A mostanában lezúduló víz télen-nyáron egyre általánosabb lesz, és az átlaghőmérséklet lassan akár 5 fokkal is megnövekedhet. A városok „hőszigetekként” működnek majd a trópusi, húsz fok feletti éjszakákon, mivel az épületek akkor is megtartják a meleget.
Várhatóan a pollenkoncentráció is nőni fog, 2050-re a parlagfűét a négyszeresére jósolják. Ha nem kezdünk el megfelelően védekezni, a felmelegedés által okozott halálozások száma százötven százalékkal emelkedhet.
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gondozásában lévő NATéR (Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer) honlapján már tíz kilométeres pontossággal utána tudunk nézni, az ország mely területén milyen változások várhatóak.
„Az államigazgatás szereplőinek, önkormányzatoknak, cégvezetőknek, intézményvezetőknek, sőt a családoknak is számolnia kell a hosszú távon jelentkező hatásokkal.” – hívja fel a figyelmet szervezet.
Ilyen probléma lehet a városok vízelvezetése, mivel az aszfaltozott területek a csapadékmennyiség csupán öt százalékát képesek elnyelni, a természetes, növényekkel borított környezet ötven százalékos teljesítménye helyett. Az „időjárási kényszer” által átalakuló szemlélet a városképek látványos átalakulását kell hozza Magyarországon is majd. A zöld területek megnövelése például nem csak a vízelvezetést, de egyszerre a forróság visszaszorítását is segítené.
Az Energiaklub alkalmazkodási tanfolyamokat hirdet települési döntéshozók számára, hogy ki tudják alakítani a megfelelő stratégiát és uniós forrásokra pályázni a megvalósítás érdekében.
Már olyan egyszerű dolgok is sokat számítanak, mint a balkonon nevelgetett növények és az, hogy érdemesebb hűtőben tárolni a gyógyszereket, mert hamarabb romlanak 25 fok felett. Vagy az Ivócsap projekt nagyszerű ötlete, aminek segítségével a lakott területeken elég nagy sűrűséggel megtalálható tűzcsapokat lehet könnyen ivókúttá alakítani.
Forrás: hvg.hu, nagis.hu, energiaklub.hu, klimavalasz.hu, ivocsap.hu
Kép: tpl.org
