„Az esküdtszék álljon fel!” – Bánk bán a TRIP Hajón

„Az esküdtszék álljon fel!” – így indult a hétfőn bemutatott új, formabontó feldolgozása Katona József Bánk bán című drámájának. Magács László rendezésében egy bírósági per keretei között találkozunk a művel, ahol Bánk a vádlott. A védelem és a vád különböző videófelvételek, tanúvallomások alapján megpróbálja meggyőzni az esküdtszéket. A nézőtéren pedig állva vártuk, hogy bevonuljon a bíróság.

Katona József Bánk bán című drámája az egyik legfélelmetesebb olvasmány a középiskolában. A nehéz szövegbe öltöztetett, sokszor avítt értelmezések is elidegenítik a diákot/olvasót. Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk ezzel a problematikával, amit Nádasdy Ádám megpróbál áthidalni a fordításával. Magács László rendező és Fabacsovics Lili író egy újabb kísérletet tettek arra, hogy leporolják, és közelebb hozzák a művet a befogadókhoz. A darab nem egy egyszerű adaptáció, hanem izgalmas kísérlet a történet retrospektív feldolgozására, amelyben hirtelen egy bűnügyi oknyomozás bírósági tárgyalásába csöppenünk.

A darab felépítése az amerikai igazságszolgáltatás mintáján alapszik, melyben a vád és a védelem bizonyítékok alapján próbálja meggyőzni az esküdtszéket. A történet a tanúk és a lejátszott videók alapján rekonstruálható, illetve az előadás elején elhangzott, az előző tárgyalások alapján megállapított tényekből. Itt vesszük fel a fonalat, amelyhez elengedhetetlen az előzetes tudás. Mivel Katona szövege sok szereplőt és szálat mozgat, a színdarabban csokorba összefogott történések elsőre talán nem tűnnek világosnak, sokszor kell támaszkodni az olvasási élményekre, ami persze egyáltalán nem baj. Sőt, izgalmas a váddal vagy a védelemmel együtt, a történet ismeretében saját előfeltevéseket kigondolni.

bán2

A bizonyítékként levetített videók a dráma kulcsjeleneteit mutatják be az eredeti szöveggel, bár sok fontos mozzanatot kihagytak vagy kevés hangsúlyt fektettek rájuk. Ez több szempontból is jó megoldás, egyrészt mert a darab bírósági tárgyalóra szűkített terét nem szakítják meg élőszereplős jelenetekkel, másrészt a felvételek rejtett vagy kézi kamerás felvételre játszanak rá, így kívülről, szemtanúként látjuk az eseményeket. A felvételek kiforgatják a dráma régies nyelvezetéből adódó komolyságát, de ez inkább árnyalta a karaktereket. Humoros megoldás, hogy a TRIP Hajó különböző helyszínein vették fel a videókat, ami szintén közelebb hozta az eseményeket. Érdekes döntés volt, hogy a videókon és a tanúvallomások során az eredeti szöveget használták, és nem Nádasdy Ádám prózafordítását, de mégis működött. A részleteket jól összefésülték a vallomások során, illetve ahol nehezen érthető volt, ott a bíróság pontosításként összefoglalta. És ami a legfontosabb: reflektorba került a mű bravúros szövege, hiszen Katona művének legnagyobb nehézsége az, ami valójában a szépsége is. Ezt abszolút megvilágította a darab: a színészi játék tökéletesen kiemelte a Bánk bán nyelvezetét, úgy, hogy a jelentés nem veszett el a cifra költői képek között. A legkiemelkedőbb Tiborc tanúvallomása volt, ami a szövegben valahogy elveszik Bánk és Petur monológjai között, a színpadon pedig az egyik legfontosabb és legsúlyosabb pillanat volt: a múlt problémái összeértek a jelenével.

bán3

Az előadás nem ért véget a színpad kiürülése után, az esküdtszék következett. A nézőtér hirtelen fórummá változott, ahol közös döntésre kellett jutni. Izgalmas megoldás, hiszen ennél a pontnál véglegesen bevonódunk a darabba. Az esküdtszék szereplése előtt egy szakértő ismertette a bírósági rendszert, mondott néhány gondolatot a történelmi kontextusról és a valódi Bánk nádorról is. Mivel ez a bemutató előadás volt, először valósult meg élőben a disputa, ami néhány problémát felvetett, és amire egyébként az előadás végén reflektálhattunk. Sokan kiemelték, hogy nem volt egyértelmű a kérdés, túlzottan befolyásolt az előzetes tudás, és ez nem volt mindig összhangban az előadás által nyújtott információnkkal. A reflexiók során inkább az tükröződött, hogy a különböző korosztályoknak más a viszonyuk a drámához, hiszen többen megkérdőjelezték, hogy Bánk egyáltalán bűnös volt-e. Ezt a darab egyébként elutasította, nyíltan kijelentette, hogy Bánk bűnös, csak nem mindegy, hogy előre megfontoltan cselekedett-e vagy sem, a lázadás résztvevője volt-e vagy sem. A disputa tesztfázisban volt, de ezzel együtt érdekes gondolatok és szempontok ütköztek vagy támasztották alá egymást.

Az előadást elsősorban diákcsoportoknak, osztályoknak ajánlják, ahol az esküdtszéki döntés egy izgalmas vitaszintérré tud alakulni. A per teret ad annak, hogy a diákok részesei legyenek a műnek, felfigyeljenek a szöveg szépségeire, és maguk ítéljék meg Bánkot. Másfél óra izgalmas nyomozás, melynek végére kiderül, hogy nem is olyan egyszerű ez az ügy. Bánk nem fehér vagy fekete, hanem sokkal árnyaltabb annál. A darab megmutatja, hogy a műnek ma is van jelentése, dilemmái és határhelyzetei, amiket folyamatosan látunk és tapasztalunk magunk körül.

„Az esküdtszék álljon fel!” – és mi felálltunk utoljára. Aztán szembenéztünk a bírósággal, és kimondtuk az ítéletet.

Képek: A Bánk bán per Facebook