2011 és 2013 után újra kutatást végez az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport a magyar egyetemisták és főiskolások körében. Segíts te is az elkészítésében!
Az Aktív Fiatalok ifjúságkutatása márciusban és áprilisban zajlik, a felmérés a hallgatók társadalmi részvételét, médiafogyasztását, jövőbe vetett kilátásait tanulmányozza. A kutatócsoport korábbi kutatási eredményei Magyarországon és külföldön is széles tudományos és sajtónyilvánosságot kaptak, az ifjúságkutatás 2015-ös harmadik hulláma pedig már fontos tendenciákra is rámutathat az egyetemistákat-főiskolásokat illetően.
Legutóbbi, 2013-as kutatásuk (Racionálisan Lázadó Hallgatók II.) témái közé tartoztak például a Hallgatói Hálózat mobilizációs jellemzői, az egyetemisták és főiskolások pártpreferenciái, de készült külön tanulmány a Jobbik egyetemista-főiskolás támogatóiról is. A tanulmánykötetből kiderült az is, hogy a hallgatók csupán 42 százaléka gondolja úgy, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb, 23 százalékuk szerint pedig a diktatúra bizonyos körülmények között jobb a demokráciánál. Beszédes az az adat is, hogy a megkérdezettek 33 százaléka a hazugsággal kapcsolatos (korrupció, csalás, lopás) szavakkal hozta összefüggésbe a politikát, 4,7%-uk pedig szitokszavakkal.
Szabó Andrea, a kutatás vezetője az ELTE Online-nak elmondta: az Aktív Fiatalok 2015 kutatás több szempontból is unikális Magyarországon, ilyen, célzott, csak az egyetemistákra és főiskolásokra koncentráló, nyilvános kutatásra hosszú évek óta nem került sor.
A módszertannal kapcsolatban Szabó megjegyezte: kezdetektől tudatosan törekedtek arra, hogy a hallgatókat közvetlenül szólítsák meg, online és személyes módszerrel, mert bár az online módszer a mai napig vitatott eljárás a társadalomtudományokban, Nyugat-Európában és az USA-ban egyre inkább jellemző. Kiemelte: kevés olyan társadalmi csoport van, amelynek körében az internet penetráció közel 100 százalék, azaz – elvileg – biztosított a reprezentativitás alap feltétele a mintába való bekerülés egyenlő esélye, s abból indulnak ki, hogy az ETR/Neptun felületeken megjelenő felhívás kellő mennyiségű hallgatóhoz jut el – így pedig biztosítva lesz az adott egyetem/főiskola megfelelő súlya a mintában, valamint minden hallgatónak azonos esélye lesz a mintába való bekerülésre. A kutatásvezető emellett hangsúlyozta: a felmérés – épp az online módszertannal szembeni, helyenként jogosnak tűnő kritikák miatt – személyes adatfelvételi lábra is épül, méghozzá 800 fős, nemre, egyetemre/főiskolára és karra reprezentatív kvóta mintán.
Fontos még megemlíteni, hogy a kutatás során hallgatók kérdeznek hallgatókat, az ELTE ÁJK és a BCE TK külön kiképzett politológus hallgatói a “kérdezőbiztosok” – mondta Szabó, hozzátéve: a kutatásban résztvevő hallgatók számára ez egy terep/szakmai gyakorlat olyan tapasztalatokkal, amelyet az egyetem falai között nehezen tudnának másképp megszerezni.
A kutatás finanszírozásával kapcsolatban Szabó elmondta: teljesen egyedülálló, hogy nem állami forrásokból, hanem részben saját, azaz kutatói/civil forrásból, részben egyedi adományokból legyen finanszírozva egy olyan kutatás, amelynek 2011 óta ez a 3. hulláma – a tudomány ugyanakkor azzal ismerte el ennek létjogosultságát, hogy a második hullámnak már az OTKA volt a fő finanszírozója. A kutatásokból olyan tanulmánykötetek készültek, amelyekben doktoranduszok, doktorjelöltek, sőt MA-hallgatók is közreműködtek, ezek a kiadványok teljesen ingyenesen letölthetők és mindenki számára hasznosíthatók a kutatás honlapjáról – tette hozzá. “A jelenlegi, harmadik hullám eredményeit – reményeink szerint – még a félév lezárása előtt nyilvánosságra hozzuk, és egy angol-magyar nyelvű Gyorsjelentésben közölni fogjuk” – fogalmazott Szabó.
Az idei kutatásnak része egy online, 10-15 perc alatt kitölthető kérdőív is, a kutatócsoport ennek segítségével térképezné fel a hallgatók társadalmi problémákról alkotott véleményét, élethelyzetüket és jövőbeli terveiket. Segítsd a kutatást egy kitöltéssel!
A kérdőív ezen a linken érhető el, az Aktív Fiatalok kutatócsoportról bővebb információt itt, korábbi publikációikat pedig itt találjátok.
