1918. február 24-én kiáltották ki az észt köztársaságot, tehát múlt hét szombaton ünnepelték nyelvrokonaink függetlenségük 100. évfordulóját. A centenáriumhoz méltó közös ünnepi megemlékezést szervezett tegnap (02.26) az ELTE BTK Finnugor Tanszéke és a Magyarországi Észt Intézet, melyen részt vett továbbá a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete és a Magyar-Észt Társaság is.
Az ünnepi megemlékezés renoméját tovább növelte, hogy mind az észt és mind a magyar kormány képviseltette magát. Észt részről Bécsből érkezett Őexcellenciája Rein Oideviki az Észt Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Magyar Kormány részéről Mészáros Árpád József az EMMI helyettes államtitkára készült köszöntővel, valamint Hammerstein Judit a KKM helyettes államtitkára számolt be a Tallini Magyar Intézet szerepéről az észt-magyar kapcsolatokban.
Az egész délutános rendezvény első felét köszöntők és előadások alkották. A megnyitót Hamar Imre professzor, az ELTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese sajnos váratlan és halaszthatatlan utazása miatt nem tudta személyesen megtartani, de beszédét az ELTE Finnugor Tanszékéről Bereckzi András tiszteletbeli főkonzul felolvasta. Ugyancsak fel kellett olvasni Mészáros Árpád József helyettes államtitkár köszöntőjét, mely áttekintette az észt-magyar kulturális kapcsolatokat 1918-tól.
Az észt nagykövet beszédét Bereczki András tolmácsolta a hallgatóság számára. A gyors államközi kapcsolatok áttekintése után, egy kedves mitológiai történettel ábrázolta az észt-finn-magyar rokonságot, valamint azt, hogy mi magyarok miért szakadtunk messzebbre a Baltikumtól. A történet szerint a 3 testvér – értelemszerűen az egyikük az észt nép a másik a finn és a harmadik a magyar – ül az Urál tetején és elmélkedik a jövőről, és vitatkoznak arról, hogy tovább kéne állni Európába. Az észt és a finn testvér volt az, akik 3000 évvel előbb előre mentek megnézni milyen is Európa vidéke, és így szakadt el tőlük a magyar testvér. Hangsúlyozta, hogy rokonságunk elvitathatatlan, hiszen „mi akkor is megértjük egymást, ha félreértjük egymást”
Őexcellenciája után, a Tallini Magyar Intézetet mutatta be Hammerstein Judit helyettes államtitkár. Hammerstein Judit mindenekelőtt szívből jövő jókívánságát fejezte ki az észt nemzet számára, és kiemelte, hogy a kulturális és oktatási kapcsolatok mindig is kiemeltek voltak a két nemzet között, ezeket kívánja ápolni, és építeni a 2001 óta önállóan működő Tallini Magyar Intézet. Az intézet erős pillére a kulturális diplomáciának, állandó célja, hogy bővítse és javítsa a magyar kultúráról elérhető észt nyelvű irodalmat. Továbbá folyamatosan szervez kiállításokat, koncerteket, filmvetítéseket, irodalmi esteket, és a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó kulturális programokat. A centenáriumra ünnepi videót is készítettek az Észtországi Magyarok Munkács Mihály Egyesületével közösen, amit ide kattintva megtekinthettek.
A következő előadás a Magyarországi Észt Intézet 20 évét mutatta be. Segesdi Móni a Magyarországi Ész Intézet igazgatója megjegyezte, hogy a hivatalos megnyitóra napra pontosan 20 éve 1998. február 27-én került sor. A megnyitón ő is részt vett, mint észt szakos diák, és legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy most ő fog előadást tartani az intézetről, mint annak igazgatója. Képeken keresztül mutatta be az intézet tevékenységét, amely kiterjed a kultúra minden területére. Programokat rendeznek, ismertetik és népszerűsítik az észt hagyományokat és kultúrát az észt zenén, irodalmon, képzőművészeteken, építészeten és filmeken keresztül. Kiemelt célja az intézetnek, hogy a közönségből egyúttal közösséget is formáljanak, és bizalom épüljön ki az intézet és az érdeklődők között. A Magyarországi Észt Intézet is készült születésnapi köszöntő videóval, valamint számos program várható a centenáriumi évben is, a videót megtekinthetitek és a programokról értesülhettek az intézet honlapján.
Pusztay János Prima primissima-díjas professor emeritus Észtország-Magyarország – közös múlt, közös jelen, közös jövő címmel tartott rövid előadást. A közös múltból elsőként a közép-európaiságot, valamint az erős német hatást emelte ki. Utóbbi jelentős szerepet játszott abban, hogy nyelvben és a nyelvi gondolkodásban az észt távolodott a finntől és közeledett a magyarhoz. Továbbá rávilágított, hogy a magyar királyok első vert érméi mind fellelhetőek észt területeken, tehát a kapcsolat igen régen fennállhatott a két nép között, de legjelentősebb kapocs a modern korok előttről Báthory István, aki erdélyi fejedelmi címe mellett lengyel király és litván nagyfejedelem is volt. Báthory Tartuban jezsuita gimnáziumot alapított, és ő emelte városi rangra Valgát, az észt déli határnál fekvő települést. Közös a két ország jelenében, hogy a rendszerváltást minkét nemzetnek sikerült vér nélkül elérnie, és közös az EU-ba lépés dátuma is. A jövő számára mindenképpen elérendő célnak tartotta egy kompaktabb közép-európai összefogást a két nemzet között, a nagyköveti szint helyreállítását, egy közös felsőoktatási-kutatási hálózat felállítását, valamint egy Közép Európa könyvtár létrehozását.
Késő délutánba nyúlóan továbbá előadásokat tartott még Csepregi Márta a Magyar-Észt Társaság elnöke, valamint a Finnugor Tanszékről Pomozi Péter docens és Bereczki András tiszteletbeli főkonzul. Az előadások után könyvbemutató, majd az Észtország története képekben című kiállítás megnyitása következett. A rendezvényt állófogadás zárta.
Ezúton az ELTE ONLINE csapata is boldog születésnapot kíván a 100 éves Észtországnak!
Kiemelt kép forrása a rendezvény Facebook eseménye: Észtország100
