmas és egyben nagyon kényes téma. Teljesen eltérő reakciókkal találkozunk, ha kiejtjük a politika szót. Igazából nehezen is beszélünk róla. Jellemzően vagy veszekedünk, vagy nem mondunk semmit. A TáTK, azon belül a Szociológia Szakos Hallgatói Érdekképviselet szervezésében létrejött Választási apátia című előadás az utóbbi esetet vizsgálta.

Ha olyan központi egyetemről beszélünk, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, feltételezzük, hogy jóval nagyobb vonzáskörzettel bír, mint amit Budapest határa kijelöl. Jó, legyünk nagylelkűek: amit Pest megye határa kijelöl…

Akkor itt a lehetőség! Az Amerikai Nagykövetségen ismét alkalom nyílik azok számára, akik bepillantás szeretnének nyerni az USA diplomáciai és külpolitikai életébe. Akár meghatározó tapasztalatot, jövőben segítő programot vagy egyszerűen egy különleges élményt keres a jelentkező, itt az alkalom számára!

A legtöbben valószínűleg még kómaszerű állapotban keringenek a lakásukban, nézik a sorozataikat, vagy elképzelhető, hogy még fel sem keltek a vizsgák óta. Mindez teljesen természetes és érthető biológiai reakció. Azt sem lehet senkinek a szemére vetni egy-egy ilyen periódus után, hogy a külvilágot adott esetben egy hete nem látta. A roló lehúzva, fülhallgató a fülben – így próbálnak pihenni a pizsamás egyetemisták.

Médiajogászok, igen. Médiajog? Igen? Nem? Továbbmenve: szólás- és sajtószabadság? Ha elvonatkoztatunk bármilyen jellegű aktualizálástól, egészen barátságos témává válhat. Sőt rendkívül fontossá és közérdekűvé. Hiszen maga a médiajog pontosan ebből a két igényből (szólás- és sajtószabadság) és azok továbbfejlődéséből született. Hogy mivé is vált mára, az egy másik kérdéskör.

Furcsa hónap ez a december! Kicsit olyan érzésünk lehet, mintha az egészet ellepné a karácsony kettős hangulata. Önmagában már a karácsony is megosztja az embereket: vannak akik imádják, és még januárban is a Last Christmast énekelnék, és persze vannak a menekülők, akik legszívesebben már november végén beásnák magukat a hóba (akkor is, ha nincs), és csak valamikor az újévi részegség homályában bújnának elő.

De mi is a karácsony? Miért olyan, amilyen? És egyáltalán… Mindig ilyen volt?

Filmek és történelem. Mindennap átpörgetünk párat a tévében vagy esetleg online, miközben saját kis megszokott sorozatainkat keressük. Fel sem kapjuk már a fejünket egy-egy drámaira faragott, szerelemmel átitatott film címét látva. Sajnos az ingerküszöbünk talán már annyira magasan van a sok behatás miatt, hogy a háborús filmek is szépen lassan becsúsznak a „majd máskor megnézem” kategóriába. Pedig a téma szinte mindig kiemelkedően fontos. Természetesen jellegbeli különbség mindig van az alkotások közt.