29

cikk

Tudománykommunikáció 2.0 konferencia: január végéig még jelentkezhettek!

Tudománykommunikáció 2.0 címmel újra közös tanácskozásra hívja a tudománykommunikációval foglalkozó kutatókat – oktatókat és hallgatókat egyaránt – a Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézete és a TudCom tudománykommunikációs kutatócsoport.

Kutatók Éjszakája az ELTE-n

Közel 300 előadással készül az ELTE az ország 50 városában szeptember 27-én, idén 14. alkalommal megrendezésre kerülő Kutatók éjszakájára.

Ösztöndíj a nemzet hallgatóinak

Újfent kiírásra került a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj.

„Tessék: így jutunk el a csillagokig…” – interjú a Sic Itur ad Astra Műhely tagjaival

Van a Múzeum körúton, a Bölcsészkaron egy folyóirat, egy műhely, amely nevét Vergilius Aeneiséből kölcsönözte, és amely történész generációk bölcsőjeként szolgál idestova több mint három évtizede. Ez a Sic Itur ad Astra, melynek szerkesztői az ELTE mindenkori történész hallgatói közül kerültek ki. Múltról, jelenről és jövőről beszélgettünk a folyóirat három szerkesztőjével, Kovács Jankával, az ELTE BTK TDI Középkori és kora újkori egyetemes történelem programjának harmadéves doktoranduszával, Lászlófi Violával, az ELTE BTK TDI Atelier Interdiszciplináris Történeti Doktori Program elsőéves doktoranduszával és Veress Dániellel, az Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék doktorjelöltjével.

Az Academia Europaea újonnan alapított díját elsőként Lovász László vehette át

Az Academia Europaea barcelonai tudásközpontja által alapított Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat elsőként – még 2018 decemberében – Lovász László matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének ítélték oda.

A nyolcker roma örökségének nyomában

Józsefváros roma öröksége címmel rendezett konferenciát az ELTE BTK Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék.

Dupla könyvbemutatóval kezdte a februárt a Nemzeti Múzeum

Dupla könyvbemutatóval indította a februárt a Magyar Nemzeti Múzeum. Az érdeklődők Garam Éva Das awarenzeitliche Gräberfeld in Zamárdi-Rétiföldek III. című monográfiáját és Tomka Gábor 16–17. századi kerámia a történeti Borsod megyéből című kötetét ismerhették meg.

A global history szörnyetege – Giovanni Levi előadása a BTK-n

Szerda délután megtelt az ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtára. Nem is csoda, hiszen a mikrotörténetírás nagyágyúja, Giovanni Levi tartott előadást Microstoria és Global History címmel.

Neumann János-díjat vehetett át Vattay Gábor

Az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék tanszékvezetője Neumann Jánosról elnevezett díjat vehetett át október 27-én. Az elismerést Palkovics László innovációs és technológiai miniszter adta át a Budapesti Gazdasági Egyetemen.

ABsolute Konferencia abszolút bölcsészeknek

Az ELTE BTK HÖK Magyar Intézetek Képviselete 2018. november 22-én – immáron második alkalommal – rendezi meg abszolút tudományos igénnyel abszolút bölcsészek számára az ABsolute – Alkalmazott Bölcsészet Konferenciát. Mindezt teszi abban a reményben, hogy a bölcsészettudományok alkalmazhatóságáról szóló – a tavalyi találkozó sikerességének köszönhetően megindult – párbeszéd aktív marad a jövőben is.

Részvétel és együttműködés – megjelent a …Nyitott Múzeum… című kötet

Május 22-én a Lumen Kávézóban mutatták be a Néprajzi Múzeum MaDok-programjának kiadásában megjelent …NYITOTT MÚZEUM… című kötetet.

Létezik-e a nemek közti bérkülönbség? – programajánló

Keres-e annyit egy nő, mint egy férfi? És miért nem? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a TáTK hallgatói.

A klímaváltozás csak a liberálisok és a kínaiak által kreált kacsa

Annak ellenére, hogy napjainkra már tudományos konszenzus van arról, hogy a jelenben bizony változik a Föld klímája, valamint arról is, hogy ennek legfőbb oka az emberiség környezetszennyezése, a klímaváltozás kérdését még mindig sokan az összeesküvéselméletek kategóriájába sorolják. De mi az oka ennek?

Bizánctól az Antarktiszig – programajánlónk a következő hétre

Április 16., Hétfő BIZÁNC ÉS A NYUGAT VI. Április 16. és 19. között ismét, immár hatodik alkalommal rendez konferenciát Byzanz und das Abendland címmel az ELTE Eötvös József Collegium. Az esemény, melynek első részét a…

Programajánlónk a szünet előtti napokra

„Minden művészet propaganda (?)” 2018. március 22-én, csütörtökön „Minden művészet propaganda (?)”: néhány óegyiptomi eset címmel tart előadást Bács Tamás habilitált egyetemi docens. Bács Tamás az ELTE BTK Egyiptológia Tanszékének tanszékvezetője, fő kutatási területe az…

Deviancia a Kelet Kávézóban – tudósítás a Sic Itur ad Astra 66. számának bemutatójáról

Március 13-án a Kelet Kávézóban mutatták be a Sic Itur ad Astra frissen megjelent Deviancia címet viselő 66. számát.

Vallás és nemzetépítés puskaporos hordóban

A vallás szerepe a nyugat-balkáni nemzetépítésben és politikában címmel tartott előadást a Bölcsészettudományi Karon Magyarország pristinai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Márkusz László.

Újabb levelekkel gyarapodott a Szekfű-hagyaték

Értékes, Szekfű Gyulának címzett levelekkel bővült az Egyetemi Könyvtár és Levéltár kézirattára.

Páneltés identitás Lackfi Jánossal

A tavaly május óta futó ELTE sikerek előadássorozat ötödik meghívottja a saját bevallása szerint író, költő, műfordító, tűzoltó, katona és vadakat terelő juhász, a Déry Tibor-, József Attila- és még nagyon sok minden díjas Lackfi János volt.

Egyetemünk kalandorai – 4. rész / A királynék városától a sárkányok földjéig

Sorozatunk negyedik részében az elkötelezetten turanista eszméket valló, két világégést megélt, széles körű – mondhatni enciklopédikus – műveltsége révén, mely a geográfián túl kiterjedt a történet-, a néprajz-, a természet-, valamint a műszaki tudományokra is, a magyar geográfia és a magyar tudományosság egyik legszínesebb alakjának joggal nevezhető, tollat és ecsetet egyaránt lelkesen forgató Cholnoky Jenővel, valamint kínai utazásával foglalkozunk.

Túl az ötvenezredik oldalon – digitalizáció az Egyetemi Könyvtárban

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár egy 2017 novemberében az Arcanum Adatbázis Kft.-vel kötött megállapodás keretei között járul hozzá a magyar folyóiratok minél széleskörűbb és teljesebb digitalizációjához, illetve online hozzáférhetővé való tételéhez.

Egyetemünk kalandorai – 2. rész / A bengáli orvos

Sorozatunk második részében az 1848-49-es szabadságharc nagy hadvezérének, Görgey Artúrnak emigrációba kényszerült hűséges segédtisztjével és barátjával foglalkozunk. A Kőrösi Csoma Sándor örökségét és nyomait lázasan kutató és publikáló Sáros megyei hétszilvafás nemesből a Brit Bengáliai Hadsereg törzsorvosává lett „hazánkfia” nem más, mint dukafalvi és kucsini Duka Tivadar.

Egyetemünk kalandorai – 1. rész / Rémséges ázsiai pusztákon: egy sánta dervis utazásai

Marco Polo, Fernão de Magalhães, James Cook, David Livingstone, Heinrich Harrer és a többiek – sokak számára ismerősen csengő nevek. Emberek, akik az ismeretlent próbálták megérteni, felfedezők, akik nem féltek a térkép fehér foltjaira utazni, kalandorok, akiket vonzott az idegen kultúrák varázsa, és tudósok, akiknek nem volt elég a könyvtár, valamint az íróasztal magánya. Minden bizonnyal sokunkban élő kép, hogy ez a felfedező, utazó karakter kizárólagosan valamely nyugati, gyarmattartó hatalom tagja lehetett. A képzet viszont korántsem valós, hiszen az európai ember számára ismeretlen világok feltérképezői között szép számmal találunk még magyar származású kalandorokat is. Induló cikksorozatunk célja az olvasót bevonni olyan utazásokba, kalandokba, melyek főszereplői valamikor, valamilyen formában egyetemünk polgárai voltak.

Délszláv szociális gondoskodás, de hogyan tovább? – programajánló

Programajánlónk a következő napokra:

Neológ zsidóság és bibliakritika – ajánló

Az ELTE BTK Vallástudományi Központ által szervezett Az Írás arcai előadássorozat utolsó előadására kerül sor 2017. december 13-án.

Ükapáink háborúja – 100 éve történt a caporettói áttörés

Száz éve történt a központi hatalmak által az olasz fronton végrehajtatott legnagyobb volumenű – és egyben a legsikeresebbnek is nevezhető – hadművelet, amely a hadtörténelemben a hegyi terepen való frontáttörés iskolapéldájává vált. A köztudatban caporettói áttörésként vagy 12. (és egyben utolsó) isonzói csataként számontartott akció eredményeként került osztrák–magyar fennhatóság alá többek között az a magyar nemzeti emlékezetben szimbolikus jelentéssel bíró hely is, ahol a mondás szerint minden egyes kőhöz vér tapad: a Doberdó-fennsík.

Örökség és történetírás

Családias hangulatban telt a Hajnal István Kör által szervezett Hajnal-estek című programsorozat ötödik összejövetele, melyen Erdősi Péter és Sonkoly Gábor beszélgetett Budapest Főváros Levéltárában az örökség és a történetírás kapcsolatáról.

5700 éves leprás leletet találtak Abony közelében

A ma ismert legkorábbi leprást találták meg egy Abony közeli ásatáson. A leprafertőzéssel járó jellegzetes csonttani tünetekből állították fel magyarországi, köztük ELTE-s kutatók a diagnózist.

Kutatók a levéltárak porában és a múzeumok csöndjében

„Historia est magistra vitae.” A történelem az élet tanítómestere, állítja az ókori latin közmondás. De mi is a történelem, illetve a történettudomány és valójában ki is az a történész?