Április 9-én szervezte meg az ELTE BTK Szakmódszertani Központja a VI. Trefort-kerti bölcsész tanári konferenciát. Szerkesztőségünk a 4. szekció ülésére látogatott el, ahol a közösség és az összefogás témája köré épültek az előadások.
Az ülést dr. Simon Gábor szekcióelnök, a Mai Magyar Nyelvi Tanszék adjunktusa nyitotta meg. Elsőként dr. Fábián Annamária, az Anglisztika Tanszék adjunktusa tartott előadást A trójai faló és Krisztus keresztje: európai kultúra- és irodalomtanítás egy multikulturális közegben címmel. A tanárnő elmondta: a közoktatásban is, de az egyetemen különösen nagy – és egyre növekvő – mértékben multikulturális a közeg, ami lehetőségek és problémák sorát is jelenti egyben. Az angol szakon persze a nyelvtudás nagyjából azonos a magyar és a külföldi hallgatóknál – hiszen ez alapvető követelménye a felvételnek –, viszont az irodalom tanítása esetén már több a felmerülő kérdés. Az előadás azt a helyzetet állította középpontba, hogy a keleti országokból érkező hallgatók igen magas hányada nincs tisztában a számunkra természetes zsidó-keresztény és görög kultúrkör alapvető fogalmaival. Remek példa erre a trójai faló motívuma: míg nálunk az ókori görög kultúra a közoktatás egyik alapja, addig egy pakisztáni hallgatónak semmit nem mond például a „trójai vírus” metafora. Ez a probléma nemcsak a tanár, de a hazai hallgatók számára is megnehezíti a legátlagosabb oktatási helyzeteket is, Fábián Annamária azonban két megoldási lehetőséggel is előállt: az egyik opció az, hogy az európai kulturális alapokat nem ismerő vendéghallgatók valamilyen formában képzést kapjanak ezekből az anyagokból; a másik pedig, hogy a tanár a nemzetiségi kultúrától független, alapvető motívumokhoz nyúljon az órákon – ilyen például a fa, amely a világ legtöbb részén hasonló szimbolikával bír.
Igen motiváló előadást tartott Kodácsi Boglárka és Sz. Tóth László Van-e létjogosultsága az „elit” iskoláknak? – Egy iskolák közötti együttműködés tapasztalatai címmel. A két tanár közös munkáját az motiválta, hogy megfigyeléseik szerint – például online megnyilvánulások alapján – az Eötvös József Gimnázium és az Apáczai Csere János Gimnázium diákjai előszeretettel rivalizálnak a másik iskolával. A helyzet javítása érdekében rendhagyó órákon hozták össze a két iskola egy-egy osztályát, ahol az elit iskolák előnyeit és hátrányait állították középpontba, konstruktív vitákra késztették a gyerekeket, valamint kooperatív módszerekkel igyekeztek lebontani a diákok közötti láthatatlan falakat. Az együttműködés elmondásuk szerint igen sikeres volt: a témafelvető Háy-novella a legtöbb gyereket megérintette és gondolkodásra ösztönözte, a tanulók meglepő határozottságról és szociális érzékenységről tettek bizonyságot, és ami a legfontosabb: saját bevallásuk szerint is rengeteget veszítettek előítéleteikből a másik iskolára vonatkozóan, sőt barátságok is kialakultak köztük.
Kodácsi Boglárka és Sz. Tóth László
Az ülés harmadik előadását Pfeiffer Tamás István tartotta Tanárok módszertani megújulása hálózati rendszerben címmel. A tanár úr arról beszélt, hogy bár a legtöbb tanár tisztában van a szakmai megújulás fontosságával (nemcsak a kiégés ellen, hanem a gyerekek érdekében is), mégis nehezen veszi rá magát, hogy utat találjon a rengeteg lehetőség között, melyet a megszámlálhatatlan honlap, egyesület és szakkönyv nyújt. Erre kínál megoldást az a pályázati rendszer, amely korszerű óratervek és feladatlapok beadására és bírálására ösztönzi a gyakorló pedagógusokat; ezek pedig bárki számára szabadon elérhetők, így a tanárok hálózatos rendszerben adhatják körbe az ötleteket és kritikai megjegyzéseket.
Pfeiffer Tamás István
A szekcióülést Nagy Viktória, egyetemünk hallgatója zárta, aki jelenlegi szakmai gyakorlatát tölti Győrben, az Audi Hungaria Schuléban. Nagy Viktória Kooperatív tanítási módszerek az idegennyelv-oktatásban címmel elsőként a hagyományos csoportmunka és a kooperatív tanulás különbségéről beszélt: előbbi esetén a csoporton belül nem alakul ki függés és egyéni felelősség, és gyakran egyetlen tagra hárul az összes feladat és döntés is; a kooperatív feladatoknál azonban a csoporton belül pozitív függés jelenik meg, és egyénileg minden tag vállal önálló részt az elvégzendő feladatból. Ilyen kooperatív gyakorlat például a skála felállítása, a partnerinterjú, valamint a mozaikmódszer – ezek részleteiről rengeteg információ érhető el az interneten és a szakirodalomban.
Összességében tehát nemcsak tanulságos, de igen motiváló légkört is teremtettek a megszólalók – alig várjuk a következő bölcsész tanári konferenciát.
Fotók: Bartha Regina
