A Kobe Bryant-sztori – 8. rész: Felemelkedés

Kobe Bryant az NBA történetének egyik legmegosztóbb szupersztárja volt. Sokak szerint minden idők egyik legnagyobb játékosa, ugyanakkor legalább ennyien gondolják róla azt is, hogy túlértékelt a pályafutása. Egyvalami viszont vitathatatlan: az életútja tele volt rendkívüli személyekkel és eseményekkel. Cikksorozatunk ezekkel a személyekkel és eseményekkel foglalkozik, az összekötő kapocs pedig maga Bryant. A nyolcadik részben a Lakers – és Bryant – újbóli felemelkedéséről olvashattok.

1. rész: Joe Bryant, az eltékozolt tehetség

2. rész: Meccsek az árnyakkal

3. rész: Sonny Vaccaro és az „új Jordan

4. rész: A magányos farkas

5. rész: Csak egy megfelelő edző hiányzik

6. rész: Bajnoki címek és gyülekező fellegek

7. rész: Erőszak, szétesés

Phil Jackson újabb hatalomátvétele nem volt egyértelmű. Miután távozott, úgy döntött, hogy pihen egy ideig, nem vállal munkát az NBA-ben, de egy év után már hiányzott neki ez a munka. 2005 januárjában úgy ment el nyaralni, hogy előtte már egyeztetett a Denver Nuggets vezetőivel, és úgy gondolta, hogy hamarosan szerződést kötnek. Amíg ő Új-Zélandon volt, a Denver kinevezte George Karlt edzőnek, így Jackson hoppon maradt. Márciustól kezdve egyre többet mutatkozott a Lakers irodáiban, áprilisban pedig Jerry Buss tulajdonos társaságában nézte meg az egyik meccset. Az edző visszatérésében nagy szerepet játszott, hogy évek óta kapcsolatban élt a tulajdonos lányával (Jeanie Buss). Az egyetlen megválaszolatlan kérdés az maradt, hogy mit szólna ehhez Kobe Bryant? Hamar kiderült, hogy örülne neki, mert nem érezte magát kényelmesen a csapat új rendszerében. Június elején leültek egymással beszélgetni és megegyeztek, hogy többet nem kritizálják egymást a sajtóban.

Jackson visszatérése után több új dolgot megtapasztalhatott Bryant. Az ő kezei alatt most először lehetett valódi első opció. A körülötte teljesen átalakuló csapatnak időre volt szüksége, hogy elsajátítsa a háromszög-rendszert, ez is közrejátszhatott abban, hogy Kobe mekkora szerepet kapott a 2005-2006-os szezonban. Addigi pályafutása során 17 rádobást átlagolt meccsenként, míg ebben az idényben átlagosan 27,2 dobást vállalt el. Ebben a szezonban 35,4 pontot átlagolt, s ez az időszak arról szólt neki, hogy a saját határait feszegesse. Az eredményességéhez az is hozzájárult, hogy új szabályokat vezettek be, amik jobban korlátozták a védekező játékosokat, ami miatt más sztárok pontátlaga is megemelkedett. Az új szabályoknak sokan örültek, de Bryant mentora, Tex Winter nem tartozott közéjük, szerinte túlságosan lekorlátozták a védekező játékosokat. (Winter az idény végén egyre többször mutatkozott a Lakers meccsein, a következő szezontól pedig tanácsadóként tért vissza.)

2005 decemberében valami megváltozott benne, mert addig nagyon úgy tűnt, hogy egyáltalán nem bízik a csapattársaiban, viszont egy Toronto elleni meccsen csak 12 dobást vállalt, kiosztott 9 gólpasszt, s innentől kezdve úgy tűnt, hogy jobban megbízik bennük. A vezetői képességei is sokat fejlődtek ebben az időszakban, többet kommunikált a pályán a társaival, miközben azon kívül elkezdte mentorálni a fiatalabb kerettagokat. A pályán továbbra is voltak emlékezetes estéi, sőt, ebben az idényben két kivételes meccset is játszott. A Dallas ellen 3 negyed alatt 62 pontot szerzett, többet, mint addig a Mavericks. Állítólag az utolsó játékrészben Phil Jackson megkérte Brian Shawt, hogy kérdezze meg, szeretne-e visszamenni Bryant, hogy elérje a 70 pontot. Kobe állítólag azt válaszolta, hogy most nincs rá szükség, mert fölényesen vezetnek, s majd akkor megdobja az itt „elszalasztott” pontokat, amikor arra igazán nagy szükség lesz.

2006. január 16-án Bill Russell unszolása után O’Neal békét kezdeményezett Kobe-val, s az egymás elleni meccs előtt megölelték egymást. Január 22-én megjöttek azok a pontok, amiket a Dallas ellen „félretett”. A Los Angeles a Toronto ellen játszott, s egyes hírek szerint Bryant térdfájással küzdött a meccs napján. Állítólag ez volt az első alkalom, hogy a nagymamája élőben látta őt játszani az NBA-ben, ami különösen motiválta. Az első negyedben annyi célja volt, hogy bemelegedjen a térde, ugyanakkor a Raptors gyengélkedő zónája miatt szerzett néhány könnyű kosarat is. A szünetben 26 pontnál tartott 10/18-as mezőnymutatóval, miközben a csapattársai 23 egységet értek el 10/32-es hatékonysággal. A harmadik negyedben 18 ponttal is vezetett a Toronto, utána viszont Kobe rátett egy újabb lapáttal. Ebben az időszakban 11/15 dobása volt jó, s összesen 53 pontnál tartott. Az utolsó negyedben már 17 ponttal is vezetett a Lakers, de Jackson úgy döntött, hogy pályán tartja őt, dobjon annyi pontot, amennyit tud. 6 másodperccel a vége előtt szállt ki, 81 pontot szerzett 28/46-os mezőnymutatóval, a Lakers 18 ponttal nyert.

A Lakers kisebb meglepetésre bejutott a rájátszásba, ráadásul 3-1-es előnybe kerültek a Phoenix elleni párharcban, de 7 meccs után kiestek. Látszódott, hogy Bryant és Jackson köré lehetne jó csapatot építeni, de a legtöbb játékos nem tud fellépni Kobe mellé, ha arra lenne szükség. A legnagyobb pozitívum egyértelműen az volt, hogy ők ketten megtanultak együtt dolgozni. 2006 nyarán további változások is voltak Bryant életében: Tarantino Kill Bill-filmjei hatására elkezdte használni a Black Mamba becenevet, míg a mezszámát 8-asról 24-esre változtatta. A 2006-2007-es szezonban fejlődést vártak a csapattól, de ez nem történt meg, ami hatására elmérgesedett a viszony közte és Jerry Buss között. A rájátszásban ismét a Phoenix ellen estek ki, ezúttal 4-1-es összesítéssel, Bryant pedig egyre többet gondolt arra, hogy cserét kér, ha nem javul a csapat. Kobe 2013-ban Buss temetésén idézte fel, hogy mit mondott neki a tulajdonos, mivel győzte meg őt a maradásról:

  1. „Nem cserélhetlek el. Ilyen módon nem szabad elértéktelenítenem a csapatot.”
  2. „Neked rosszabb lenne elhagynod ezt a helyet.”

2007 nyarán Derek Fisher visszatért a csapathoz, aki sokat segített a pályán kívüli problémák kezelésében. A pályán Bryant játéka tovább alakult a 2007-2008-as szezonban, elkezdett sokkal többet a palánknak háttal játszani, és a mezőnykísérletei száma is csökkent. A fiatal Andrew Bynum játéka is sokat fejlődött, vele egyre jobb játékkapcsolatot alakított ki Kobe. Januárban úgy tűnt, hogy elkezdtek összeállni, de Bynum sérülése után kétségesnek tűnt a szezon hátralévő részének a kimenetele. Február elején egy – akkor még sokat bírált – cserében a Lakers megszerezte Pau Gasol játékjogát, akinek az érkezésével egy új dimenzióba kerültek. Bryant és Gasol az első pillanattól kezdve tökéletes összhangban játszott. A spanyol center érkezése előtt 31-17-re állt a Lakers, utána viszont 28-8-as mérleggel fejezték be a szezont. Az idény végén Kobe Bryant megkapta pályafutása egyetlen MVP-trófeáját.

A rájátszásban a Denver (4-0), a Utah (4-2) és a San Antonio (4-1) sem jelentett leküzdhetetlen akadályt, a Lakers visszatért a döntőbe. A Denver elleni második meccs sikerült a legjobban Kobe számára a menetelés alatt, 49 ponttal és 10 gólpasszal fejezte be azt az összecsapást. A döntőben a nagy rivális Boston Celtics volt az ellenfél, és a rájátszás végére többen gondolták azt, hogy a Lakers indul jobb esélyekkel a fináléban. Az első meccset 10 ponttal nyerte a Boston, miközben Kobe csak 9/26-ot dobott mezőnyből. A második meccsen már ő és a Lakers is jobban játszott, mégis 2-0-s előnybe került a Boston. A harmadik meccsen 36 pontot szerzett, ami elég volt a győzelemhez, nem úgy, mint a negyedik összecsapáson kiépített 20 pontos előny. Ekkor Bryant ismét gyengén dobott (6/19), a 3-1-es hátrányból pedig csak egy meccset tudtak ledolgozni, majd a hatodik meccsen a Boston 131-92-re nyert, amivel ők lettek a bajnokok.

2008 nyarán az Olimpia jelentett némi vigaszt Kobe-nak, ahol az Egyesült Államok csapata diadalmaskodott. Bryant – ahogyan LeBron James és Dwyane Wade is – még 2006-ban kötelezte el magát a válogatott mellett, s onnantól kezdve rendre részt vett a Team USA edzőtáborain is. Jerry Colangelo, a válogatott akkori szövetségi igazgatója még a 81 pontos meccs után kereste meg őt, hogy kötelezze el magát 3 évre a válogatotthoz, ráadásul játékszervezői feladatokat szánt neki. Kobe belement, mivel így Mike Krzyzewski irányítása alatt játszhatott, továbbá arra is kíváncsi volt, hogy milyen lehet LeBron James csapattársának lenni. Bryant az első edzéstől kezdve pozitív hatással volt a keretre, Jamest például lenyűgözte az, hogy milyen odaadással tréningezik. Kobe számára nagyon fontos volt a válogatott a korábbi magánéleti problémái miatt, ő is sokat kapott ettől. Ezért sem merült fel, hogy kihagyja később az Olimpiát, hiába kellett volna pihentetnie a törött kisujját.

Bryant olimpiai bajnok lett, s később azt nyilatkozta, hogy ezt a győzelmet többre tartja a bajnoki címeinél. A torna után úgy döntött, hogy nem műtteti meg az ujját, a sérülésével együtt vág bele a következő idénybe. A 2008-2009-es szezon előtt Jerry West és Tex Winter is az aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Bryant túl sok percet játszik, nem pihen eleget. Attól féltek, hogy a nagy hajtás egy sérülésbe fog torkollni. Jackson valamennyit csökkentett a játékidején, amire megvolt a lehetősége, mivel más játékosokra is támaszkodhatott, különösen Bynum felépülése után. Phil Jackson eközben meglebegtette, hogy a következő idény után talán távozik, amivel valószínűleg egy új, több pénzt garantáló szerződést akart kiharcolni. A Lakers 65-17-es mérleggel fejezte be az idényt, magabiztosan várhatták az újabb rájátszást. Az első körben a Utah Jazz volt az ellenfél, a párharc alatt viszont a csapat kapott egy rossz hírt: Tex Winter stroke-ot kapott, az egészségi állapota pedig annyira rossz lett, hogy többé nem tudta ellátni a tanácsadói szerepkörét.

A Utah ellen így is 4-1-es összesítéssel jutottak tovább. Bryant egyetlen gyenge meccse a vereséggel esett egybe (5/24 mezőnyből), a győzelmekhez hatékony játékkal járult hozzá. A Houston ellen csapongó párharcot játszott a Lakers, egy 40 pontos győzelmet egy 15 pontos vereség követett, de 7 meccsen ők jutottak tovább. A Denver ellen 6 meccs is elég volt arra, hogy kiharcolják a döntőbe jutást, ahol kisebb meglepetésre nem a Boston, nem az alapszakaszt megnyerő Cleveland, hanem az Orlando Magic volt az ellenfelük. Az első meccsen Bryant 40 pontot szerzett, a Lakers 25 ponttal nyert. A továbbiakban nem volt ilyen nagy különbség a két csapat között, de az Orlando csak a harmadik összecsapást tudta megnyerni, a Lakers 4-1-es összesítéssel megszerezte a bajnoki címet. Kobe-t választották a döntő legértékesebb játékosának. Ez először történt meg vele, a korábbi bajnoki címeinél mindig Shaquille O’Neal kapta ezt az elismerést, ekkor viszont megmutatta, hogy nélküle is tud nyerni.

A következő – befejező – részben Bryant pályafutása utolsó éveiről olvashattok.

 

A cikk Roland Lazenby Showboat: The Life of Kobe Bryant című könyve alapján készült, ami először 2016-ban jelent meg az Egyesült Államokban. A statisztikák ellenőrzésében a Basketball Reference oldala segített.

Képek forrás: Pinterest

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]