Te tudod, kihez kell fordulnod, ha az egyetemen verbális erőszaknak estél áldozatul? A hatalommal való visszaélés sajnos mindennapos dolog, mégsem automatikus az ellene való fellépés. Ezen kíván változtatni a most induló Hol a határ? című előadássorozat.
Hol a határ? címmel és Határkérdések az egyetemi szereplők viszonyrendszerében alcímmel indított programsorozatot az ELTE BTK Esélyegyenlőségi Bizottsága. A szervezők az első témaként a megfoghatatlansága miatt veszélyes verbális erőszakot választották. Az előadók október elsején, egy Teams-találkozó keretei között azokat a szituációkat ismertették, amik az egyetemi szereplők (hallgatók és oktatók) kommunikációjának szürke zónái. Sokak – vagyis igazán mondhatom: sokunk úgy lép át egy bántó kommunikációs zónába, hogy a rögzült viselkedési formák miatt fel sem fogjuk ezt. Az ilyen helyzetek pontos térképét rajzolta fel a találkozó első előadója, Borbás Gabriella Dóra, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet adjunktusa. Borbás hosszan kutatta azokat a helyzeteket, amik sérelmet okozhatnak az egyetemi szereplőknek: oktató a hallgatónak és fordítva, illetve az „azonos rangú” szereplők egymásnak.
A verbális erőszak azokat az eseteket fedi, mikor a kommunikációban elvárt tiszteletet felváltja a sértő, lekezelő magatartás. Ez előfordulhat akkor, mikor az oktató humoros akar lenni, ezért egy hallgatót kifiguráz és kinevettet:
- Nem kötelező erre az egyetemre járni.
- Szeretem, mikor rosszat mond, mert akkor kijavíthatom.
- Számomra érthetetlen, hogy lehet ennyi idióta a BTK-n.
- Maguk a felsőoktatás szégyene.
- Én a maga helyében maradtam volna valami egyszerűbb szaknál.
- Önök mellé majd egy tehetős férj szükséges.
Az előadó által gyűjtött példák, melyek mind a Bölcsészkaron hangzottak el, sajnos nem merítik ki teljesen a verbális erőszak megnyilvánulásait. Hasonlóan ebbe a kategóriába tartozik, mikor egy tanár szólistákat készít olyan szavakról, amiket tilos kimondani az órán. Ha az oktató egy hallgatóval kivételez és ennek hangot is ad, valójában az is verbális diszkrimináció, ami sérülést okoz a többi hallgatóban. A verbális agresszió tárgykörébe tartozik az is, ha a szóbeli vizsgán az oktató nem tisztázza, hogy milyen érdemjegyek között ingázik a hallgató, mert egyáltalán nem mindegy, hogy a kettesért vagy a jobb jegyért kérdez. Egy egészen friss eset pedig azt példázza, hogy a hatalommal való visszaélés a tanár részéről a hallgatók egészségét is veszélyeztetheti:
„No, hát én nem veszek maszkot oktatáshoz. Minden szabályt betartok, de ami hülyeség és értelmetlen, azt már egy határon túl nem. Ez egyébként is egy COVID-mentes terem, nyitva vannak az ablakok és naponta fertőtlenítem a padokat. Ugye nem zavar titeket, ha nincs rajtam maszk?”
Az elfogadhatatlan tanári magatartás része az is, ha megfosztja a hallgatókat a dicsérettől, vagy akár a köszönettől. Ilyenkor a hallgató lelkesedését veszti, terveit letörik, és sikerélményben sem lesz része, ami a fejlődését segíthetné. A felsorolt példák alanyai legtöbbször az esetek után is hasonlóan viselkednek. Az előadó szerint ennek az egyik oka, hogy ha tud is a többi kolléga arról, hogy az adott oktató bántalmazó módon kommunikál, mégsem tesznek semmit.
Borbás az előadásában nemcsak az oktatók által elkövetett verbális agresszió példáiról beszélt, hanem a hallgatók oktatókkal szembeni viselkedésére is kitért. Egészen egyértelmű szituáció, mikor a hallgató hazudik vagy csúsztat, akár vizsgaszituációban: „A kötelező olvasmány nem volt meg a könyvtárban.” A bűntudatkeltés is lehet a verbális erőszak jele: „Nekem muszáj bekerülnöm erre a jó egyetemre jövőre. Ha négyest kapok, nem kerülhetek be.” A megalázás a hallgató oldaláról is történhet: „Szerintem nem ér semmit ez az óra, el lehetett volna intézni egy e-maillel hetente. Semmi újat nem tanulunk.” További példát szolgáltat az olyan hallgató, aki irreális kéréseket fogalmaz meg a tanár felé, amik ráadásul nem is az ő hatáskörébe tartoznak:
„Kedves Tanárnő, kérem, szkennelje be a cikket, amiből holnap reggel kell előadnom, és küldje el nekem e-mailben. Előre is köszönöm szívességét! Szép napot kívánok!”
A verbális erőszak hátterében az előadó szerint elsősorban a szabályozás hiányosságai állnak. A jelenlegi szabályozás túl általános, így táptalaja lehet a félreértéseknek, a szabálytalanságoknak. Amíg pontos szabályozás nem áll rendelkezésre, addig a verbális erőszaktevő védekezhet azzal, hogy nem ismerte azt, illetve a hibák elkövetése sem von maga után semmilyen következményeket. Az előadó véleménye szerint a verbális agresszió mindig szándékos, mivel
mindenkinek van egy nem agresszív stílusa, amit akkor használ, ha olyanokkal beszél, akiket szeret, becsül, tisztel. A cél, hogy ezt a stílust terjesszük ki mindenkire.
A találkozó második és egyben utolsó előadója Kalla Gábor, a kari Etikai Bizottság elnöke volt. Kalla arról beszélt, hogy vétséget követ el az, aki nem tartja be az ELTE Etikai Kódexben foglaltakat. Ilyen eset például, ha valaki
- megsérti más egyetemi polgár méltóságát, nem tartja be az egyenlő bánásmód követelményeit;
- csorbítja az egyetem jóhírét, tekintélyét;
- elfogad tisztességtelen és jogtalan előnyöket;
- nem tartja be a vizsgák tisztaságának követelményét;
- visszaél pozíciójával, vélt vagy valós hatalmi helyzetével.
Az elnök elmondta, hogy az etikai vétséget elkövető kolléga, hallgató ellen bejelentést lehet tenni, amit megalapozott esetben etikai vizsgálat követ. A vétség elkövetése után 180 nap áll a rendelkezésre, hogy a sértett fél bejelentést tegyen. A bejelentő kérheti neve elhallgatását, ezzel titoktartásra kötelezve a Bizottságot.
Az előadás rávilágított az Etikai bizottság működésének hátulütőire is. Kiderült, hogy a Bizottság elnökének nincsen fogadóórája, bár a beszélgetés során ígéretet kapott a hallgatóság, hogy mihamarabb kijelölnek egyet. Jelenleg a sértettek bejelentést tehetnek
- külső megfigyelő oktatón keresztül,
- a hallgatói önkormányzat Szociális Bizottságán keresztül,
- vagy az Etikai Bizottság elnökénél levélben: kalla.gabor@btk.elte.hu.
Kalla Gábor elmondta, hogy a verbális agresszivitás esetei általában a bejelentésig sem jutnak el, a hallgatók egymást is lebeszélik az ilyesfajta fellépésről. Az elnök kijelentette, tudja, hogy egy ilyen bejelentés megterhelő lehet lelkileg, de tettek nélkül továbbra is fennmarad az egyetemen belüli verbális erőszak.
Az előadások után a többnyire tanárokból álló hallgatóság kapta meg a szót, és előremutató hozzászólásokat fűzött a hallottakhoz. Kugler Nóra (Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) az esemény egyik szervezőjeként egy pozitív esetet említett, mikor az Etikai Bizottság közbelépése előtt sikerült kiküszöbölni a problémát. Ebben a konkrét esetben a szakos hallgatói érdekképviselet közbenjárásával az intézetvezető beszélte meg a problémát a verbális erőszakot elkövető tanárral.
Egy másik hozzászóló arra panaszkodott, hogy a generációs különbségek miatt is fennáll egy kommunikációt nehezítő helyzet. Nehéz eldönteni, hogy a hallgató szándékos verbális erőszakot követ el, vagy egyszerűen „neveletlen”. Bár az ok lehet az agresszív séma öntudatlan követése, az eredmény mégis ugyanaz, mint a direkt bántalmazásnál: az elszenvedő fél sérül. Borbás Gabriella szerint az ilyen félreértések miatt lenne szükséges az Etikai Kódexet felváltó, szélesebb körű vállaláslistára. Az ebben foglaltakat (típusmondatokkal együtt) az egyetem minden polgárának meg kellene ismernie és el kellene fogadnia. Kalla Gábor ehhez azt fűzte hozzá, hogy a hallgatónak kötelessége lépnie, ha környezetében kirívó esetet tapasztal.
Egy további hozzászóló a közös vállalási lista kialakításához javasolta a Biztonságos Terek honlapot, ahonnan már létező vállalásokat lehet átemelni. Az oldalon egyébként a hatalommal való visszaélés megküzdéséhez is találunk útmutatót, illetve a civil segítő szervezeteket is felsorolnak.
Zárásként Kugler Nóra elmondta, a lelkileg megterhelő bejelentéstételhez biztonságos hátteret tud adni a pszichológia is. Tanácsadói tevékenységet folytat az ELTE Kortárs Segítő Csoport, vagy a HELP Hallgató eredményességet elősegítő program.
Az előadók és hozzászólók is egyetértettek abban, hogy a verbális erőszak ellen lépni kell, mert csak így lehet módosítani a megszokottá vált bántó normákon.
A szervezők a következő előadást november 12-én tartják a szexuális visszaélések témájában.
A kiemelt kép, valamint az első, második és harmadik beillesztett kép forrásai.
