33

cikk

Az önismeret mítosza: mire jó és mire nem?

Gondoltad volna, hogy egy kulacs használati útmutatója sokkal jobban meg van írva, mint a tied? Tudod, hogy kivel kellene beszállni a pszichéd liftjébe? El tudod döntetni, hogy le szeretnél-e menni egyáltalán a pincéig, vagy csak néhány emeletet lefelé, hogy elkezdhessétek, és bizonyos szintig eljussatok a tavaszi nagytakarításban? Vagyis hogy kivel, illetve, milyen rétegekig érdemes önismeretet gyakorolnod, hogy személyiséged és önbecsülésed felfrissüljön és megújulhasson? Ha a kérdésekre nemleges válasszal feleltél magadban, ne szegje kedved. Ha bármi is csorba benned, csak olvass tovább, hogy felderíts és felderülj. Az ELTE Karrierközpont, Limpár Imre szakpszichológus előadásán jártunk.

Szeretem az ELTE-t, mert… 27. – Interjú Kovács Viktóriával, az ELTE HÖK kommunikációs alelnökével

Kovács Viki ötödik éve színfolt az ELTE palettáján, az ELTE Hallgatói Önkormányzat kommunikációs alelnökeként rálátása van az egyetemi sokszínűség működésére, s nagy szerepe van annak harmóniában tartásában. Szerteágazó tevékenységét foglalja össze ez az interjú, amelyben bepillantást nyerhetünk a HÖK-ös karrierútba annak szépségeivel és nehézségeivel, és abba, hogy a kommunikáció nem csak, hogy alapvető elem egy rendszer működéséhez, de a nyíltság definíciója, ami segít abban, hogy ha a felkészülés találkozik az alkalommal – amit Viki szerencsének nevez – egyre feljebb kapaszkodhass mind szakmailag, mind érzelmileg.

A magány benépesítése és felboncolása – Hogyan aknázhatjuk ki a létlehetőségeinket?

„Azt hiszem, most ízlelem meg először az életet, végül beláttam, hogy nem vagyok halhatatlan.” – Ezzel az idézettel zárták a „Világnézetünk alapjai” című beszélgetéssorozat „Magány” névre elkeresztelt estjét. Ez az egy vége lehetett az elhangzott több száz szónak, mely után az egész felboncolva és feldolgozva, majd az írásbeliség szintjére emelve szubjektív szűrőn át újjászületett. Itt a Magány személyre szabható ipari körforgása, úgy, ahogy el van rendelve, akkorra, ha megrendülsz, és felforgatnád az életed.

Bölcsész diplomával a gazdasági szektorban – Nemzetek estjei: Németország

Elsüthették volna az unos-untalan hangoztatott sémákat, mint a német pontosság, a bürokrácia, a futball, a káposzta vagy a kolbász, ehelyett viszont egyéni karrierutak, a német–magyar gazdasági együttműködés, és egyéb, a gasztronómiától távol álló ínyencségek kerültek terítékre az ELTE Alumni Központ „Nemzetek estjei” című rendezvénysorozatának idei legelső estjén.

Az örök ifjúság halálba torkolló kútja és a félelem mint életmentő szupererő – a MEMO 2019-es utolsó estje

Az örök ifjúság kútja – ha nem is ugrottunk bele, ugyan félve, de kerülgettük, mint a forró kását. „Az örök ifjúság kútja – Az öregedés élettanának titkai” és „Hol lakik a félelem? – A félelem neurobiológiája” címmel rendezték meg a MEMO idei utolsó estjét Dr. Farkas Eszterrel, a Szegedi Tudományegyetem docensével és Reéb Zsófia ELTE-s hallgatóval.

A szorongásgyár felszámolható – de hogyan?

Kedves „Vizsgaidőszakelőszorongók”, és kedves Bárki, akit bármilyen szorongás szorongat, ez a cikk nektek szól. Az ELTE Karrierközpont eseményén, Limpár Imre szakpszichológus előadásán jártunk.

Vesd bele magad a vitázásba: vár az ELTE Vitaklub eseménye!

Nem érdekes, milyen gazdag a szótárad, ha benned lelkesedés támad egy meccsre a szavak, elvek és érvek mezején. Itt van egy esemény, melyet ajánlunk melegen, ha érdekel a vita veleje, és szereted, ha elborít a heve. Itt a helyed, ha firtatod és vitatod az élet kis és nagy kérdéseit, s itt nyerhetsz szóteret, ha megnyitnád tudástáradat és megszereznél képességeket, miként kell diplomatikusan osztogatni a szópofonokat, vagy hogyan érvelj inkább ésszel, mint erővel akár egy állásinterjún, akár nagyközönség előtt. Így ha megcsillogtatnád bátorságod fokát, vagy átlépnéd komfortzónád falát, ott a helyed a Beszéd- és vitakészség-fejlesztő napon, melyet az ELTE Vitaklub és az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája első alkalommal rendez meg, november 9-én 9 órától. Hudáky Mártonnal, az esemény főszervezőjével beszélgettünk.

Dinamikus, bámulatos, diverz – TEDxELTE testközelből

Ha nem tetTED be a lábad múlt pénteken az Aula Magnába, nem kis élménytől fosztottad meg magad. Múlt pénteken létrejött valami egészen új, hiszen a TEDxELTE most valósult meg először. Az „Ideas worth spreading” – gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni – minden TED konferencia mozgatórugója. Az első TEDxELTE pedig a #Zoomin! vagyis „Nagyíts rá!” koncepcióban valósult meg, melynek keretében az előadók személyes történeteiket, vagy egyéni perspektívával áthatott társadalmi vagy éppen tudományos témáikat vették górcső alá. Habár az utánozhatatlan „összérzetet” és Szűcs Gergely műsorvezető karizmáját és baritonját sem tudtuk elhozni az olvasóknak, nem kell shotos poharak tartalmába fojtani a bánatot, elég a screenshot, ha le akarod menteni a tartalmakat, mert rázoomoltunk egy-két előadóra.

Csak TEDd! – Interjú a TEDxELTE szervezőivel

Mainstream TED-rajongó vagy, mint Eszter? Vagy a bakancslistádon szerepel egy TED-élmény, mint ahogy Rékának? Tudjuk, hogy a válasz mindkettőre igen, hiszen ez egy olyan mainstream, amibe különleges élmény belefolyni, s ahol lubickolhatsz a tudományban, miközben ömlik rád az inspiráció… Most nyugodtan sodródj hát az árral és tedd be a lábad október 18-án a Jogi Karra*, ahol élőben hallgathatsz meg 10 előadást. Viszont ha előtte kíváncsi vagy arra, hogyan szorzódott meg a TEDx az ELTE-vel, vagy fordítva: az ELTE a TEDx-szel, hogyan épül fel mögötte a nemzetközi szervezőgárda, és benéznél ennek a nagy, diákerővel működtetett, majdnem egyéves projekt színfalai mögé, akkor olvasd el ezt az interjút, ami Heszterényi Réka és Nagy Eszter szervezőkkel készült, és hajtsd te is a vizet a tudás malmára!

Világjáró ELTE-sek 3. – Sweet dreams are made of Leeds: Campus Mundival Nagy Britanniában

Életünk egyik legnagyobb feladata a pályánk megválasztása. Sorra vesszük a lehetőségeinket, ám a helyben végzett fejbéli útkeresések mellett érdemes magunknak is elindulnunk, hogy a lehető legszerencsésebben kovácsoljuk a sorsunkat. Folytatódik a Világjáró ELTE-sek című sorozatunk, melyben hallgatótársaink mesélnek élményeikről, illetve mutatnak be egy idegen kultúrát, akik önerőből vagy ösztöndíjjal, de legalább egyszer már „kirepültek” az alma materből. Vesszünk el a következő sorokban!
„Idegenvezetőnk”: Egyed Regina, az ELTE angol-történelem osztatlan tanárszakos negyedéves hallgatója.

Szeretem az ELTE-t, mert…10. – Interjú Balatoni Ádámmal alias DJ PlattenZ-vel

DJ PlattenZ – ahogy az ELTE polgárok többsége ismeri, mert nagyot álmodni. Az álom egyik részének megvalósítása gőzerővel folyamatban van, illetve van, ami már megvalósult, hiszen mások szeméből veri ki az álmot éjszakánként – persze mindenki nagy örömére. Története pedig itt van számunkra nappalra, amiből inspirálódhatunk. Hiszen a DJ a pult mögött, akit látunk és hallunk – csakúgy, mint egy hosszú munkafolyamat gyümölcse – csupán a jéghegy csúcsa.

A hangjait már ismered, most kerülj képbe is vele!

Mennyi az életed ára?

Nem kerül sokba ellátogatni szerdánként az ELTE Személyes pénzügyek minikurzusára, ahol az élet egyik legsarkalatosabb kérdésével vetünk számot 4 héten keresztül. Csak időt kell rá szánni, és közhely, hogy az idő pénz, de már az első alkalom után látszik, hogy megtérül ez a befektetés.

Szeretem az ELTE-t, mert… 6. – interjú Mayer Katával

Hogyan lehet egyszerre mindennel (is) foglalkozni az ELTE-n?  Erről beszélgettünk Mayer Katával, akiről nem túlzás azt mondani, hogy sokrétű feladatkörével és kifogyhatatlan energiájával egyetemünk egyik legjelentősebb diák mozgatórugója, akihez mindig bizalommal lehet tanácsért fordulni.

Szeretem az ELTE-t, mert… 4. – interjú Barátosi Leventével, a BEAC sportösztöndíjas edzőjével

Mi az, ami megmozgat az ELTE-n? A színvonalas oktatáson kívül természetesen a BEAC: kívül-belül, szuper közösséggel, személyre szabottan. A Szeretem az Elte-t, mert… sorozat mai részében Barátosi Levente, sportösztöndíjas edző avat be minket az ELTE sportéletének rejtelmeibe.

Az R5-ben, hol fjordok közt megterem a rúna, rendeztek egy Kulturwoche-t skandi-germán módra

A jeles eseményre november 5-e és 8-a között került sor a Germanisztika Intézetben, s ha részt vettél a szakodhoz tartozó előadások döntő többségén, nem csak a HÖK által kiállított Oktoberfest-kuponokban részesülhettél (amivel később nyerhettél), hanem megtapasztalhattad, hogyan kapj kultúrsokkot úgy, hogy bent maradsz Odin Fellegvárában ‒ a saját szakodon. A tudásanyag olyan intenzíven árasztotta el az Intézetet, mintha az Oktoberfesten lennénk, és a tudásért (a drága sörért) nem pénzzel (kemény tanulással) kellett fizetnünk, hanem egy sör-/tudásfelhő alatt álltunk, amely úgy eláztatta a mentális lexikonunkat, hogy először összefolytak rajta a betűk. Száradás után viszont sok minden jobban kitisztulhatott, nagyobb jelentőséget nyerhetett, mint eddig. Vagy akár új értelmet.

A szem a tolmács tükre – szemmozgáskövetéssel a stratégia nyomában

Milyen az, amikor olvasol valamit, ami téged olvas? Mit árul el a szemmozgás követése kezdő és gyakorlott tolmácsoknál? Egyáltalán – hogyan néz ki ez a módszer és mi mindenre jó? Az ELTE FTT előadásán Felekné Csizmazia Erzsébet prezentálta egy Magyarországon kevéssé ismert, izgalmas kutatási terület eredményeit.

A szellemi örökítőanyag: mes-élj!

„…és boldogan éltek, míg meg nem haltak” – mesélik a mesék. Ugyanezt nemcsak a szereplőikről, hanem saját magunkról is elmondhatnánk. Gabriel García Márquez így fogalmazott annak idején: „Azért élek, hogy elmesélhessem az életemet” – s meséi nem haltak meg a halála után sem. Egy mese addig él, ameddig éltetik. A cikkben ezek fontosságáról lesz szó: a történeteinkről, a szubjektív kontextusokról, amelyekkel kölcsönösen tartjuk életben egymást.

Amíg dala vezérel – “Zenevolúciós” biológia a Kutatók Éjszakáján

Muzikális-e a majom? Ravasz, fogós kérdés, öreg rókáknak és fiatal gólyáknak egyaránt. Mert nem hiszem, hogy bárki is úgy vágtázott erre a beharangozottan dalközpontú biológusestre, hogy bölcs bagolyként vágta volna a választ – nem mintha a tudósok kánona egyhangúan szólna arról, mi is a zene szerepe az ember evolúciójában.

Diskurzus pengeélen, „hidegvérrel” – A kollektív áldozati szerep szociálpszichológiája

Ropogós oldalak és újdonsült, frissen magyarított fogalmak kerültek terítékre a „A kollektív áldozati szerep szociálpszichológiája” című könyv bemutatóján, amely idén júliusban jelent meg. A szerzők melegen ajánlják azon hallgatók számára, akik szeretnének egy olyan határterületet megismerni, amelynek égető kérdései különböző tudományterületek súrlódásából keletkeznek, és soha nem vesztik el aktualitásukat. Fülöp Éva és Kővágó Pál, a kötet szerkesztői és szociálpszichológusok beszélgettek Romsics Gergely történésszel. 

Világjáró ELTE-sek 2. – Ki itt belépsz, fel minden reménnyel!: Erasmussal Bolognában

Életünk egyik legnagyobb feladata a pályánk megválasztása. Sorra vesszük a lehetőségeinket, ám a helyben végzett fejbéli útkeresések mellett érdemes magunknak is elindulnunk, hogy a lehető legszerencsésebben kovácsoljuk a sorsunkat. A következő sorozatban azok a hallgatótársaink mesélnek élményeikről, illetve mutatnak be egy idegen kultúrát, akik önerőből vagy ösztöndíjjal, de legalább egyszer már „kirepültek” az alma materből. Vesszünk el a következő sorokban!
„Idegenvezetőnk”: Burkus Dóra, az ELTE olasz-magyar diszciplináris képzésében résztvevő, harmadéves alapszakos hallgató.

Világjáró ELTE-sek 1. – Elátkozva, de nyeregben: Erasmussal Mongóliában

Életünk egyik legnagyobb feladata a pályánk megválasztása. Sorra vesszük a lehetőségeinket, ám a helyben végzett fejbéli útkeresések mellett érdemes magunknak is elindulnunk, hogy a lehető legszerencsésebben kovácsoljuk a sorsunkat. A következő sorozatban azok a hallgatótársaink mesélnek élményeikről, illetve mutatnak be egy idegen kultúrát, akik önerőből vagy ösztöndíjjal, de legalább egyszer már „kirepültek” az alma materből. Vesszünk el a következő sorokban!
„Idegenvezetőnk”: Bán Kornélia, az ELTE Mongol- és Belső-ázsiai Tanszékének mesterszakos hallgatója.

Élünk vele és általa – Az ikercsillagok teremtő költészete

„Történelmünk elején a varázsló költő is volt. Ma két csodálatos varázslót idéztünk meg” – ezekkel a szavakkal zárta Juhász Anna a Várkert Bazárban a Költészet napján megrendezett „Ki viszi át a szerelmet – Nagy László 40” című irodalmi estet. „A legnagyszerűbb vers is félszárnyú madár, ha nincsen közönsége”, ám ez az alkalom is bizonyította, hogy nemcsak, hogy van neki, de a költészet és a közönség egymást reptetik. Az irodalomra van igény, mert szabad és egyben szabadulóeszköz, akkor is, amikor minden más raboskodik.

Karenina, Anna – A színdarab, amely a szerelem és a szabadság katedrálisához csábít

Hány „orosz bundát” húznak még le Annáról? – forgatja a szemét az ember, mikor egy újabb Anna Karenina-feldolgozás hírével szembesül. Tolsztoj remekműve a világirodalom leggyönyörűbb szerelmi históriáihoz tartozik; heves cselekménysorozat a rideg télben, mely annyi titkot rejt magában, mint Anna asszonyi-szeretői teste-lelke, amelyhez nehezen lehet hozzáférni, legyen szó Kareninről vagy az olvasóról. Ám míg a könyvben a képzeletnek semmi nem szab határt, addig a színház készen adja azt a világot, amellyel bevonz, lenyűgöz. A József Attila Színház március óta játssza Telihay Péter rendezésében a Tolsztoj-értelmezést, a Karenina, Annát. Az egyik előadás alkalmával nemcsak a darabot tekinthettük meg, hanem írójával, Nagy Andrással is beszélgettünk.

Megfogható metafizika? – avagy amikor para a pszichológia

Mi az emberi tudat? A tudományos világnézet alapját képező materialisztikus szemszögből nézve nem több mint az agy, a test és az idegrendszer elektrokémiai működésének terméke. A test halála a tudatot is magával viszi a sírba. Hogy ez tényleg így van-e, többek között erre próbál választ találni a maga is materialisztikus keretbe illeszkedni próbáló, s a természettudományok között lassan (talán) létjogosultságot szerző parapszichológia, amely – ha a tudományokat különböző skálákon határoznánk meg – az egyébként is halhatatlan lélekkel foglalkozó pszichológia az elvontsági skáláján egy-két szinttel feljebb ugrik, és elegyedik a metafizikával. A pszichoanalízis és okkultizmus című előadás keretében erről beszélgetett Dr. Gyimesi Júlia, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, Dr. Narancsik Gabriella, az ELTE klinikai és addiktológiai tanszékének tanársegéde és Hunya Csilla pszichodramatista.

A mágikus realizmus nyomában – Irodalmi zarándoklatok Kepes Andrással és Szűcs Péterrel

„Az élet nem az, amit az ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, amikor el akarja mesélni.” – Gabriel García Marquez
Nem kevesen gondolják úgy az európai kultúrákban, hogy Gabriel García Marquez műveiben egy olyan világot teremtett, amiben el kell veszni, hogy varázslatra bukkanjunk. Nos, ez a világ valós –  a mágikus realizmus a maga bonyolultságával létezik Latin-Amerikában. Március nyolcadikán – útjaikról megérkezve – „latin lelkületűek” találkoztak a Hadik Irodalmi Szalonban. A beszélgetést Juhász Anna, a Szalon művészeti vezetője koordinálta, az esemény során a „(meg)telt házat” a múltba sodorták, így megtudtuk, milyen a flowban, mégis két lábbal a földön a mágikus realizmus nyomába eredni.

Páncélos virágok – a nárcisztikus személyiségzavar

Ne öld, öleld magad! – így is hangozhatna a nárcisztikus személyiségzavarban szenvedőknek adott képletes tanács. Érdekes paradoxon húzódik a mitológiai Narküsszosz és a nárcisztikus emberek között. Előbbi vízbe fulladt, mert át akarta ölelni a tükörképét, míg a nárcisztikusoknak az lenne a legnagyobb segítség, ha végre át tudnák ölelni a saját lényüket.

Telt házzal folytatódott az EAN

Vajon hogyan beszélnek a kutyák? – 15 órától a Szót értenek-e velünk a kutyák? c. előadáscsokorral erre kaphattunk választ. Este pedig a Tánc-szók vártuk az EAN látogatóit. Az eseményen elhangzottakat jeltolmácsolták.

Ki vagy, ha kattintasz? – Pszichológiai személyiségdobozok és széttépésük

A személyiségpszichológia a pszichológiának nemcsak hogy a legidősebb, de az egyik legkedveltebb ága a laikusok körében. Számos internetes teszt áll rendelkezésünkre, hogy megértsük valónkat, eredményük lehet életünk „öngyújtója”, amelytől hirtelen megvilágosodunk, és egy új identitástudatot…

A boldogság részei és részed a boldogságban: Mi fán terem a legfőbb jó?

Mit tehetek a saját boldogságomért? Mitől lehetek boldog? Ezek azok az agyonkoptatott címek, melyekre először legyintünk, másodszor viszont mohón rákattintunk, hátha találunk valami újdonságot, amit fel tudunk tenni a „padlásra” porosodni. Szerencsére a pszichológia, és főleg a pozitív pszichológia jóvoltából vannak tudományos tények, amelyek ezt a definiálható, de megfoghatatlan emberi érzelmet szilárd talajba ültették. Az alábbi cikkben Magyaródi Tímea, az ELTE Pszichológiai Intézetének adjunktusának segítségével fontos konkrétumokra derül fény a legfőbb jót illetően. Ezt a cikket további olvasásra akkor ajánlom, ha a kedves olvasó is azok közé az érzelmeitől függetleníthetetlen földi halandók közé tartozik, aki még nem tudta elérni, hogy belétóduljon a teljesség…

A szakmai siker illata: a Tempus Közalapítvány pályázatcsokra

Sóhajtásnyira az újév, és talán karácsony tájékán kicsit kifújhatjuk magunkat, de addig is érdemes nagy levegőt venni, felkészülni az év végi hajtásra, és elkezdeni alapozni szilveszterre, – nem, nem úgy – hogy januártól lehessen mire (tovább) építkezni. Tehát ne csak szagolgassuk a siker illatát, hanem ragadjuk ki a Tempus Közalapítvány lehetőségcsokrából azt a nekünk tetsző szálat, amely kezünkbe adja a vezérfonalat.

The Fast Countdown a világrangsorban? – Az ELTE meglepetés-helyezése

Tény, hogy Eötvös Loránd munkája az élet számos területén kiemelkedő. Azon kívül, hogy fizikus és egyetemi tanár volt, vallás- és közoktatási miniszterként, akadémikusként, a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként, illetve a Mathematikai és Fizikai Társulat alapító elnökeként is dolgozott, s mindig a csúcsra tört – hegymászóként is.

Mini világfórum – nagy ELTEfeszt-forgatag 2017

Eöt-vös Lo-ránd Tu-do-mány-e-gye-tem, te vagy az oka min-den-nek!

Utazz, hogy sínen légy! – interjú Pornói Bendegúz földrajz–történelem szakos hallgatóval

És akkor ott áll a diák, kezében a sok év verítékéből – vagy épp nem abból – kisajtolt hivatalos okmánnyal, jelesül: az érettségivel, amely célok nélkül nem lesz se több, se kevesebb, mint néhány pluszpont az egyetemre… Mert hányan meg hányan vagyunk, akik a gimi védelmező burkából kiszakadva ötlettelenül vagy éppen ötletektől túlcsordulva találjuk magunkat a lehetőségek labirintusában?