Vegyes fogadtatásra talált az új NAT

Január 31-én jelent meg a Nemzeti alaptanterv módosított változata, mely felmenő rendszerben már a jövő tanévtől érvényessé válik. A dokumentumot a közreadás óta az EMMI és több szakmai szervezet is kommentálta – cikkünkben összeszedtünk néhány véleményt.

Múlt pénteken jelent meg a 2012-es Nemzeti alaptanterv új, módosított verziója, mely 2020 szeptemberében lép életbe az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon. Azóta több pozitív és kritikus hang is megszólalt a hírrel kapcsolatban.

A cikk nem az ELTE Online állásfoglalása, csupán különböző szakmai szervezetek nézőpontját közvetíti.

Mivel az „új NAT” évek óta formálódik, ráadásul az utóbbi hetekben egyre többször röppent fel a hír, hogy nemsokára kiadásra kerül, ezért már előzetesen is számos információ keringett róla a sajtóban. Az NKP (Nemzeti Pedagógus Kar) már januárban kifejezte kétségeit afelől, hogy az új alaptanterv jelenlegi formában megérett a bevezetésre, mivel eleve nem nevezhető újnak, csak a legutóbbi tanterv átdolgozott kiadása. Hasonlóan nyilatkozott a PSZ (Pedagógusok Szakszervezete) is egy nyílt levélben, akik sérelmezték továbbá, hogy koncepcióját 2020 januárjában sem kapták meg annak ellenére, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával 2019 márciusában stratégiai megállapodást kötöttek.

Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma a bevezetés sürgetését tartotta aggályosnak. Az MTI-hez eljuttatott, tizenöt gimnáziumi igazgató által jegyzett közleményben azt írták: a NAT hatékonysága azon múlik, hogy az iskolák fel tudnak-e készülni a bevezetésére, amihez időre van szükség. A pedagógusoknak meg kell ismerniük az abban megjelenő új módszertani és tartalmi elemeket, fel kell készülniük arra, hogy ezeket a tanórákon alkalmazni tudják. Ugyanilyen összetett feladatnak nevezték az új NAT-hoz illeszkedő tankönyvek elkészítését, amelyhez szintén hosszú idő és az iskolákkal folytatott élénk párbeszéd szükséges. Többek között ezért is kérték, hogy a dokumentum minél hamarabb kerüljön nyilvánosságra, viszont legkorábban 2021 szeptemberében lépjen érvénybe.

A kormányrendelet mindennek ellenére a jelek szerint a 2020/21-es tanév elejétől már hatályba lép. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere január 31-én Hajnal Gabriellával egy sajtótájékoztató keretei közt, február 3-án pedig a Kossuth Rádióban nyilatkozott bővebben az intézkedésről: „a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) ismeretanyaga mindenki számára elsajátítható és elsajátítandó, biztos alapot nyújt az elhelyezkedésre az élet bármely területén” – közölte, továbbá hangsúlyozta: a módosításnak köszönhetően a jövő generációi értékorientált, európai magyar értékeket felmutató tananyagra támaszkodva léphetnek ki az életbe, az életkoruknak megfelelő tartalommal rendelkező tantárgyakat pedig a legkorszerűbb módszerekkel tanulhatják.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos a pénteki sajtótájékoztatón.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos a pénteki sajtótájékoztatón

A dokumentum nyilvánosságra hozatala óta sorra jelennek meg a különböző pedagógus szervezetek közleményei a témában. A Civil Közoktatási Platform véleménye szerint a kormányrendelet a közoktatás tartalmi szabályozására alkalmatlan – érveik között szerepel többek között az, hogy az új NAT összeállítása során nem történt szakmai egyeztetés; a tanterv nem vonatkozik a szakképző iskolákra és csak részben alkalmazható a technikumokra; valamint hogy a merev és előíró szabályozás ellehetetleníti a diákok közti különbségek kezelését és az esélyegyenlőség biztosítását. Kiemelték továbbá, hogy a NAT jelenlegi formájában nem tekinthető alaptantervnek, mivel az előírt teljes mértékben kitölti a rendelkezésre álló órakeretet – helyenként még túl is lépi, ami egyben azt is jelenti, hogy bár a sokat hangoztatott óraszámcsökkentés megtörtént, de a tananyag mennyisége nem igazodik ehhez, a tanulók így semmivel sem lesznek kevésbé túlterheltek. A CKP állásfoglalása mellett javaslatokat tett a későbbiekre: mindenekelőtt a NAT jelenlegi formájában történő visszavonását szorgalmazzák, azt kérik továbbá, hogy az oktatásért felelős miniszter végeztesse el a 2012-es NAT beválásának tudományos alapú elemzését, majd bízzon meg a tantervi munkálatokhoz, illetve az egyes műveltségi területekhez értő, megfelelő létszámú szakemberekből álló munkacsoportot.

Közleményt adott ki a Magyartanárok Egyesülete is. „Ez a Nemzeti alaptanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgy tekintetében nem nemzeti és nem alaptanterv. Nem nemzeti, mert ekkora mennyiségű tananyag az adott korosztály legalább kétharmada számára nem elsajátítható, őket a nemzetből mintegy kirekeszti. Nem alaptanterv, mert a tanítást teljes részletességgel s nem csupán alapjaiban szabályozza.” – olvasható a szövegben. Az Egyesület választmánya a nyilatkozatban (a CKP-hez hasonlóan) problémaként említi, hogy az új NAT az óraszámcsökkentés mellett tananyagbővítést hajt végre, emiatt nem ad módot a képességfejlesztésre, nem teszi lehetővé a diákok egyéni fejlődését, nem veszi figyelembe a régiók és iskolák különbségeit; emellett bár deklarálja a tanárok módszertani szabadságát, de a tananyag mennyisége által mégis beszűkíti a pedagógusok mozgásterét, nem ad teret az egyéni ötleteknek. Kritikát fogalmaztak meg továbbá annak kapcsán, hogy a kortárs irodalom szinte teljes egészében kiszorult a tantervből, 1970 után született művek csupán elszórva jelennek meg benne; valamint hogy „az irodalom tananyag egyetlen lehetséges rendezőelvének a kronológiát tekinti (…), nem tesz lehetővé semmiféle más utat.

A Történelemtanárok Egylete tíz pontba szedte kritikai megjegyzéseit a kormányrendelet kapcsán: ezek között szerepel többek közt a nyilvánosság és a szakmai egyeztetés hiánya, a narratív megismerésre épülő történelemoktatás elavultsága, a forráskritika mint fejlesztendő kompetencia háttérbe szorítása. A közlemény szerint nem tudnak azonosulni a NAT azon szövegrészével sem, mely szerint a történelemoktatásban kiemelt cél a normakövető magatartás, mivel ebben a kontextusban ez kifejezetten az előírt ideológia követését jelenti. Egyoldalúnak és szakmailag vitathatónak tartják továbbá a történelemtanulásnak a NAT-ban rögzített céljait, hogy a tanuló:

  1. alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról;
  2. a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzen, és így a magyarságot egyszerre tekintse a történelem során kialakult emberi közösségnek, valamint természetes vonatkoztatási pontnak;
  3. elsajátítsa a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit (szimbólumok, történelmi személyek, történetek, fogalmak, alkotások)”.

Az Egylet mindemellett határozottan támogatja az állampolgári ismeretek külön tantárggyá válását, melynek anyagát a 2012-es NAT még a 12. évfolyam tantervébe zsúfolta, ráadásul a történelemoktatáshoz témájában nem kapcsolódó tananyagokat is belesűrítette a tárgyba. Örvendetesnek tartják, hogy az új tantárgy célja, hogy a diákok tudatosítsák állampolgári jogaikat és kötelességeiket, gyakorolják a társadalmi részvételhez szükséges eljárásokat. Egyetértenek továbbá azzal is, hogy az új NAT szerint „a helyi tanterv alapján a tanár a kerettantervből évente két témát mélységelvű feldolgozásra jelöl ki, amelyre több idő, a javasolt időkereten felül összesen további 6–10 óra tervezhető.

Képek forrása: szakszervezetek.hu, hirado.hu, Storymaps