Van aki bevallja, van aki nem, de mindenki szokott sírni, ez természetes dolog. A nők átlagosan évente 30–64 alkalommal, a férfiak ennél jóval kevesebbszer: 6–17-szer. Mindannyian tudjuk, hogy sírni általában akkor szoktunk, ha szomorúak vagyunk, de néha örömünkben is kicsordul néhány könnycsepp. Természetesen sok más dolog miatt is lehet, de mi áll a sírás hátterében? Vajon az állatok is tudnak sírni?
Minden embernek van úgynevezett könnykészüléke, ez a könnymirigyből és a folyadékot elvezető csatornarendszerből áll. A váladék pislogással kenődik szét a szemgolyónkon így képezve egy olyan egyenletes réteget, ami védi a szemet a kiszáradástól és a különböző szennyeződésektől. A pislogáshoz tartozó szemmozgás kitágítja a könnyzacskót, így gyakorlatilag kiszivattyúzza a felgyülemlett könnyet a szemből. Az elhasznált könny a könnypontokon át visszajut a könnycsatornába és ezen keresztül a könnyzacskóba ömlik, ahol összegyűlik, és végül a könnyvezetéken és az orron át távozik. Az orrot is érintő csatornarendszer miatt kell sokszor sírás közben orrot is fújnunk. Síráskor hatalmas mennyiségben termelődik a váladék, ezt a csatornarendszer már nem tud elvezetni, így kifolyik a szemünkből.
Tudtad, hogy három könnytípusunk van?
A bazális könny, ami védi és táplálja a szaruhártyát.- A reflexszerűen képződő könny: amikor valamilyen szembe jutó idegen anyagot kell kitisztítani onnan. Ez lehet valamilyen szennyeződés, de ilyen könny termelődik akkor is, amikor hagymát pucolunk.
- A harmadik típus az érzelmi alapú könnytermelés. Tulajdonképpen ez a sírás, amelyet kiválthat a meghatódottság, a szomorúság, a stressz, vagy akár az erős fájdalom is. Ilyenkor a minket érő impulzusok stimulálják az idegrendszert, ami egy acetilkolin nevű neurotranszmitter segítségével jelez a könnymirigyeknek, hogy kezdjenek el termelni. Az ilyenkor termelt könny tartalmaz egy bizonyos leucin-enkefalin nevű anyagot, ami fájdalomcsillapító és hangulatjavító hatású. Van tehát alapja a mondásnak: „Sírd ki magad, utána jobb lesz.” A sírás első kutatója, a jól ismert Darwin is megfogalmazta, hogy a könnyezés nemcsak vészjelzésre szolgál, de el is lazít, megnyugtat. A könnyek kiengedése tehát a lelki egészség helyreállításában is segíthet, hiszen sírás közben a vegetatív idegrendszer azon része lép működésbe, amelyik a regenerációt, gyógyulást irányítja, egy alapos sírás után pedig bizonyítottan csökken a pulzus és a vérnyomás.
A könny átlátszó, enyhén lúgos kémhatású, sós ízű folyadék. Rose-Lynn Fisher, amerikai fotográfus, mikroszkópos fényképein látszik, hogy a könnycseppek alakja a kiváltó érzések szerint változik, még a könnyben található kristályos sómolekulák is különböző formájúak. William Frey, a minnesotai St. Paul-Ramsey Medical Center (Egészségügyi Központ) biokémikusa szerint az érzelmi okokból előtörő könnyek több fehérjét és adenokortikotróp hormont tartalmaznak, mint a másik két típusba tartozók.
A sírás szerepe
Ad Vingerhoets, holland pszichológus szerint élettani, szociális szerepe is van a sírásnak, kísérleteivel bebizonyította, hogy könnycseppek nélkül kevésbé hatásosan kommunikálunk. A babák pedig már a méhben is kommunikálnak sírással, még csak így tudják kifejezni magukat. (Sőt, tajvani kutatók már mobil applikációt is fejlesztettek a babasírás „lefordítására”, Cries Translator névvel.) Oren Hasson a Tel Avivi Egyetem fejlődéstudományi biológusának kutatásai alapján a sírás összehozza az embereket. „A sírás igen fejlett viselkedésforma. A könnyek megbízható információt adnak a behódolásról, a szükségletekről és a társas kötődésről. A kutatásom arra próbál választ adni, mik az érzelmi okból történő sírás evolúciós okai. Az elemzésem szerint a könnyek a látás torzítása révén csökkentik a védekezőképességet és megbízhatóan jelzik az engedelmességet, a segítségkérést és a kölcsönös kötődést is, a csoporton belüli kohéziós erőt.”
Empátia és sírás
Egy a Frontier in Psychology-ben megjelent tanulmány szerint sokkal empatikusabbak azok, akiket intenzíven megérintenek a szomorú dalok. A kutatók összesen 102 (18–67 év közötti) ember vizsgáltak, egy szomorú szám meghallgatása után. A vizsgálati személyek válaszait három csoportba osztották.
- a pihentető szomorúság: az alanyokból pozitív, békés érzelmeket váltott ki.
- az ideges szomorúság: szorongást vagy félelmet keltett
- a megindító szomorúság: komplex és intenzív élmény
A résztvevőknek kitöltöttek egy empátia mérésével kapcsolatos tesztet is. Az eredmény szerint azok, akiket intenzíven megérintett a zene, sokkal nagyobb valószínűséggel értek el magasabb pontszámokat az empátia-teszten, mint azok, akik ideges vagy pihentető szomorúságot éltek át. Ha esetleg magatok is kipróbálnátok ezt a tesztet, akkor a dalt itt találjátok.
Állati könnyek
Gyakran hallani, hogy a sírás, olyan sajátosság, amire csak az ember képes. Pedig a hozzánk hasonló szemfelépítésű, érzelmek feldolgozására alkalmas agyszerkezettel rendelkező állatoknak is vannak könnyeik. A szakemberek szerint több állat képes könnyeivel érzelmeit is kifejezni, tehát az állítok is tudnak bánatukban sírni. Marc Bekoff, a Colorado Egyetem etológusa szerint az érintkezés vigaszának elvesztése, vagy a stressz is kiválthat sírást néhány társas életet élő állatfajnál, főleg a kicsinyeknél: „2013-ban egy újszülött elefántborjú öt órahosszat sírt, mert anyja nem fogadta el és nem táplálta”.
Indiában ötven év után szabadítottak ki egy elefántot. Rajut láncra verve tartották, gyakran éheztették és rendszeresen bántalmazták, majd 2014-ben a brit Wildlife SOS szervezet tagjai mentették meg. A helyszínen levő önkéntesek szerint kiszabaduláskor könnycseppeket láttak a szemében.
Forrás: index.hu, origo.hu, ng.hu, hvg.hu, 444.hu, ibtimes.co.uk, seeker.com
Képek: wcvb.com,statisticbrain.com, ibtimes.co.uk, viralnovelty.net, askideas.com
