Felsőoktatás és reformok. Mi lesz velünk?

Corvinus-modell, önköltséges képzések. Mit várnak 2020-ra a BCE-n? És a többi egyetemen? Egyszerű struktúraváltás vagy az anyagi és bürokratikus akadályokba való belefulladás? Az biztos, hogy ideje a Spotify előfizetésre elegendő ösztöndíjat inkább félrerakni, a kistestvéreknek nagy szükségük lehet még rá.


Palkovics László szavai alapján kiterjesztenék a Corvinus-modellt a többi felsőoktatási intézményre is (a Szabad Pécs egy cikke szerint). Hogy ez pontosan a modell melyik elemére/elemeire vonatkozik, rejtély. Hasonlóan rejtély egyébként az ötlet elfogadottsága is, hiszen a nyilatkozat óta körülbelül tizenhétezer-hatszáznyolcvanhárom újragondolásról és pontosításról lehetett hallani… Mindenesetre az indok az egyetemek versenyképességének és hatékonyságának növelése, alapul véve például egy külföldi intézményt vagy egy hazai magánegyetemet. Ezen kívül a tervezett modelltől sokkal rugalmasabb, pozitív értelemben „lazább” működést várnak. Hogy ez a rendkívül nemes és közhasznú cél hogyan érhető el majd gyakorlatban, egyelőre szintén elég utópikus.

Palkovics László


Amit jelenleg tudunk a Corvinusról:

A szeptemberi tervek alapján az egyetem kikerül a minisztériumi (Emberi Erőforrások Minisztériuma) fenntartás alól. Pontosabban először az innovációs tárcához, majd egy állami alapítású, kifejezetten ezzel a célzattal létrejött, közhasznú alapítványhoz fog tartozni. (Ha minden igaz, ez 2019 nyarára tehető.) Korábbi hírek alapján az alapítványhoz olyan óriások is köthetők lesznek majd, mint az OTP és a Mol.  Miután „kitört a pánik” a felröppenő hírek kapcsán, a BCE levelet küldött az „egyetemi polgároknak”, amiben leszögezték, hogy nem kell tartani profitorientáltságtól és a térítésmentes tanulás beszüntetésétől, hiszen nem ez a cél. Kiemelték emellett a tehetséggondozó programok bővítésének fontosságát is.

Nagyon érdekes. És még sokkal érdekesebb, ha figyelembe vesszük, hogy a BCE 2020-ra az állami ösztöndíjas helyek felszámolását tervezi. Persze elviekben létre fog jönni a „Corvinus-ösztöndíj”, ami jellegét tekintve hasonlítani fog az állami támogatottsághoz (Pavlik Lívia – a Corvinus kancellára – elmondása alapján). Ezzel együtt a valódi cél az, hogy 2030-ra gyakorlatilag megforduljon a fizetős/nem fizetős hallgatók aránya a jelenlegi 40-60%-ról.

Budapesti Corvinus Egyetem


És hogy mi várható:

Máté András – egyetemi docens, az Oktatói Hálózat egyik alapítója – elmondása alapján a kételyeket és nehézséget tulajdonképpen a megvalósítás jelenti. Arról nem is beszélve, hogy a Corvinus-modell teljes kiterjesztése (minden felsőoktatási intézményre) szinte lehetetlen. Hiába lesznek egyetemek, amik közhasznú alapítványi felépítésre váltanak, általánossá nem tud válni a jelenség. (Elvileg azonban nem minden egyetem válna alapítványivá – a hvg.hu alapján – inkább „alapítói jogokkal rendelkező egyetemeket hoznának létre a mostaniakból” a Népszava megfogalmazásával élve.) Ezzel együtt – Máté András szerint – a kizárólagos alapítványi támogatás esetén igen valószínű a tandíj megnövekedése.

Tehát kevesebb hallgató engedhetné meg magának a felsőoktatásban való részvételt (az ugyanis nehezen elképzelhető, hogy az éppen megemlített „Corvinus-ösztöndíj” mintájára majd mindenki számára elérhető, specifikus ösztöndíjakat nyújtsanak), ráadásul a fizetős diákoknak is magasabb összeggel kéne majd számolniuk. 

Vagyis a jelenlegi infók alapján: az intézmények alapítványi jelleggel bírnának (kicsit drasztikusan hangzik a saját működési szervezet alapján kijelölhető zrt. forma, de elképzelhető). A lényeg sokkal inkább azonban az, hogy az állam szerepe módosulna: kizárólag megrendelőként lenne jelen az egész folyamatban. Ez természetesen jelenthet rugalmasságot, figyelmet az aktuális igényekre. Problémás azonban a helyzet befolyása, a „tegyük fel nem kívánt szakok vagy intézmények” felé irányuló megrendelés, velük kötött „szerződés” kérdésköre.

Mik tehát a fő veszélyek? (Ha az eddig vázolt vonalon haladunk tovább.)

Hatalmas veszélye a jelenségnek a társadalmi mobilitás befagyasztása. Míg a felsőbb rétegek számára nem jelentene problémát a tandíj kérdése, addig a középosztályból jövőkre komoly nyomást helyezne. Ennek a rétegnek komoly százaléka tehát (nem számolva most a lehetséges ösztöndíjprogramokkal, amikről már korábban szó esett) eleshetne a felsőoktatási lehetőségektől. Sokkal nehezebben valósulna meg az alsóbb rétegek felfelé történő mozgása. A szegényebb hallgató nem lehetőséghez jutna, hanem újabb kiskapukat keresve kéne megoldania az életét. És akkor nem is beszéltünk a valódi alsórétegekről, akik helyzete eleve hatványozottan nehéz és küzdelmekkel teli. Sokkal inkább támaszkodhatna tehát egy ilyen oktatási rendszer a külföldi, anyagilag stabilabb hallgatókra, mint a szerény körülmények közül jövő magyar diákokra. (A Corvinus esetében így valóban megvalósulna az a nemzetközileg elismert, business-oreintált magánegyetem, amiről már korábban hallani lehetett…) Ami önmagában nem lenne probléma – mármint a külföldi hallgatók arányának növelése – ha ez párhuzamosan nem a magyar diákok elvándorlásával zajlana. Hiszen az a bizonyos felső-, vagy felső középosztály, aki megengedheti magának, hogy tandíjat vagy külföldi megélhetést fizessen, valószínűleg elgondolkodik majd rajta, hogy Magyarországon vagy külföldön kezdje el az életét. Nem kell hozzá nagy szakembernek lenni, hogy átlátható legyen: az utóbbi sokak számára lenne vonzóbb. Ez persze megint nem lenne probléma, ha nem egy amúgy is drasztikus folyamatot erősítene fel.

1984

Társadalmi mobilitás? 1984

Végül is azt állapíthatjuk meg, hogy a változások igen komolynak tűnnek. (Persze le kell szögezni, hogy valódi konkrétumokat nem lehet még tudni, tehát a feltételezések egy igen homályos, éppen formálódó helyzetet idéznek.) Alapjaiban átrajzolhatják az egyetemi hallgatók társadalmi, anyagi színezetét. Hogy a fent vázolt lehetőségekkel valóban számolnunk kell-e, a jövő zenéje. Rugalmasság, mobilitás vagy befagyasztott, elhaló felsőoktatás… majd meglátjuk.



Olvasmányok a témához, vagyis a cikk forrásai:

http://eduline.hu/felsooktatas/2018/9/10/Corvinus_tajekoztatas_XDNDZJ
https://nepszava.hu/3011245_igy-reparalja-a-kabinet-az-oktatast-tandijmentesseg-helyett-tandijemeles
https://hvg.hu/gazdasag/20181013_A_Corvinus_cimzetes_egyetemi_tanara_lett_Hernadi_Zsolt
https://hvg.hu/itthon/20181011_ELTE_Zrt_A_vallalati_forma_meg_is_olheti_a_felsooktatast
https://hvg.hu/itthon/20180914_matolcsy_gyorgy_lanczi_andras_corvinus_neumann_janos_egyetem_kecskemet_felsooktatas
https://nepszava.hu/3011007_palkovics-a-kormany-a-felsooktatas-egeszere-kiterjesztene-a-corvinus-modellt
https://nepszava.hu/3011153_a-fiatalok-harmada-kieshet-a-felsooktatasbol

Képek forrásai:

https://i1.wp.com/universityacademia.com/wp-content/uploads/2017/08/Education-system. jpg?fit=1400%2C795
https://444.hu/2018/09/25/palkovics-laszlo-megkapta-a-corvinust

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:1984_Social_Classes_alt.svg