Sokat hallunk a felsőoktatási törvény változásairól, azonban a doktoranduszokat érintő kérdésekről keveset tudunk. Cikkünkben választ kaphattok a felmerült kérdésekre.
Kiket illet a doktorandusz név?
A doktori képzésben résztvevőket, akik a mesterképzést követően folytatják tanulmányaikat: a képzés egységes, harminchat hónapig tart, amely kibővíthető egy egy éves predoktori ösztöndíjas időszakkal, amelyet a fokozatszerzési eljárás és a fokozat megszerzése követ. A doktoranduszok a PhD tudományos fokozatot szerzik meg a képzés végeztével.
Ki és mi alapján kerülhet be a doktori képzésbe?
Doktori képzésre az nyerhet felvételt, aki a mesterképzést elvégezte, valamint legalább egy középfokú, C típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. Az adott felsőoktatási intézmény dönt a felvételről a jelentkezők teljesítménye, a meghatározott létszámkeretek (maximális hallgatói létszám, valamint az ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal támogatott létszámkeret) alapján.
Milyen szabályok vonatkoznak a doktoranduszok oktatási tevékenységére?
A képzésben résztvevők a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban munkavégzésre kötelezhetők, amennyiben az az intézmény oktatási vagy tudományos tevékenysége keretében zajlik. A munkavégzés azonban nem haladhatja meg a teljes munkaidő ötven százalékát, a vizsgaidőszakban pedig oly módon kell meghatározni a munkabeosztást, hogy az a tanulást semmilyen módon ne akadályozza. A bérezés minimum összege a kötelező minimálbérrel egyenlő.
Mennyi ideig tarthat a képzés?
A doktoranduszok számára legfeljebb hat félév támogatható. (Minden fokozat elvégzéséhez a támogatott félévek száma kettővel több, mint maga a képzési idő.) Amennyiben hat szemeszter alatt sem sikerül elvégezni az adott képzést, úgy a hallgató önköltséges képzési formában kénytelen folytatni tanulmányait.
Milyen esetekben tesz kedvezményeket a törvény?
A fogyatékossággal élők számára a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti a támogatott szemeszterek számát. Nem számít bele a támogatási időbe az a megkezdett félév, amelyet a hallgató betegség, szülés, vagy más, olyan ok miatt nem tud befejezni, amely nem róható fel számára. (Például megszűnt a felsőoktatási intézmény.)
Mi történik a doktori képzés elvégeztével?
A képzést a fokozatszerzési eljárás követi, amellyel megszerezhető a doktori cím. Aki ebben az eljárásban részt vesz, az a doktorjelölt, amely státusznak nem feltétele a doktori képzésben való részvétel. (A doktori fokozat megszerzésének követelményeit azonban teljesítenie kell.) A fokozatszerzési eljárás a képzéssel egyidejűleg is megkezdhető.
Melyek a doktori fokozat elnyerésének feltételei?
A doktori szabályzat alapján előírt feltételek teljesítése, a doktori szigorlat letétele, két idegen nyelv ismeretének igazolása, a tudományos munkák bemutatása, valamint az eredmények nyilvános megvédése.
Mikor szűnik meg a doktorjelölti jogviszony?
A fokozatszerzési eljárás lezárultával, valamint, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésétől számított két éven belül nem adja le doktori értekezését. (A doktori értekezés olyan, a doktorjelölt által készített munka, amellyel azt bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes.)
Kik képviselik a doktoranduszokat?
A felsőoktatási intézmények részeként doktorandusz önkormányzatok működnek, melynek minden doktori képzésben résztvevő személy tagja. Az országos képviseletet a Doktoranduszok Országos Szövetsége látja el, melynek székhelye Budapest, és az oktatási hivatal is nyilvántartásba veszi. Az Országos Doktori Tanács pedig egy olyan testület, amely az egyetemek doktori tanácsainak elnökeiből áll: ők foglalnak állást a doktori képzéssel, fokozatátadással kapcsolatos kérdésekben.
Milyen szolgáltatásokat vehet igénybe a doktorandusz?
A doktorandusznak joga van az előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlatok felvételére, a sikertelen vizsgák, beszámolók egy alkalommal történő ismétlésére, záróvizsga letételére, valamint a fokozatszerzési eljárásra.
A doktoranduszokat is ugyanúgy érinti a hallgatói szerződés?
A kérdés nyitott. Sajnos egyértelmű választ erre még nem született. Az ösztöndíjas doktorandusz hallgatók a legkiemelkedőbb hallgatók közül kerülnek ki, így remélhetőleg nem szankcionálják őket tovább.
Itt is csökken az államilag finanszírozott helyek száma? Mennyire drasztikus a változás?
Idén még biztosan nem. Mivel a doktorandusz ösztöndíjas helyek száma a korábbi évek felvett mesterszakosainak létszámától függ, ezért itt némi átfutással jelenik meg a létszámcsökkenés.
Mennyi az államilag támogatott helyek száma az ELTE-n?
Az ELTE-nek idén kb. 240 államilag ösztöndíjas helye van.
Milyen keretek között mozognak a doktori képzés díjai? Ez változott-e az előző évekhez képest?
A költségtérítési díjak 90 és 500 ezer forint között mozognak, képzéstől függően. Nagyságrendi változás nem történt a korábbi évekhez képest.
Hogyan zajlik a jelentkezés?
Minden kar maga bonyolítja le a jelentkezést. Feltétel, hogy a beiratkozásig be kell mutatni a diplomát (így tudnak az adott évben végző mesterszakosok is felvételizni), a legalább egy középfokú nyelvvizsgával kell rendelkezniük a hallgatóknak, ezen túl az egyes programok külön-külön feltételek határozhatnak meg (témavázlat, extra nyelvismeret). Szinte mindenhol van szóbeli felvételi. A felvételnél figyelembe veszik az esetleges publikációkat is.
Mit kell tudni az ösztöndíjakról, egyéb juttatásokról?
Még nincs új juttatási kormányrendelet, így erről nem lehet biztosat mondani.
Hogyan képviseltetik magukat a doktoranduszok az ELTE-n?
Minden doktori képzést fenntartó karon van doktorandusz képviselő. Valamint a Szenátusnak is tagja, illetve az EHÖK Kabinetjében is dolgozik doktorandusz hallgató.