Járjunk! – A randitérképről

Most, hogy egyre melegebb van, sokkal könnyebb sétálgatni, padon ücsörögni vagy nézelődni. Az egyetemre befelé, órák között vagy csak a hétköznapokon mindig átrohanunk Budapesten. Eszünkbe sem jut megállni egy kapualjban, egy lépcsőn vagy egy parkban. Pedig néha jó megállni csak úgy, mikor a Kazyból átrohansz a BTK-ra, az Izabella utcából a Lágymányosi kampuszra, mikor épp fél négykor végzel és rácsodálkozol, hogy még világos van. A Poket és a Hosszúlépés. Járunk? csapata egy olyan térképet készített, ami megmutatja Budapest legkülönlegesebb helyeit Szerb Antal után szabadon. A térkép alapvetően egy „téli” kreáció, de valójában ebben a februári télben lehet a legjobb.

A Poket automatákban már kapható a téli randitérkép, amely segít abban, hogy megtaláljuk Budapest azon részeit, ahol jó szerelmesnek, boldognak, vidámnak, nyugodtnak vagy csak úgy lenni. A téli funkciója egyébként kimerül abban, hogy megemlítik a Műjégpályát és a normafai szánkópályát. A térkép koncepciója három „útvonal” köré szerveződik: Szerb Antal – Budapest kalauz Marslakók számára, „Séták csókig” és „Nem mered”. Egyik legnagyobb hiányossága, hogy maga a térkép teljesen használhatatlan. A szépen megrajzolt, kicsit minimál, gyerek kifestőnek tűnő térkép inkább egy dísz, mint a nevét adó fogalom. Az útvonalak jelzése helyett a turisztikai spotok vannak kiemelve, tehát a telefonnélküliség, az offline egymásra figyelés esélytelen, hiszen egy valódi térkép vagy a Google Earth nélkül képtelenség bejárni.

2015_45189_AdfBM_e

 

A Szerb Antal után szabadon útvonalról: Szerb Antal Budapest kalauz marslakók számára című irodalmi-urbanisztikai kötete alapján lenne, ha létezne. A készítők célja feltehetőleg az volt, hogy Szerb Antal írása nyomán összefűzzék a zseniális útikönyvet, miközben a szövegek kísérnek. A térkép valójában csak egymás mellé helyezi a kiválogatott részeket. Szerb Antal szövegéhez nyúlni egy várost bemutatására, a titkos helyek és a hangulatok felfedezésére remek ötlet volt, de a közlése kicsit pongyola. Ebben a feldolgozásban sokkal több lehetőség volt, mint ahogyan lehozták. Viszont, mivel Szerb Antal szövegeit használták fel, ebből semmit sem veszít. Erről a műről azt kell tudni, hogy nem egy útikönyv, ami arról szól, hogy hogyan és mit és miért érdemes. Persze Budapest legmarkánsabb kiszögellései állnak a fókuszban, de egy egészen más perspektívából. A mindennapokéból, az emberekéből, akik nap mint nap átsétálnak a Lánchídon, akik szerelmesek a Várkertben, vagy akik Újpestről próbálnak bejutni minden reggel. Szerb Antal amúgy is bravúros nyelvhasználata, az elképesztő asszociációi olvasás közben egy rég elveszett városi mítoszt idéznek újra, amitől nemcsak a marslakók, de az emberek is úgy érzik, muszáj elindulniuk.

VÁR, BÁSTYASÉTÁNY:

A szerelmek itt szoktak kezdődni, Uram, miért, miért nem, ki tudja. Talán a tábornokok ihletik a tudatalatti rétegeket, hogy a hazának katona kell. Az ember leül egy padra a hölggyel, majd megfagy, csak a szíve fűti. Néha egy ápolt kiskutya felugrik kettejük közé a padra, érdeklődik, hogy meddig jutottak. Megnyugvással veszi tudomásul, hogy már elpattant az első csók, az a bizonyos nem is nagyon kellemes, mert az ember még egy kicsit fél a közvetlen következményektől (talán pofon), és a távoli következményektől (talán házasság), de mégis túl kell esni az első csókon, ha az ember el akar jutni a másodikig. Sok végzet indult itt útjára, Uram, és lent kézlegyintve kongott a Krisztina-templom bölcs harangja.

2015_45186_AdfBM_e

A Séták csókigról: Ez sem kifejezetten útvonal, hanem pár hely, ami elvezethet ahhoz a bizonyos csókhoz. Sokkal izgalmasabb lett volna, ha erre is kitalálnak egy útvonalat, ami összefűzi az egészet és elvezet akár odáig, ami a címében van. Viszont azok a spotok, amelyeket megjelöl, korántsem a turistákkal tömött, csontig lejárt részek. Említik például a Thomán István utcai kilátót, ahol Budapest egyik legszebb panorámája van, a Gül Baba türbéjét, ahol a rózsák között egy kis keleti utcácskában érezzük magunkat, vagy a Kazinczy utcai szecessziós zsinagógaudvart. Talán találóbb név lenne a „Helyek a csókhoz”, mert a séta itt csupán az odavezető út, viszont a helyek kiválasztása bizonyára elvezet a bármilyen, várt reakcióhoz.

 

A Nem meredről: Na jó, ennek a nevében nincs benne, hogy séta vagy kalauz, így ebben a bakancslista formában teljesen jól megállja a helyét. Izgalmas ötlet a várossal megíratni a bakancslistát, nem elvágyódni egy hosszú vonatútra vagy egy amerikai körtúrára. Mert igazából ez az iszonyúan unalmas összetett szó hol lenne érdekes, ha nem itt, Budapesten? Ebben a listában tizenhárom olyan nem hétköznapi programot gyűjtöttek össze, amit egyaránt élvez egy őslakos budapesti és egy ideköltöző. Palackpostától gerilla wellnessig, a tea-járatokon át a Csepel Művekig rengeteg izgalmas időtöltést ajánl.

VF_16307

A randitérkép valami olyan, ami kiemel a hétköznapokból és beletesz abba a Budapestbe, ami igazából velünk, a mindennapokkal lélegzik. Szerb Antallal, a szerelmeinkkel, barátainkkal vagy egyedül, de mindenképpen érdemes kipróbálni, még ha az útvonalat, a térképet magunknak is kell összeállítani. Ez a kis hajtogatós papírlap egy izgalmas felütés ahhoz a regényhez, amit Budapest ír nekünk.

 

Képek forrása: Magyar Nemzeti Digitális Archivum

Kiemelt kép: Hosszúlépés. Járunk?