“Semmilyen lépést nem támogatok, ami az egyetemen minőségromláshoz vezetne” – Scheuer Gyula kancellárral beszélgettünk

Dr. Scheuer Gyulát, az ELTE kancellárját kérdeztük az ELTE jelenlegi gazdasági helyzetéről, az elmúlt hetekben felröppent, ELTE-ről szóló sajtóhírekről. Szó esett az ELTE tudományos-oktatási minőségéről, a TTK és a BTK költségvetéséről, valamint a speciális hallgatói ügyekről.

Az elmúlt hetekben az ELTE-t több sajtótámadás érte. Ezért látta szükségességét egy kancellári közlemény kiadásának, amelyben a közvéleményt próbálta megnyugtatni. Hogyan látja most ezt a helyzetet?

Ezeknek az újságcikkeknek különféle háttere, forrása és szándéka van – én ezekkel általában nem kívánok foglalkozni. Tudomásul kell venni, hogy egy ilyen hatalmas szervezetben, mint az ELTE, sokféle vélemény, érdek ütköztetésével lehet közösen elfogadott kompromisszumok, megoldások irányába elmozdulni. A felsőoktatásban a világon óriási változások vannak, minden intézménynek, amelyik az élvonalban akar maradni, képesnek kell lennie a folyamatos megújulásra. A változásoktól való félelem érthető emberi reakció, de talán mégiscsak szerencsésebb lenne, ha az ELTE a saját ügyeit nem a médián keresztül vitatná meg.

A közleményre visszatérve: tapasztalataink és egyes vizsgálatok alapján az egyetemen nemcsak a hallgatói, de az oktatói és a dolgozói kör jelentős része sem ismeri az egyetem működésének alapvető struktúráját. Ami az egyik fő gondolata volt ennek a közleménynek, hogy az egyetem működésében – annak ellenére, hogy a kancellári rendszer bevezetésre került – mind a mai napig egy decentralizált, alapvetően kari alapokon nyugvó működés érvényesül.

Hogyan válnak el pénzügyi téren a karok az ELTE központi egységeitől?

A karok a forrásaik négyötödével szabadon rendelkezhetnek. Ennek a decentralizált működésnek két oldala van. Az egyik az – leegyszerűsítve –, hogy amíg a kar, illetve egyéb önállóan működő szervezeti egység a szenátus által elfogadott költségvetési kereteken belül marad, senki nem szól bele a működésükbe. Viszont a másik oldalon ennek a működésnek az az alapja, hogy egyetemen belül is mindenki elvárja azt, hogy az adott területek vezetői a saját szervezeti egységüket kiegyensúlyozottan működtessék. Ennek van egy szakmai része, van egy gazdálkodási része, és van sok egyéb, pl. humánpolitikai, vállalkozási része. Ebben a rendszerben a nagyobb karok vezetői évi akár három-, négymilliárd forintot meghaladó összegek felett diszponálnak. Az egyetemvezetés és a karok felelőssége, hogy olyan vezetők kerüljenek kiválasztásra, akik nemcsak elismert akadémiai szakemberek, hanem egyben jó menedzserek is.

Elteonline_Dr_Scheuer

Mekkora rész marad a központi szervezeti egységeknél?

A kancellári rendszer bevezetése előtt ez az általános költségekhez való hozzájárulás 27% volt, ez jelenleg 21%, a pályázatoknál pedig átlagosan tíz százalék alatt van. A rektori és kancellári területek működési költsége 12% alatt van. A különbözet jelentős része közvetett módon szintén a karok működését támogatja. Az elmúlt években az egyetemi vezetés kifejezett célja volt, hogy csökkenjenek ezek a központi elvonások. Ez egy nehéz folyamat, mert a csökkentés igényével párhuzamosan egyre erőteljesebben elvárják a központi szervezeti egységektől, hogy bővítsék a szolgáltatásaikat, és valamilyen módon javítsák a szolgáltatások minőségét. Egyik oldalról az elmúlt években csökkenő központi elvonási hányad, a tízmilliárd forintot megközelítő beruházások, a hatékonyabb energia-beszerzések bővítették a karokon maradó forrásokat. Másik oldalról van egy évről évre transzparensebb költségvetésünk, ahol gyakorlatilag pontosan látható az, hogy a központi szervezeti egységeknél ki, mit, és mire költ. Áttekinthetőbbé és számon kérhetővé tettük a működést. Mindez viszont azt is jelenti, hogy az egyetem központi költségvetésében nem jelennek meg azok a források, amelyek lehetővé tennék, hogy – most nagyon leegyszerűsítve – az egyetem vezetése sakkozzon azzal, hogy „eldug” egymilliárd forintot a költségvetésben, és azt odaadja egy forráshiányos karnak. A kari forráshiányokat központi maradványokból, és más karok keresztfinanszírozásából lehet enyhíteni. Amennyiben az egyetem vezetése, szenátusa támogatja a központi elvonások csökkentéséből származó megtakarításokat a jövő évtől egy úgynevezett Kiválósági Alapba helyeznénk, amelyből az akadémiai terület által kialakított struktúrában kiemelkedő egyéni, szervezeti teljesítményeket támogatnánk.

Milyen források állnak a karok rendelkezésére a költségvetési hozzájárulás mellett?

Az elmúlt években soha nem látott mennyiségű pénzek áramoltak az ELTE-hez. Egyrészt speciális támogatások formájában érkeztek a kormányzati oldalról, másrészt pedig pályázatok oldaláról. Ez is jól látható a közleményemhez mellékelt tényszerű táblázatból. Ezek a bevételek azonban nagyon egyenetlenül érkeztek az egyes karokra. Érhető, hogy azok a karok, amelyek nem részesültek ezekből a forrásokból, a folyamatosan növekvő költségeik mellett egyre nehezebben rávehetők a kari keresztfinanszírozásra.

Melyik karoknál lehet egyensúlyi problémákról beszélni?

Egyensúlyi problémája jelenleg a Természettudományi Karnak és a Bölcsészettudományi Karnak van.

Milyennek látja a két kar helyzetét a jövő évi költségvetés tükrében?

A jelenleg rendelkezésemre álló információk szerint a természettudományi, bölcsészettudományi és tanárképzési területre a kormányzat részéről az idei évnél mintegy 600.000.000.- Ft-tal több speciális támogatást fogunk kapni a jövő esztendőben. Komoly esélyét látom annak is, hogy több képzési területen jelentős képzési normatíva-emelésre fog sor kerülni. Ennek pénzügyi hatásai azonban felmenő rendszerben tudnak érvényesülni, mivel a normatíva-emelés mindig az új belépő hallgatókra vonatkozik. Amennyiben a kiválósági támogatás alapjaiban nem változik meg, úgy véleményem szerint az érintett két kar működése még kezelhető mértékű korrekciók mellett biztosítható.

A két kar vezetősége mennyire nyitott erre a gazdasági megújulásra? A hallgatókat ez mennyire fogja érinteni?

Úgy látom, a bölcsészkaron elindult az a munka, amelyik a kar jövőjének, képzéseinek és működésének átgondolását jelenti. Azt gondolom, hogy a hallgatóknak nem kell aggódniuk, az ő képzéseik adottak. Ha megtörténnek a normatíva-emelések, akkor ez egy felmenő rendszerben fogja támogatni és segíteni ezt a munkát. Úgy tűnik számomra, hogy a Természettudományi Kar új vezetése is megteszi a szükséges lépéseket.

Pár napja jelent meg egy cikk, hogy a hátrányos helyzetű hallgatók is „menekülnek” az ELTE-ről, a jogi karról. Mit szólt ehhez?

Az elmúlt négy évben sokat költöttünk erre a területre. A Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda (SHÜTI) 2015 szeptemberében alakult a Fogyatékosügyi Központ utódaként. Az Egyetemi Szolgáltatási Igazgatóság önálló osztályaként ellátja és koordinálja az egyetemen tanuló fogyatékossággal és krónikus betegséggel élő (speciális szükségletű) hallgatók esélyegyenlőségének feladatait. Az idei tanévben a regisztrált fogyatékossággal élő hallgatóink száma: 375. A SHÜTI szolgáltatásai az egész egyetemet átfogóan, minden ELTE polgár számára elérhetőek, ezek közül talán a legfontosabbak a következő tevékenységi körök: személyi segítő biztosítása, pszichoterápia, Neptun-használat segítése, könyvtárhasználat segítése, kollégiumi elhelyezés segítése, információnyújtás a vizsgán kapható kedvezményekről, segítség az oktatókkal történő kommunikációban, az eszközkölcsönzésben, az idegennyelv-tanulás támogatása, Erasmus-mobilitás segítése, relaxációs technikák tanítása, és a sort még folytathatnám.

A problémákat, hiányosságokat a valós helyükön kellene kezelni. Abszolút fontos, hogy a problémák megjelenjenek. A hallgatóknak nagyon fontos szerepe lenne abban, hogy kikényszerítsék azokat a változásokat az oktatás vonatkozásában, amelyek a nemzetközi versenyképességet erősítenék, és a Kancellária felé is jelezzék azokat a hiányosságokat, amelyek a mi működésünkkel kapcsolatosak. Ezt korábban jeleztem a HÖK-nek is, hogy örülnék, hogyha adott esetben havonta kapnék tőlük egy riportot, amiben ők összefoglalják, hogy az egyes területekhez kapcsolódóan milyen problémákat érzékelnek.

A BTK és a TTK lett a HVG listáján az első két helyezett idén is. Ez is azt bizonyítja, hogy az ELTE tudományos és oktatási színvonala tartja magát, bármilyen hírek terjengenek.

Ez igazán jó hír, de az ELTE minőségét nemzetközi térben kell értelmezni. Amennyiben megnézzük a nemzetközi tématerületi rangsorokat, láthatjuk, hogy szinte minden területen – leszámítva az orvosi, gazdasági és műszaki képzéseket – az ELTE áll az élen a magyarországi intézmények között. A nemzetközi rangsorokban az ELTE jóval szűkebb oktatási, kutatási portfólióval ér el olyan, vagy jobb eredményt, mint a többi magyarországi tudományegyetem. Minden nehézség ellenére, azt gondolom, hogy a képzéseink jelentős része nemzetközi összehasonlításban is magas színvonalú. Szeretnék biztosítani és megnyugtatni minden hallgatót és egyetemi polgárt, hogy semmilyen lépést nem támogatok, ami az egyetemen minőségromláshoz vezetne.