Magyarországon a labdarúgás az évszázadok alatt rengeteget változott és megannyi lejtőn ment keresztül. Kinevelt profi, világklasszis játékosokat és megélt szomorúbb, a sport erkölcséhez nem teljesen illeszkedő pillanatokat is.
A XXI. századra ez a sportág tüzetesen átalakult és a különböző kontinensek igencsak eltérő módszerekkel és mentalitással rendelkeznek. Mára talán a legszínvonalasabb és legmagasabb szintet a nyugat-európai régió képviseli, azon belül is Spanyolország valamint Németország. De hol helyezkedünk el Mi Magyarok ebben a listában? Erről kérdeztük az U19-es és az U20-as válogatottat megjárt ELTE-s hallgatót, Csikortás Dávidotot, aki jelenleg az NB I-es MTK labdarúgója.
Értesüléseim szerint az MTK játékosa vagy, azonban jelenleg kölcsönszerződéssel vagy az NB III-as BKV Előre csapatánál…
Igen, második évemet töltöm ennél a klubnál.
Mint profi játékos, mit gondolsz, hol tart ma a hazai labdarúgás a nyugat-európai szinthez képest? Min kéne változtatni?
Ha a felnőtt futballt vesszük figyelembe, akkor sajnos messze járunk attól a szinttől. Utánpótlásban még felvesszük a versenyt a külföldi csapatokkal, akár klub csapatokról akár a korosztályos válogatott csapatokról van szó, de ezt is csak egy adott korosztályig.
Mit értesz adott korosztály alatt? Hány eves korig folynak a képzések a “megfelelő” szinten?
Úgy fogalmaznék, hogy a tudásbeli különbségek kb. 19-20 éves korban kezdenek el megmutatkozni, az utánpótlás futballból való “kiöregedés” és a felnőtt futballba való belépés határán, én itt látom a legnagyobb különbségeket a külföldi és a hazai játékosok között.
Mi a véleményed, sokat számíthat ebben a menedzselés? Külföldön gyakori, hogy az ifisták köreiben már megjelenik a játékos menedzser fogalma, ez itthon mennyire jellemző?
Teljes mértékben jellemző ez itthon is. Nagyjából ez határozza meg egy játékos karrierjét és lehetőségeit, enélkül vagy nagyon nehezen, vagy lehetetlen odakerülni mondjuk egy NB I-es csapathoz.
Téged jelenleg menedzsel valaki?
Sajnos nem.
Milyen tippet tudnál adni a veled “egy csónakban evező” játékosoknak?
Ha szeretik csinálni és még hisznek abban, hogy NB I-es játékosok lehetnek, ne adják fel, azt a legkönnyebb. Én úgy gondolom, nem mindenkinek adatik meg az, hogy huszonévesen már NB I-es játékos lehessen. Sokaknak hosszabb utat kell bejárniuk céljuk eléréséig!
Ha mar hosszú út. Nyilván voltak már felkészülési mérkőzéseid NB II-es és NB I-es csapatokkal is, illetve edzettél már a felnőtt MTK keretével is. Hogy érzed, mekkora különbségek vannak a különböző ligák között?
Érezhető a különbség az NB I, NB II között természetesen, de volt már olyanra példa hogy a “szintkülönbségek” nem voltak érzékelhetőek, ez attól is függ, hogy melyik csapat milyen napot fogott ki.
És az NB III? Manapság egyre jellemzőbb, hogy ezeknek a csapatoknak az átlag életkora nagyjából 22-23 év, nem hiányoznak a “rutinos rókák”?
Nem, szerintem nem hiányoznak, mert így legalább szerepet kapnak azok a fiatal játékosok, akiknek még nem sikerült NB I-ben szóhoz jutniuk
Reméljük egyszer téged is ott láthatunk majd!
Köszönöm a bizalmat! Remélem mások is megadják majd nekem
Szurkolunk neked. Sok sikert a továbbiakban is, és köszönöm az interjút!
Én köszönöm a lehetőséget!
