Miért nem foglalkoztak a szociológia klasszikusai a rassz és rasszizmus kérdéseivel?

A Replika társadalomtudományi folyóirat Szabadegyetemének 3. heti alkalmán jártunk február 16-án, kedden 17:00-tól, ahol Böröcz József, a Rutgers Egyetem szociológiaprofesszora, az MTA doktora, globális történeti kérdésekkel foglalkozó szociológus előadását hallgattuk meg. Az esemény a rendezvénysorozat első blokkjának („Kivezetés a modern szociológiából”) része volt, mely a „Miért maradt ki a »rassz« a klasszikus szociológiából?” címet viselte.

A Replika egy társadalomtudományos és szociológiai periodika, mely a kritikai megközelítésekre különösen nyitott, és fontosnak tartja a tudástermelés és kutatás autonómiáját. A folyóirat 1990-es megalapítása óta a magyar társadalomtudományi közbeszéd egyik legfontosabb színterévé nőtte ki magát. Alapvetően évi négy számot megjelentetve 2020-ban, azaz a tavalyi évben a szerkesztőség a Szabadegyetemmel szerette volna megünnepelni a harmincadik születésnapját, de a járvány megakadályozta ezt. 2021 februárjában élő formában szerették volna pótolni, de a korlátozások miatt a kétnapos személyes rendezvény helyett tizenöt héten át tartanak online előadásokat. Ahogy a Szabadegyetem honlapján írják: az „online szociológiai jam session-sorozat” keretében „beszélünk majd a számunkra legfontosabb témákról”. A szervezők, azaz Böröcz József, Fáber Ágoston, Gregor Anikó, Hadas Miklós és Havas Ádám tervei szerint a Szabadegyetem kritikai, önreflexív, interaktív, közösségi, rugalmas, szabad és nyílt módon fog lezajlani.

„Mai szemmel megdöbbentő, hogy a klasszikus társadalomelmélet – a 19. század közepétől az első világháború végéig tartó időszak tudósai – mennyire nem vesznek tudomást a rassz-»különbségekre« alapozott előnyök és hátrányok rendszeréről mint legfőbb témájuk, a modern kapitalista társadalom egyik alapvető szerkezetéről” – így fogalmazta meg előzetesen Böröcz József legutóbbi előadásának problémafelvetését, ahogy a Replika Szabadegyetem weboldalán olvasható.

A legutóbbi alkalommal olyan főbb témákat jártak körül, mint:

  • Hogyan határozható meg a „rassz” fogalma szociológiai szempontból?
  • Hol a „fehérség” helye a globális társadalmakban, a világrendszerben?
  • Hogyan függ össze a gyarmatosítás és a „rassz” fogalom elterjedése, azaz hogy vált az abban foglalt erőszak a modern kapitalizmus alkotórészévé?
  • Hogyan maradt fent a „rassz” mint egy gondolkodási minta, azaz hogyan lehetséges, hogy mai emberek ezen keresztül szemlélik a világot?

Böröcz József előadásában elmondta, hogy a klasszikus szociológia idején is léteztek már azok a társadalmi jelenségek és tények, amik a mai modern társadalmi létnek fontos alkotóelemei. Ilyenek például a rassz, a társadalmi nem (azaz a gender), a szexualitás, az etnicitás, a nem-kapitalista osztály- és rendi(es) viszonyok, az érzelmek és a világ nem racionális oldala vagy éppen a művészetek és az esztétikum. Olyan nagyobb „nevek” is kihagyták ezeket munkásságukból, és nem tértek ki rájuk elméleteik megalkotásánál (vagy csak kicsit érintették), mint Karl Marx, Max Weber, Émile Durkheim vagy Georg Simmel.

Szándékosan „feledkeztek” volna meg vajon mindezekről?

Az előadó a gondolatmenetében egészen az emberi faj gyökereihez és elterjedéséhez nyúlt vissza: az emberiség úgymond monogenezisen ment keresztül. Vagyis Afrika közepéről származik, innen kiindulva kezdett el távolságokat megtenni, és szüntelen térbeli mozgás által jelent meg az egész Földön. Hozzátette, ezt sokáig nem így gondolták, és vannak, akik ma is tagadják. Bár az emberiségen belül van differenciálódás, de az nem nevezhető kardinálisnak, mivel a genetikai egységek nem bomlottak meg, azaz az emberiség egy genetikai egység: faj. A rassz fogalma ez alapján fikció, az ezen keresztüli szemlélet pedig társadalmi, és nem biológiailag meghatározott jelenség.

Kiemelte, hogy a szociológia indulásának, megalakulásának idején milyen gazdasági és társadalmi folyamatok zajlottak, amik az akkori tudósokra is hatással voltak. A 19. század elején az amerikai lakosság 20 %-a volt rabszolga, akiket az ültetvényes gazdálkodás, mezőgazdaság fenntarthatósága miatt kényszerítettek ebbe a sorba, mivel az ottani népesség ezt a funkciót nem akarta ellátni. Mind a rabszolgaság, mind a gyarmatosítások hozzájárultak a rasszizmus megerősödéséhez. A szociológia mint tudomány is ebben az időszakban kezdett el kialakulni. A 19. század második felében a tudományok biológiai alapon érveltek és vélekedtek a rassz kérdéséről.

„A »rassz« a gyarmatbirodalmak által létrehozott modern, koloniális társadalmi viszonyok kulcskategóriája, amely a szimbolikus erőszak több formáját kombinálja” – fogalmazta meg Böröcz József. Az emberi faj egy egységes, egybefüggő egészet képez, ezzel szemben a rassz fogalma ezt különálló és különböző, valójában definiálhatatlan csoportokra bontja, melyeket konstans alá-fölérendeltségi rendbe állít egymással, ahol a csúcson mindig a „fehér” és/vagy „európai” kategória van.

Visszatérve az előadás eredeti kérdéséhez: arra a felvetésre, hogy miért maradt ki a „rassz” a klasszikus szociológiából, az előadó azt a választ adta, hogy egyszerűbb volt nem beszélni róla. Ugyanis ha beszéltek volna róla, azzal átrajzolódnak a meglévő elméletek – ugyanakkor a „rassz”-szemlélet implicit felhasználása is megfigyelhető. Például Max Webernél, a szociológia egyik alapító atyjánál találhatunk olyan szöveget, ahol a biológiai determinizmust használva támasztja alá a rassz fogalmát, de későbbi művében ennek már ellentmond. Ugyanakkor olyan szerzővel is találkozunk, akinél már akkoriban megjelenik a rasszizmus fogalma: ő William Edward Burghardt Du Bois, aki afrikai, francia és dán felmenőkkel rendelkezik.

Az előadást követően a szerzők között egy kisebb vita alakult ki, melyet idő hiányában is, de jövő hétre halasztottak, mely alkalomra eredetileg is a blokk összegzésével és vitával számoltak. Hadas Miklós szerint Böröcz József egy fontos részt nem említett előadásában: az egyes tudományterületek között ekkoriban volt egy megállapodás, miszerint a kulturális antropológia foglalkozott többek között a rasszizmus kérdéseivel. Hadas hozzátette, az előadás kulcskérdésére a válasz és a teljes kép valójában sokkal differenciáltabb ennél. Böröcz erre részletekbe menően reagált, és megfogalmazta azt, hogy a tárgyterületek felosztása a szociológia és a kulturális antropológia között nem indokolt, egyfajta megalkuvás a tudományos közegben. Meghívta továbbá a hallgatóság, a gyakorló szociológusok, társadalomtudósok sokaságának valamennyi tagját, hogy a rendelkezésre álló, 20. századi társadalomtudományi szakirodalmat vizsgálják meg a rassz-distinkció kérdésének fókuszával.
Fáber Ágoston felvetette, hogy a rasszizmus mint a fehér felsőbbrendűséget igazoló ideológia jelenik meg, míg Gregor Anikó a társadalmi nemi aspektusokat említette meg.

Az alkalmat Böröcz József azzal a gondolattal zárta, és azt üzente a hallgatóságnak, hogy ha ha mást nem is, akkor azt vigyék magukkal mindenképpen erről az alkalomról, hogy „a jó tudomány olyan, ami tágabban és minél szélesebb körben alkalmazható”, és nem csak abban a közegben, amiben megalkották. Ezzel a gondolatával utalt a klasszikus szociológiai társadalomelméletek szűk felhasználhatóságára.
A szociológia ígérete az, hogy emberi társadalmak működésére választ ad, de mit tanulhatnak például a kenyaiak abból, ha a klasszikus nyugati szociológiát tanulmányozzák?

A Replika Szabadegyetem előadásai mind visszanézhetőek lesznek a YouTube-on, ahol az első blokk előadásait már elérhetővé is tették a szervezők: https://www.youtube.com/playlist?list=PLypnUNCPCAjQnWDUufUT8g834CcnTS0a3

A további előadások címei, rövid leírásai és a menetrend elérhetőek a programsorozat weboldalán: https://replikaszabadegyetem.wordpress.com/menetrend-es-tartalom/

A kiemelt kép forrása: https://replikaszabadegyetem.wordpress.com/plakat/ 

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]