Egy csapat, két ország bajnoka

Utolsó harmadához ért a magyar labdarúgó-bajnokság (NB 1) 2021/22-es szezonja, melynek végén kiderül, hogy az örökös bajnok FTC megszerzi-e 33. bajnoki címét, esetleg a Puskás Akadémia vagy a Kisvárda csapata lesz-e először bajnok. A magyar labdarúgásnak eddig 13 bajnok csapata volt, köztük egy különleges csapat, amely a történelem alakulásának okán már egy másik országhoz tartozik.

A XIX. század végi polgári Magyarországon sorra alakultak az atlétikai és torna clubok. A klub alapításnak köszönhetően létrejöttek a sportági szakszövetségek is, melyeknek az egységes országos bajnokságok megszervezése volt a főbb feladatuk. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-ben alakult meg, és ebben az évben már létre is hozták a magyar labdarúgó-bajnokság első idényét 5 csapat nevezésével. A kezdeti időkben a bajnokság résztvevői szinte csak budapesti csapatok voltak, a vidéki sportkluboknak főként a nagy távolság, a nehéz utazási körülmények és a sport amatőr jellege miatt külön vidéki bajnokságokat szerveztek. Ezek a jelenlegi második osztálynak feleltek meg. Az északi bajnokságban a Felvidék, a déli bajnokságban a Délvidék, a keleti bajnokságban pedig erdélyi csapatok mérték össze erejüket. Érdekesség, hogy Újpest és Kispest is külön városnak számított ekkoriban, ezért a főváros 1950-es egyesítéséig vidéki csapatokként szerepeltek.

A Nagyváradi Atlétikai Club (NAC) 1910-ben alakult, majd kérte felvételét a labdarúgó-szövetségbe. Felvételének egyik feltétele az volt, hogy oda-vissza alapon mérkőzést kell játszania egy olyan csapattal, amely már tagja a szövetségnek. Így került sor a Kolozsvári Vasutasok elleni mérkőzésekre. Az első világháborúig a csapat a keleti bajnokságban szerepelt. A trianoni békeszerződés azonban a magyar labdarúgás életére is hatással volt, a megváltozott országhatárok a bajnokságok átszervezését igényelték. Nagyvárad a Román Királyság városa lett, a NAC pedig a román bajnokságban indult.

A magyar bajnokság szerkezete egészen a második világháború kezdetéig változatlan maradt, amikor is a bécsi döntések értelmében több országrészt ismét Magyarországhoz csatoltak, a lebonyolítási rendszer is visszatért az első világháború előttihez. A frontok alakulása döntően nem befolyásolta a mérkőzések lebonyolítását, így a Nagyvárad csapata 1941-ben nyerte meg az NB II. kolozsvári csoportját, jogot szerezve, hogy a legmagasabb osztályban indulhasson. Az új idényben sikerült megerősíteni a csapatot, az év végén ötödik helyet foglalták el a tabellán. Ezt követően második helyet értek el, végül az 1943/44-es szezonban magyar bajnoki címet hódította el a csapat. A második világháború orosz frontja folyamatosan távolodott Oroszországtól, közeledett Berlin felé, pusztításokat okozva Magyarországon is, ezért az 1944/45-ös bajnokságot 4 fordulót követően félbe kellett szakítani. A határváltozásokat követően pedig sem a Nagyváradi AC, sem pedig a többi, mai határon túli csapat nem indulhatott többet a magyar bajnokságban.

A Román Királyság 1947-ig állt fenn, majd szovjet nyomásra a román kommunista párt kihirdette a királyság megszűnését és kikiáltották a népköztársaságot. Az új államforma szovjet mintára jött létre, mely ismét kihatással volt a mindennapi és sportéletre is. Az egyesületek új neveket vettek fel, a NAC először Nagyváradi Szabadság SC néven, később 1949-ben Întreprinderea Comunala Oradea néven lett román bajnok. A sikerek ellenére, helytelen vezetési módszerek alkalmazása következtében a váradi csapat mégis lassan elindult a hanyatlás útján. Anyagi gondok miatt több játékos is távozott a klubtól, 1953-ban pedig egy korrupciós ügy miatt a román labdarúgó-szövetség több sportolót is eltiltott a játéktól. Eközben a Nagyvárad hol az első és a másodosztály között ingázott, 1956-ban meglepetésre megtudta nyerni a román kupát, de a politikai és a társadalmi viszonyok már nem alakultak kedvezően a nagyváradi csapatra nézve, így 1963-ra a csapat megszűnt.

A NAC 100 éves fennállásának évfordulójáról 2010-ben emlékeztek meg Nagyváradon. Az ünnepség a „Nagy idők focija” elnevezést kapta, melynek keretében szobrot avattak a klub első mérkőzésnek színhelyén, a stadionban pedig több barátságos meccsel emlékeztek az alapításra. A különleges társdalami helyzet nem mindennapi helyzetet idézet elő Nagyváradon.

2017-ben román civil kezdeményezésre és több városi klub összeolvadásával megalakult a Club Atletic Oradea (CAO). Amely felvette a történelmi klub hivatalos színeit és alapítási évszámát. Az új alapítású egyedület nem szerezte meg eredeti klub jogait, hanem egy új márkát jegyeztek be, az 1910-es alapítású NAC szimbólumait felhasználva. A CAO jelenleg a román bajnokság harmadik osztályában küzd a feljutásért.  

A Nagyváradon élő magyar közösség 2018-ban alapította NAC Labdarúgó Egyesületet, amely főleg magyar fiatalok képzést vállalta. Edzéseiket is magyar nyelven tartják. A NAC jelenleg a Csíkszeredai Labdarúgó Akadémia alközpontjaként működik, így kapcsolódik be az erdélyi fiatalok akadémiai képzésébe, emlékezve a több mint 110 éves klub magyar alapítóira.