42

cikk

Kortárs és kortalan versek – A Lehetnék bárki című versantológia bemutatója a Margó Irodalmi Fesztiválon

Mi a jó vers? Ez a kérdés a gimnáziumban merülhet fel bennünk először, amikor szép lassan építkezve, az antiktól nyújtózkodunk napjaink felé, amit sosem, vagy nagyon ritkán érünk el. A kérdés, ami kamaszkorunk meddő óráiban, az érettségire készülve, alkotva, önkifejezés közben ízlelgetünk. És ezzel a kérdéssel kezdődött a Lehetnék bárki című antológia online bemutatója. A kötet szerkesztőjével, Péczely Dórával Vinczellér Katalin beszélgetett.

Kapcsolati hiba – Mécs Anna második kötetének bemutatója a Margó Irodalmi Fesztiválon

Jó lenne elképzelni, hogy az elmúlt két hónap bezártsága, szociális elszigetelődése, az online világ térnyerése csupán egy nagyon jól megszerkesztett kampány, amelyet a Scolar Kiadó marketingesei nagy gonddal építettek fel, csupán azért, hogy Mécs Anna második kötetét méltón bemutassák. A Kapcsolati hiba című kötet az ember és a technológia viszonyát járja körül, amely a karantén hatása miatt nem is tűnik annyira fiktívnek.

„Nem baj…” – Interjú Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeutával

„Nem baj, ha nem jógáztál ma, ha azelőtt is #otthonolvastál, ha nem hallgattál meg két irodalmi podcastet, miközben kirámoltad a zoknis fiókot, ha nem néztél klasszikus magyar filmet, ha amúgy is kupacszámra rendeled a könyveket, ezért most nem vettél újat a »karantén idejére« , ha nem hoztad ki a legtöbbet a napodból.” Nyugalom, üzeni nekünk Jakobovits Kitti, az ELTE Pszichológiai karán végzett pszichológus, irodalomterapeuta, akivel arról beszélgettünk, hogyan hat ránk a kialakult helyzet, a bezártság, a közösségi média, és persze arról is, hogy hogyan tud ebben segíteni az olvasás és az irodalom.

„Az esküdtszék álljon fel!” – Bánk bán a TRIP Hajón

„Az esküdtszék álljon fel!” – így indult a hétfőn bemutatott új, formabontó feldolgozása Katona József Bánk bán című drámájának. Magács László rendezésében egy bírósági per keretei között találkozunk a művel, ahol Bánk a vádlott. A védelem és a vád különböző videófelvételek, tanúvallomások alapján megpróbálja meggyőzni az esküdtszéket. A nézőtéren pedig állva vártuk, hogy bevonuljon a bíróság.

Ha meghal az internet: The Dead Web – The end

Vajon mi fog történni, ha meghal az internet? Mi lesz azzal a rengeteg anyaggal, információval, adattal? Hogyan fogjuk mi, emberek, túlélni az alig két évtizede tartó virtuális valóság összeomlását? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a Ludwig Múzeum kiállítása, a The Dead Web –The End.

Róluk, hang nélkül – Interjú a Vénusz Projekt alkotóival, Rutai Lilivel és Solti Hannával

Szeptember óta ők kérdeznek izgalmas témákról, izgalmas nőktől. Most viszont mi fogjuk kérdezni Rutai Lilit és Solti Hannát, a Vénusz Projekt megalkotóit arról, hogy hogyan lett egy lisszaboni borozásból ötlet, a félelmekből alapkő, Vénuszból misszió és a Projektből közösség.

Nagyszabású matricák – a „Rubens és kora” kiállításról

Nagyszabású. A szó háromszor is előfordul a Szépművészeti Múzeum „Rubens és kora” kiállításáról a múzeum weboldalán. És ha ennyiszer megjelenik, annak biztosan oka van. Elég ok Rubens és a XVII. század flamand festészete? Elég ok a történetiség? Vagy a tálaláson is van hangsúly?

Színdarab cipőkben – A Trojka Színházi Társulat Anna Kareninájáról

Anna Kareninán egy világos színű körömcipő volt. Kittyn egy jó vastag talpú, bordó bokacsizma. Vronszkij hol katonai bakancsban, hol klumpában lépkedett. A kazettás parketta nyikorgott, emelkedett és süllyedt minden mozdulatnál. Én meg néztem a cipőket, mert valójában még sosem láttam ennyire közelről, hogy a színészek milyen cipőbe is lépnek.

„Hát nem ez van, csillagom?” – Darvasi László új könyvének bemutatója a Margón

Morális összeomlás, önkényuralmi pöffeszkedés, bukás és felemelkedés, a kibillentett, talán sohasem létező harmónia festménye. Hát ez Darvasi László Magyar sellő című legújabb regénye, amit az őszi Margón mutattak be. A szerzővel Gács Anna beszélgetett.

Bánk bán pohara – Nádasdy Ádám Bánk bán-fordításáról

Idén jelent meg Nádasdy Ádám Bánk bán-fordítása, ami izgalmas lehetőség az irodalomoktatás és a színház számára egyaránt. Katona József szövege talán sokak számára az iskolai évek egyhónapos szenvedését vagy a rettegett érettségi tételt jelenti, pedig a történet, a benne felmerülő problémák, dilemmák egyáltalán nem idegenek a mai fiatalok számára sem. Csak kicsit meg kell kapargatni a szövegeket, hozzá kell nyúlni. Nádasdy Ádám a fordítással teremtett egy hidat a dráma és a befogadó között.