Február 16-án szombaton véget ért a Budapesti Egyetemi Futsal Bajnokság alapszakasza, méghozzá nem is akárhogy. A hétvégi játéknap az utóbbi évek legizgalmasabb végjátékát hozta magával, amely után eldőlt, az ELTE-BEAC csapata bajnokként várhatja a március 7-i négyesdöntőt, míg a másik ELTE-s gárda az ígéretes kezdés után végül a hatodik helyet szerezte meg. Egy biztos, izgalmakból nem volt hiány az utolsó fordulóban.
Talán mondhatjuk, hogy az „utóbbi évek legizgalmasabb végjátéka” kifejezés egyáltalán nem túlzó, ha a Budapesti Egyetemi Futsal Bajnokság utolsó játéknapját szeretnénk jellemezni, ugyanis az idei mezőny annyira kiegyenlített volt, hogy a február 16-i zárófordulóban szó szerint még bármi megtörténhetett. Szám szerint még hat csapatnak is volt esélye a döntőbejutásra, ami azt jelentette, hogy lényegében egyik összecsapás sem volt tét nélküli, vagy már lefutott, mint ahogyan arra a korábbi években volt azért példa. Egy kivétellel minden csapat úgy futott fel a pályára, hogy ha nyer, ott lehet márciusban az óriási presztízzsel bíró egyetemi négyesdöntőben. Ennek fényében pedig rendkívül parázs és sok esetben a végéig kiélezett meccseket láthattak azok, akik kilátogattak a BMTE sportcsarnokába, a Promontor utcába.
A bajnokságban két ELTE-s csapat is érdekelt volt, így egyetemünknek végképp komoly téttel bírt ez a játéknap. A rutinosabb ELTE-BEAC gárdája az NB2-es futsalcsapat alapjaira épült, kiegészítve néhány tehetséges fiatallal, míg az ELTE PPK kerete a BEAC U20-as csapat játékosai mellett néhány rutinosabb, idősebb játékosból állt. Míg az utóbbi felé, ahogy Árendás Tamás szakosztályvezető egy korábbi interjúban el is mondta, nem nagyon lehetett szakmai elvárást megfogalmazni, hiszen idén először indult a csapat, így kicsit zsákbamacska volt, hogy hogy fognak szerepelni, addig a „nagyobbik” ELTE-s csapat célja egyértelmű volt: be kell jutni a márciusi négyesdöntőbe. Ezt a gárda abszolválta is, miután az első fordulós botlásukat követően már nem találtak legyőzőre a szezonban. Bár sokan úgy gondolhatták, hogy ez a sorozat az utolsó játéknapon megszakad majd, amikor is a végső győzelemre is nagy esélyes BME csapatával kellett szembenézni, de végül egy végig kiélezett és roppant magas színvonalú meccsen, Szini és Dunai góljaival 2:2-es döntetlen született. Már itt biztossá vált, hogy az ELTE-BEAC ott lesz a final fourban, ám ennek ellenére itt még nem állt meg a gépezet. Ekkor ugyanis már mindenki arra figyelt, hogy egy Pázmány elleni siker esetén nem csak a finálé, de az alapszakasz-győzelem is meglehetne. Ehhez mérten a forduló zárómérkőzésén, ahogyan azt korábban sejteni is lehetett, egy rendkívül parázs meccsen, egy rendkívül zártan védekező Pázmány ellen, végül egy utolsó perces bombagóllal megszerezte csapatunk nemcsak a 3 pontot, de az alapszakasz bajnoki címét is. A mérkőzés gólszerzői Dunai és Rácz voltak.
A mögöttük álló szezonról, az alapszakaszgyőzelemről és a négyesdöntőről Dunai András, a csapat egyik alapembere beszélt:
„Minden évben nagy lelkesedéssel vágunk neki a Budapesti Egyetemi Futsal Bajnokságnak, ez idén sem volt másként. Az első fordulóra nagyon erős kerettel érkeztünk, mégsem tudtuk hozni az előzetesen elvárt eredményt, hiszen a SOTE meglepett minket. A következő fordulókban már akadtak problémáink sérülésekből és egyéb okokból kifolyólag, de hála vezetőink, Árendás Tamás és Sajben Marcell munkájának, az éppen hiányzó játékosokat mindig megfelelően tudtuk pótolni. Többet már nem hibáztunk, így végül az első helyen végeztünk az alapszakaszban. Következő állomás a final four, amelyben ellenfelünk az a SOTE lesz, amely ellen elszenvedtük az egyetlen vereségünket, úgyhogy mindenkiben erősen ég a revans iránti vágy! Most már tudjuk, mire számíthatunk tőlük, és ennek megfelelően készülünk. A másik ágon a végső győzelemre mindig komolyan esélyes BME-nek is nehéz dolga lesz a döntőbejutásért, mindkét csapat hasonló taktikájú ellenfelet kapott. Izgalmas és kiélezett mérkőzésekre számítok. Külön öröm számomra, hogy végre visszakerül Budapest szívébe az esemény. Őszintén bízom benne, hogy ennek hatására a csapatok szurkolói és a sportág szerelmesei ismét megtelítik majd a lelátókat és parádés hangulatot varázsolnak nekünk, akárcsak 3 éve, amikor a BME csarnokában játszhattunk. Akárhogy is lesz, a legfontosabb, hogy cél a bajnoki cím.”
Egyetemünk másik alakulata, a főleg fiatalokból álló ELTE PPK csapata végül a bajnokság 6. helyén zárt, miután az utolsó fordulóban vereséget szenvedett a későbbi finalista SOTE gárdájától, majd egy rendkívül izgalmas meccsen, egy nagy adok-kapok után végül szintén alulmaradt 4:2-es arányban a BME-vel szemben. A csapatnak mindezek ellenére nem lehet oka a panaszra, hiszen annak ellenére, hogy először indultak el a bajnokságban, összességében kimondottan biztató teljesítményt tettek le az asztalra a jövőre nézve. Olyan alap alakult ki, amelyre lehet majd építkezni, hogy aztán akár már a következő szezonban realitássá váljon az az álom, hogy egy ELTE-s házi rangadó legyen a Budapesti Egyetemi Futsal Bajnokság döntője.
Egyelőre azonban szurkoljunk együtt március 7-én a Ludovika Arénában az ELTE-BEAC csapatának, hogy végül ők emelhessék a magasba a Budapest Egyetemi Futsal Bajnokság trófeáját.
Március 7-én tehát legyünk ott minél többen, és szóljon minél hangosabban, hogy Hajrá ELTE!
