ELTE Külügy – gyorstalpaló. Interjú Menyhárt Barbarával, az EHÖK külügyi alelnökével

Hogyan mehetünk részképzésre külföldre? Milyen ösztöndíjakat érdemes ismernünk? Hogyan segíti az ELTE a külföldi hallgatókat? Egyáltalán mivel foglalkozik az ELTE Külügyi Bizottság? Menyhárt Barbarától, a külügyi alelnöktől, nagyon sok érdekes infót szereztünk.

L:  Ha nem bánod, első körben néhány kérdést tennék fel a „pályafutásoddal” kapcsolatban. Hogyan is vált tulajdonképpen a hallgatói képviselet az életed részévé?

B: 2015-ben, amikor elkezdtem a felsőoktatási tanulmányaimat, csatlakoztam a Damjanich utcai Kollégium Diákbizottságának a munkájához, aztán a Bárczi HÖK kollégiumi referense lettem, majd másfél éve pályáztam a Bárczi HÖK elnöki tisztségére. 2018 nyarán az ELTE HÖK Küldöttgyűlése bizalmat szavazott nekem, és augusztus 1-jével megkezdtem a tevékenységemet külügyi alelnökként.

L:  Tehát mondhatjuk, hogy egy szép, felfelé ívelő karrierről van szó. És ha visszagondolsz minderre, mi az, amit – teljesen szubjektíven – ki tudnál emelni mint legnagyobb kihívást?

B: Minden tisztségben, amit betöltöttem, voltak izgalmas kihívások. Azt gondolom, hogy a hallgatói mozgalomban való aktív részvétel rendkívül sokat adott hozzá ahhoz, aki most vagyok. Számos képességem fejlődött – például a kommunikáció, a konfliktuskezelés, a problémamegoldás, az időgazdálkodás és természetesen a csapatmunka terén. Utóbbiban fejlődtem talán a legtöbbet, az volt számomra az igazi kihívás. Mindig is egy magamnak való ember voltam, itt viszont a csapat érdeke az első. De ez már talán túl személyes…

L:  Nem, egyáltalán nem! Nagyon szép megközelítése a kérdésnek, ahogy a válaszodban összefonódik a közösségi és a személyes érdek. Mennyire jellemző a részönkormányzatokkal való harmonikus együttműködésetek? Nyilván jelen vannak olyan igények is, amelyek kezelése kívül esik a hatáskörötökön.

5-study-abroad-interview-questions-you-need-to-know-1-1491291532

B: Annyit még a tisztán látás miatt először elmondanék, hogy az Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottság (EHKB) tagja minden részönkormányzat delegáltja, az ESN ELTE elnöke, illetve a nemzetközi hallgatók mentorálásáért felelős SHvezetőmentor, aki a Stipendium Hungaricum ösztöndíj keretében Magyarországra érkező hallgatók mentorálásáért felel. Tehát így épülünk fel. A bizottságban megpróbálunk reagálni a felmerülő problémákra és lehetőségekre, de eltérő, hogy valóban a mi hatáskörünkbe tartozik-e egyáltalán némelyik.

L: Érdekes ez, mert egy egyszerű hallgató nem hiszem, hogy rálát ennek az egész rendszernek a komplexitására. Egy adott karon működik, tengeti a napjait, és nem gondol bele, hogy az adott ügyek sokkal általánosabban is felmerülhetnek egyetemi szinten, vagy éppen egyáltalán nem érintenek másokat. Nem is beszélve a nemzetközi diákokat érintő esetekről. Esetleg meg tudnád említeni a legfontosabb felületeket, ahol megtalálhatók vagytok?

B: Ha érdekel valakit a hallgatói mobilitás, és kíváncsi a saját lehetőségeire, akkor az egyetem hivatalos oldalán a Nemzetközi lehetőségek fület javasolnám első körben. Itt minden megtalálható az Erasmus+ és az egyéb ismert ösztöndíjakról. Illetve hasznos még az ELTE HÖK honlapjáa Külügyi pályázatok menüpont, ahol szintén van egy gyűjtemény, ami az összes lehetőséget összefoglalja. Ha egyéb kérdés merülne fel, természetesen lehet érdeklődni a kari vagy a BTK és a TTK esetében – az intézeti koordinátoroknál, akik a hallgatói mobilitásért felelnek. Illetve a hallgatói önkormányzatok tisztségviselőinél, akik a pályázati anyag összeállításában is tudnak segíteni. És nyilván lehet kérdezni engem is, elérhető vagyok a kulugy@ehok.elte.hu címen, illetve gyakran megfordulok a Bárczin és a BTK-n.


https://www.elte.hu/oktatas/nemzetkozi

http://ehok.elte.hu/nu/index.php/kulugyi-palyazatok/


L: Egy picit kanyarodjunk vissza még az ESN-kérdéshez. Mit kell pontosan tudni az ESN ELTE-ről? Mi a célja, küldetése ennek a szervezetnek?

B: Ha tényleg nagyon röviden próbálok fogalmazni, akkor a beérkező nemzetközi hallgatók érdekképviselete a feladata. Ők fogadják az Erasmus+ programjukat nálunk töltő hallgatókat, ők mennek ki eléjük a reptérre, segítenek kenyeret vásárolni, elmondják, hol a legfinomabb a gyros, ilyesmi. Rendezvényeket szerveznek, és közösséget alakítanak ki, hogy ne érezzék magukat egyedül a beérkező nemzetközi hallgatók.

MKF_0431

Menyhárt Barbara

L: Vagyis elmondhatjuk, hogy nemcsak adminisztratív segítségnyújtásról van szó, de teljesen hétköznapi problémákat is segítenek kiküszöbölni?

B: Igen, és ebben talán több segítségre is van szükségük a hallgatóknak, mint abban például, hogy hogyan vegyék fel a tárgyakat a Neptunban. Egyébként rettentő fontos és izgalmas a munkájuk, amennyire belelátok: érdekes például, hogy a mentorok nagy része is ki fog utazni az adott célországba. Tehát van a segítségnyújtásban egy ilyen jellegű motiváció is, hiszen alapvetően érdeklődnek az adott kultúra iránt. Sokat tanulnak tehát azelőtt is, hogy kimennének külföldre. Persze mindez fordítva is meg szokott valósulni: van, aki miután visszajön, akkor kezd csak bele a mentorkodásba. Az ESN mellett egyébként működik már egy másik mentorhálózat is, a Stipendium Hungaricum Mentorhálózat, amit most szeptemberben indítottunk útjának. Igazából a Stipendium Hungaricum program keretében Magyarországról érkező hallgatók egy részének a mentorálását vállaltuk ebben a programban. Erre azért volt szükség, mert az SH-s hallgatók speciálisak olyan értelemben, hogy ők egy teljes képzési időt töltenek nálunk. A program oktatáspolitikai célkitűzése, hogy a harmadik országból érkező hallgatók felsőoktatási, társadalmi integrációját elősegítse mentorként tevékenykedő hallgatók segítségével. Nagyon izgalmas és különleges feladat ez, ami egyébként a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának a kezdeményezése volt.

L: Ez nagyon pozitív minden szempontból! Hogy érzitek – függetlenül attól, hogy melyik mentorhálózatról beszélünk –, mennyire nyitottak ezek a rendezvények? Vagyis ha valaki, aki nem tagja a szervezeteknek, érdeklődik egy adott kultúrkör iránt, elmehet egy ilyen beszélgetésre? Mennyire jellemző, hogy valaki bekopog, hogy ő az indiai főzésről meg szeretné hallgatni a többieket?

B: Én nagyon örülnék, ha ez jellemző lenne, nyilván a céljaink közt is szerepel. Az a tapasztalat, hogy ha valaki nagyon elkötelezett, és a tanulmányai alatt mindenképp ki szeretne jutni egy adott célországba, akkor be fognak kopogni. Szeretjük, ha van érdeklődés. Egészen konkrétan Facebook-eseményeket láthatnak a hallgatók – bár itt elválik a két szervezet munkája, hiszen az ESN inkább nyilvános eseményeket szokott szervezni, míg az SH zártakat.

65fbfc5ecfc0a6046c2852dadf3c2834_L

L: Nyilván sok esetben a motiváció tényleg kulcsfontosságú a hallgató részéről. De térjünk is át akkor az utolsó, de nagyon központi témacsokrunkhoz: az ösztöndíjakhoz.

B: Nem is tudom, hol kezdjem a felsorolást, mert az ELTE-nek rendkívül szerteágazó a palettája. Jelenleg nincs olyan kontinens, ahová ne lehetne kiutazni, továbbá közel 500 Erasmus+-partneregyetemmel van érvényes kétoldalú szerződésünk, amelyek keretében Erasmus+-ösztöndíjra lehet pályázni Európán belül és Európán kívül is

Különbözőféle lehetőségek kínálkoznak: lehet menni tanulmányútra, részképzésre, szakmai gyakorlatra, diplomaszerzés utáni szakmai gyakorlatra, nyári egyetemre, és még sorolhatnám. A legismertebb nyilván az Erasmus+ program. Aztán a CEEPUS-ösztöndíj és a Campus Mundi. Talán ezt a hármat tudnám kiemelni.

L: Ha valaki nem teljesen ismeri, hogy melyik lehetőség milyen országokra terjed ki, hogyan tudnád meghatározniPéldául kimondhatjuk, hogy az Erasmus+ egy Európa-orientált lehetőség?

B: Annyiban mindenképp igen, hogy a legtöbb partneregyetem európai uniós tagállamokban van, de ezek mellett lehet pályázni Európán kívülre is.

Alapvetően – ha tanácsolhatnék valamit – akkor az az lenne, hogy a saját szakterületéből induljon ki mindenki. Hiába akar kimenni valaki Bécsbe, ha mondjuk mesterséges intelligenciát tanul, mert az adott partnerintézménynek nincs olyan képzése. Ha egy gyógypedagógia szakos hallgató szeretne kiutazni, akkor elsősorban nyilván a német egyetemeket szoktuk javasolni, mert ott van a legtöbb neki megfelelő képzés. Persze lehet nagyot álmodni, volt olyan hallgató is, aki Hawaiira ment, mert volt lehetősége ott a saját szakterületét tanulni. Valamilyen természettudomány volt a fókusza, talán a vulkanológia…

L: Melyek a leggyakoribb olyan célpontok, ahová az Erasmusnem visz? Illetve milyen ösztöndíj jön ilyenkor szóba? A kérdés értelmezéséhez elárulom, hogy én orosz szakos vagyok, így sokszor felmerült a szaktársi körömben az a kérdés, hogy nyelvgyakorlás végett hogyan lehetne például Moszkvába menni.

B: Ilyenkor minden lehetőséget alaposan át kell tanulmányozni, de a Campus Mundit javasolnám. Ez jelentős mértékű ösztöndíjat tud a hallgató számára biztosítani: kb. 200-35000 forintról van szó. Ami egyébként kedvelt cél, az Japán, hasonlóan a többi keleti országhoz, sőt az Asia Exchange által akár Dél-Koreát, Tájföldet vagy Malajziát is el lehet érni a Campus Mundi keretein belül. Svájc is egy izgalmas célpont, az ország ugyanis kilépett a klasszikus Erasmus programból. Pályázni ezekhez a partnerekhez továbbra is a Neptunban kell, de a nominálást követően a hallgató az ösztöndíját nem az ELTE-től, hanem a svájci intézménytől fogja kapni, illetve sikeres Campus Mundi-pályázat esetén a Tempus Közalapítványtól.

L: Igen, ezek elég különleges országok. Alapvetően hajlamosak vagyunk csak Európában gondolkodni, pedig gyakorlatilag bárhova el lehet jutni. Szóval C. M., Erasmus+…

B: Amit még említettem, az a CEEPUS-ösztöndíj, azaz a Central European Exchange Programme for University Students. Ennek keretében olyan országokat lehet elérni, mint Albánia, Csehország, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia vagy Románia.

L: Szerintem nagyjából felépült a külügyi áttekintőnk”. Van esetleg valami, amit még hozzá szeretnél fűzni?

B: Talán még egy dolgot szeretnék mindenképp elmondani: arról nem esett szó, hogy van az ELTE HÖK-nek egy saját külföldi ösztöndíja is, az Erasmus+ szociális kiegészítő támogatása, amivel azokat a hallgatótársainkat próbáljuk támogatni, akik már az Erasmus+ program keretében külföldön tartózkodnak. Ez ebben az évben egy 3000 és 15000 forint közé eső támogatást jelent. Alapvetően egy szociális támogatásról van szó, de számít például, hogy ki milyen nyelvvizsgákkal rendelkezik, milyen közéleti tevékenységet folytatott (ESN, HÖK), milyen tudományos eredményeket ért el (demonstrátori munka, konferenciákon való részvétel, TDK-helyezés vagy -részvétel), vagy éppen mutatott-e kiemelkedő teljesítményt a sportban. Lehet, hogy ez az összeg csak a hazaútját finanszírozza a hallgatótársunknak, de öröm számunkra, hogy legalább ennyivel is tudjuk támogatni.

L: Jó, hogy ezt mondod, mert sok emberben – főleg, azokbanakik csak gondolkodnak az egészen, de még nem álltak neki – felmerül az anyagi kérdés a kintléttel kapcsolatban.

Screen-Shot-2017-12-05-at-15.40.31-860x375

B: Kicsit talán megtévesztő, hiszen a Tempus Közalapítvány kiegészítő támogatásának ugyanez a neve (Szociális kiegészítő támogatás). 100%-ig biztos vagyok benne, hogy a hallgatók összekeverik, és nem tudják, hogy mindkettőt megpályázhatják

L: És akkor mennyivel jobb is már az egész helyzet

B: Jelenleg dolgozunk is a pályázat átnevezésén és a kiírás módosításán.

L: Igen, az egy praktikus lépés lesz ezek szerint, így anyagilag sokkal jobban ki tudnak jönni a hallgatók, ha élnek az összes lehetőséggel. Esetleg van még valami, amit hozzá tudnál fűzni a beszélgetéshez?

B: Ó, rengeteg dologról tudnék még beszélni, a külügy ugyanis különösen izgalmas terület! A Hallgatói Önkormányzat a nemzetközi lehetőségek promotálása, a beérkező és kiutazó hallgatók érdekképviselete mellett például jelen van az egyetem nemzetköziesítési stratégiájának a kialakításánál, valamint egyre több energiát fektetünk a külhoni területekkel való együttműködésbe is.

L: Ennél szebb összefoglalást kívánni se lehetett volna! Szerintem érdemes lenne több beszélgetést is rendezni, egy-egy ösztöndíjra koncentrálva akár.

B: Igen, ez egy remek ötlet, hátha ezzel is elő tudjuk mozdítani a hallgatói mobilitást.

Képek forrásai:

https://www.thecompleteuniversityguide.co.uk/international/studying-abroad/six-reasons-to-study-abroad/

https://thepienews.com/news/42-of-parents-would-consider-study-abroad-for-children/

https://www.goabroad.com/articles/study-abroad/study-abroad-interview-questions-to-know