Szakkollégiumokat bemutató cikksorozatunk negyedik részében az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégiummal ismerkedhettek meg.
Az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium egy fiatal, alulról szerveződő és teljességgel tagjainak munkájára épülő szakkollégium; hallgatók építették fel és működtetik ma is. Amikor az ELTE Társadalomtudományi Kar létrejött, néhányan úgy érezték, hogy többet várnak az Egyetemtől, mint amit az nyújtani tudott; lelkes hallgatók egy csoportja valami személyesebbet, intenzívebbet és gyakorlatiasabbat szeretett volna. Így fogant meg a szakkollégium ötlete, és kezdtek hozzá a szervezet felépítéséhez 2003 tavaszán. Az ELTE Egyetemi Tanácsa 2004-ben hagyta jóvá a szakkollégium szervezeti kereteit. Székhelyük jelenleg az egyetem Nándorfejérvári úti Kollégiuma, melynek negyedik emeletén huszonhét férőhelyet és egy kis könyvtárat tudhat magáénak a szakkoli.
Fókuszban a társadalom
Az ARTSZ tehát immár tíz éve fogja össze a társadalomtudományok iránt érdeklődő, a társadalmi kérdések iránt érzékeny hallgatókat. Célja egy olyan inspiratív, tudományos párbeszédre és eszmecserére alkalmas állandó fórum megteremtése, melynek segítségével a tagok felkészült, művelt, tájékozott, idegen nyelveket beszélő, széles látókörű társadalomtudományi szakemberekké válhatnak. Legfőbb alapelveik az autonómia, a demokratizmus, a gyakorlatiasság és az interdiszciplinaritás – a gyakorlatban ez annyit tesz, hogy egy független, autonóm intézményként működnek, melyet a tagok irányítanak az önkormányzatiság és a demokratizmus elvei alapján. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a különböző társadalomtudományi diszciplínák rendszeres együttműködése megvalósuljon, és hogy a tagok olyan készségeket szerezhessenek, melyek segítségével a tudásukat hatékonyan kamatoztathatják. Ennek jegyében folyamatosan részt vesznek kutatásokban, eredményeiket pedig évente be is mutatják a szakmai konferenciánk keretében.
Ha szeretnél kutatni, itt a helyed!
Szakmaiságuk legfőbb pillére az egyetemi tantervtől független kurzusok szervezése. A szakkolis órákon általában öten-tízen vesznek részt, így ezeket az alkalmakat oldott, interaktív légkör jellemzi. Léteznek alapozó- és műhelykurzusaik. Az alapozók témái kötöttebbek, azt a célt szolgálják, hogy a sokféle szakról érkező tagjaik kialakítsanak egy közös szakmai nyelvet. Mivel a szakkollégium kiemelten fontosnak tartja a kutatásokban való részvételt, nagy hangsúlyt fektetnek a kutatásmódszertani, a készségfejlesztő, valamint a megismerés tudományos módjait vizsgáló elméleti ismereteinek elsajátítására. A műhelykurzusok – témájukat tekintve – kötetlenek; ezeket a tagok saját érdeklődésük szerint szervezik. A kutatóműhelyek a szakkollégiumon belüli alulról szerveződő kutatásokat, illetve a külső kutatásokban való részvétel előkészítését szolgálják.
A tanárok, műhelyvezetők többsége az ELTE Társadalomtudományi Karán illetve a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetében és más egyetemeken (elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Filozófia és Tudománytörténet Tanszékén) tanítanak, kutatnak. Néhány visszatérő oktató, a teljesség igénye nélkül: Fehér Márta filozófus, tudománytörténész; Sik Endre szociológus; Papp Richárd kultúrantropológus; Kovács Éva szociológus; Kopper Ákos politológus és Bíró Judit történész-szociológus. Kurzusokat – leginkább műhelyeket – gyakran tartanak doktori tanulmányukat folytató szenior szakkollégisták is.
A szakkollégisták műhelymunkáikat, kutatások alapján készült publikációikat éves tanulmánykötetükben, a Kötetlenben adják közre (példányai megtalálhatóak az nagyobb egyetemi könyvtárakban illetve a kollégium honlapján). Hagyományosan májusban rendezik meg éves szakmai konferenciájukat, melyen a szakkollégiumban folyó szakmai munkát mutatják be a nyilvánosság számára. A konferenciák, tanulmánykötetek kiadása mellett rendszeresen szerveznek előadássorozatokat, vitaesteket.
Közösség
Az ARTSZ alapvetően autonóm közösség, a saját életét érintő döntéseit maga hozza meg, önmagát kormányozza a bázisdemokrácia elveinek megfelelően, saját szervezeti és működési szabályzatát maga hozza létre. A szakkollégiumnak van elnöke és igazgatója; az elnök az aktív tagok egyike, az igazgató pedig egy „külső” személy, akit a szakkollégium választ az ELTE tanárai közül. A teljes aktív tagság minden tagjából álló parlament, a Kerekasztal tárgyal meg és fogad el minden a szakkollégiumot érintő kérdést. A bizottságok élén a biztosok állnak, akik az elnökkel együtt (akit szintén a Kerekasztal választ meg) alkotják a Kiválasztmányt. Ez a testület a szakkollégium olyan ügyeit vitatja meg, melyek az egyes bizottságokat érintik, de túlmutatnak egy-egy bizottság hatáskörén.
A szakkollégium nemcsak szakmai, hanem baráti közösséget is jelent. A tagok képzelőerejüktől és idejüktől függően különféle programokat szerveznek maguknak, ilyenek a közös filmnézések, sportnapok, kirándulások és különböző kultúrákat idéző gasztroestek. A közösséget összekovácsoló programok között kiemelkedő jelentőségű a téli és nyári tábor, melyen minden szakkollégista részt vesz.
Fejtágítós programok
A Szakkollégium Éjszakája már évek óta a legfontosabb események közé tartozik a Lágymányosi Campus és az ARTSZ életében 
egyaránt. A SZÉ egy egész estés kulturális-szakmai rendezvény koncertekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, kiállításokkal, interaktív programokkal. A szervezés néhány hónapja kemény munkával telik, melyből minden tag kiveszi a részét, ugyanakkor a közös munka felejthetetlen élményekkel gazdagítja a közösséget és – az elmúlt évek tapasztalatai alapján – a rendezvényre ellátogató vendégeket is. Rendszeres rendezvényük még a Spájz, ami az ELTE TáTK északi épületében, a könyvtár előtt kéthetente megrendezett beszélgetős est, filmvetítésekkel és meghívott vendégekkel. A rendezvénysorozat általános célja, hogy az aktuális közéleti kérdéseket új nézőpontból világítsa meg, de egy-egy alkalommal a szakmai műhelyek is be tudnak mutatkozni.
Így csatlakozhattok
A felvételi minden tavaszi félévben aktuális, bárki jelentkezhet, aki magyar felsőoktatási intézmény hallgatója és érdeklődik a társadalomtudományok iránt. A frissen felvettek már nyáron bekapcsolódhatnak a közösség életébe, így ősszel már könnyebben megy a közös munka is. Maga az eljárás három fordulóból áll: az első kör írásbeli, amelyet egy kétnapos tábor követ; ide a felsőbbévesek szórakoztató, elgondolkodtató, kreatív feladatokkal és játékokkal várják az újoncokat. A tábor után pedig, immár a kollégium épületében sor kerül a szóbeli fordulóra.
ARTSZ-os arcok mondták
„A kolis létemet egy üres kerethez tudnám hasonlítani, amit én tölthetek fel azzal, amivel szeretném. Ha akarom, baráti 
kapcsolatokra teszek szert, ha akarom, akkor a szakmai előrehaladásomra használom fel.” (Zsófi)
„Részt lehet venni kutatásokban, amire az Egyetemen kevésbé van lehetőség, és magad döntheted el, miben szeretnél közreműködni. Gyakorlatot lehet szerezni és kedves új embereket megismerni.” (Rita, Tamara)
„Rájöttem arra, hogy jó itt felnőni és nagyon örülök, hogy elsőévesként jelentkeztem, mert mind szakmailag, mind emberileg egy szuper hely.” (Nóri)
„Egy olyan közösség, ami igyekszik a másikat megérteni, legyen az a kollégiumon belül vagy kívül, egy másik társadalmi csoporttal kapcsolatban.” (Gergő)
„Az fogott meg igazán ebben a szakkoliban, hogy egyáltalán nem volt szektás beütése. Nem kötelező semmi, azt csinál az ember, amihez kedve van. Itt valóban érdemi beszélgetések és érdemi viták folynak. Ide olyan emberek jönnek, akik nem fordítják el a fejüket és néznek félre, bármilyen témáról is van szó.” (Zita)
„Olyan, mint egy tál jó főtt étel, ami különböző alapanyagokból áll össze. Itt rengetegféle különböző ember van egy légtérben, egy közösségben, és mégis képesek együtt dolgozni és együtt valami fantasztikusat kihozni.” (Virág)
Ha kíváncsi vagy a szakkollégiumi körkép további részeire, itt olvashatsz róluk:
Szakkollégiumi körkép: Illyés Sándor Szakkollégium
