11

cikk

„Az operát nem lehet komolyan venni” – Fischer Ádám előadása az Eötvös Collegiumban

Különleges vendége volt április 23-án az Eötvös Collegiumnak: Fischer Ádám tartott előadást Fonetikai kérdések az idegen nyelvű operajátszásban címmel. Amilyen tudományosan hangzik, annyira szórakoztató volt az előadás. A világhírű karmester elsősorban saját tapasztalatairól mesélt: megtudhattuk, miért hasznos úgy ragozni a Figaro szót, mintha egy magyar ige lenne, vagy hogy meg lehet-e változtatni A kékszakállú herceg vára szövegét egy külföldi énekes kedvéért.

Művész-tanáraink 3. – Szkárosi Endre

Sorozatunkban az ELTE azon tanárait mutatjuk be, akik oktatói és tudományos munkájuk mellett művészeti tevékenységet is végeznek. Szkárosi Endrével keszült interjúnkból kiderül, milyen a hagyományhoz való viszonya egy avantgárd alkotónak, mit is takar pontosan a slam poetry műfaja, és mi köze Cavalcantinak a Pretty woman főcímdalához.

Művész-tanáraink 2. – Török Tamara

Új sorozatunkban az ELTE azon tanárait mutatjuk be, akik oktatói és tudományos munkájuk mellett művészeti tevékenységet is végeznek. Ezúttal Török Tamara dramaturggal beszélgettünk a színházi és a tudományos világ kapcsolatáról, és az általa izgalmasnak gondolt színházi irányokról. Szóba került, hogy miért szereti Goldoni műveit, és azt is elmondta, szerinte miért fontos kortárs műveket is színpadra állítani.

A Szerdai Szalon-antológiáról

Öt éve működik Déri Balázs tanár úr vezetésével a Szerdai Szalon, ahol az írói vénával rendelkezők felolvashatják műveiket, illetve tanácsot, iránymutatást kaphatnak. A csoport tavaly év végén kiadta első kötetét, mely átfogó képet ad az elmúlt öt év közös és egyéni munkájáról. Az izgalmasan sokszínű antológiából szemezgettünk – ajánlónkat olvashatjátok.

Művész-tanáraink 1. – Nádasdy Ádám

Új sorozatunkban az ELTE azon tanárait mutatjuk be, akik oktatói és tudományos munkájuk mellett művészeti tevékenységet is végeznek. Elsőként Nádasdy Ádámmal beszélgettünk, aki nemcsak elismert nyelvész, hanem író, költő, műfordító is. Szó esett a Bánk bán magyar „fordításáról”, az ezüstkori költészetről, magyar nótákról, és arról, miért is fontos tudni, hányas villamos visz fel a dombtetőre.

Az év kiállításai – Arany Jánostól Korniss Péterig

2017-ben több fontos évfordulót is ünnepeltünk, amelyek meghatározták az év kulturális eseményeinek, kiállításainak arculatát: 200 éve született Arany János, 100 éve Szabó Magda, és a reformáció 500. évfordulója is erre az évre esett. Az idei év legfontosabb kiállításai az évfordulós események feldolgozásán túl górcső alá vették Ország Lili művészetét, a Kassák Lajos nevével fémjelzett magyar avantgárdot és az idén nyolcvanéves Korniss Péter munkásságát is.

Django, a zenés holokausztdráma

Az idei Berlini Filmfesztivált mindnyájan a szívünkbe zártuk Enyedi Ildikó filmjének elsöprő sikere után, de nem ez volt az egyetlen fontos pillanat a magyarok számára ezen a fesztiválon. A nyitófilm, a Django egyik szereplője ugyanis Palya Bea énekesnő, aki nem is akármilyen alakítást nyújtott. A magyar mozikban november 9-én mutatták be a filmet, amelynek Django Reinhardt, a huszadik század egyik legfontosabb zenésze áll a középpontjában, s amely egyszerre szól a jazzről, a háború és az ember viszonyáról és a roma holokausztról. Beszámolónkat olvashatjátok.

November 14: kezdődik a VERZIÓ emberi jogi filmfesztivál!

November 14–19. között rendezik meg a 14. VERZIÓ Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált Budapesten. Nemcsak izgalmas filmekkel, hanem közönségtalálkozókkal, koncertekkel, beszélgetésekkel, kiállítással és szakmai programokkal is várják az érdeklődőket öt különböző helyszínen. A nézők szavazhatnak is kedvenc filmjeikre, a közönségdíjas alkotást pedig ingyen levetítik a záróeseményen. Ajánlónk következik.

Könyvbemutató az Olasz Kultúrintézetben

Október 12-én mutatták be az Eötvös Collegium Olasz Műhelyének legújabb kötetét a Budapesti Olasz Kultúrintézetben. A műhely tagjai az elmúlt félévben közösen fordították le Raffaello Baldini Carta canta (magyarul: Kutyabőr) című, izgalmas és pergő nyelvű színházi monológját. A kötetet Daniele Benati író, műfordító, Baldini életművének kutatója és Ludmann Ágnes, az Olasz Műhely vezetője és a kötet szerkesztője mutatta be. Szó esett a címválasztásról, a fordítás nehézségeiről és a dialektális irodalom helyzetéről is. Beszámolónkat olvashatjátok.

Játszani is engedd, avagy Hamlet a Vígszínházban

A Vígszínház történetében először tűzték műsorra Shakespeare egyik leghíresebb drámáját, a Hamletet. Eszenyi Enikő a tőle megszokott módon igencsak modern értelmezését adja a műnek, a szöveg és a rendezés is gyakran reflektál aktualitásokra. A színház idei évadának egyik legfontosabb bemutatóján elhangzik egy József Attila-vers, a király bőrkabátban jár és kelet-európai mulatóst hallgat, mégis Arany János klasszikus sorai rántanak magukkal a tragédia mélyére. Kritikánkat olvashatjátok.