Május 17-ig még jelentkezhettek a Bölcsészettudományi Kar doktori képzéseire. Röviden összefoglaltunk nektek pár fontos tudnivalót.
Az ELTE BTK idén tavasszal is négy doktori iskolájának képzéseire várja a jelentkezőket. Az intézményi struktúrában az Irodalomtudományi Doktori Iskola, a Nyelvtudományi Doktori Iskola, a Történelemtudományi Doktori Iskola és a Filozófiatudományi Doktori Iskola további 75 doktori programra oszlik, amelyek közül az érdeklődők több programot is megjelölhetnek a jelentkezéskor.
A PhD-képzést (A rövidítés a latin Philosophiae Doctor, a “filozófia tanítója” kifejezésből ered.) 1993-ban vezették be Magyarországon, az ELTE pedig az elsők között volt, akik lehetőséget biztosítottak az új struktúrában a posztgraduális cím megszerzésére. A képzési rendszer legutóbbi átalakítására 2016-ban került sor, a korábbi három éves programot kettő plusz kettő, azaz négy évesre kibővítve. Mivel azonban az első hallgatók 2016 szeptemberében kezdték meg tanulmányaikat, ebben a struktúrában még nem került sor disszertációvédésre.
De hogyan is lehet eljutni a fokozatszerzésig?
Az ELTE képzési terve szerint az első két évben, a képzési szakaszban a hallgatóknak az alap-, mester- vagy épp osztatlan képzésben megszokottakhoz híven órákat kell látogatniuk, összesen 120 kreditet teljesítve. Az órák kreditelosztása és a felvehető tantárgyak szintén megtalálhatók az online elérhető képzési tervben. Majd a második év végén a hallgatóknak úgynevezett komplex vizsgát kell tenniük, amely során meggyőzik a vizsgabizottságot, hogy kirajzolódott disszertációjuk koncepciója és a rendelkezésükre álló második két év elegendő lesz annak befejezésére. A vizsga része, hogy a képzésben résztvevőknek le kell adniuk egy fejezetet, pontosabban egy ívnyi (körülbelül 80.000 leütésnyi) szöveget, illetve szóban számot kell adniuk az addig megszerzett tudásukról és egy prezentációval be kell mutatniuk a leendő disszertáció felépítését. Ha ez a vizsga sikeres, ezt követi a kutatási és disszertációs szakasz, amelyben szintén 120 kredit megszerzése a cél, de ekkor már tudományos tevékenység: óratartás, publikációk, konferenciaelőadások elismertetéséből szerezhető meg a kellő kreditszám.
Jelentős változás továbbá a korábbiakhoz képest, hogy a jelenlegi PhD-képzésben a rendelkezésre álló négy évet csak egy évvel lehet meghosszabbítani, így maxmumum öt év alatt kell befejezni a disszertációt. A BTK képzéseit nappali tagozaton indítja, magyar állami ösztöndíjas és önköltséges formában. Ezzel kapcsolatban szintén fontos változás, hogy 2016-tól jelentősen növekedett az állami ösztöndíj mértéke, így még többek számára vált elérhetővé a jelentkezés.
Mi ennek a folyamata?
Magához a jelentkezéshez elsőként az Országos Doktori Tanács oldalán meghirdetett témák közül kell kiválasztani azt vagy azokat, amelyek a kutatási területhez illeszkednek. A témákat maguk a témavezetők hirdetik meg, így érdemes a jelentkezés előtt velük is egyeztetni, hogy tudják-e vállalni a leendő doktorandusz segítését. Erre azért is szükség van, mert a leadandó dokumentumok egyik legfontosabb eleme a tématerv. Ebben kell leírnia a jelentkezőknek, hogyan fogja felépíteni kutatását, illetve a leendő témavezetőnek is alá kell írnia, hogy elfogadta a tervezetet. A jelentkezéshez csatolandó dokumentumok részletes listája elérhető a BTK honlapján, de egyes iskolák ezen felül is kérhetnek mellékleteket, így mindenképpen tájékozódjatok a különfeltételekről is.
Az ELTE egyes karain a doktori jelentkezések határideje eltérő, a Bölcsészettudományi Karon tehát május 17. péntek déli 12 óráig tudtok jelentkezni a pályázatotokat személyesen benyújtva az ELTE BTK Doktori és Tudományszervezési Irodában (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A I. em. 120.) illetve postázhatjátok is a Hivatal címére. Ha pedig túljutottatok a papíralapú leadáson, a szóbeli felvételi vizsgákra 2019. június 3. és június 21. között kerül sor az egyetemen.
Sok sikert kívánunk a felvételihez!
Forrás: https://www.btk.elte.hu/phd
Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/k%C3%B6nyvek-ajt%C3%B3-bej%C3%A1rat-kult%C3%BAra-1655783/
