Ugyan a mindennapok során szeretjük egymást megérinteni, valószínűleg bele sem gondolunk milyen fontos szerepet játszik valójában életünkben. Pedig az érintés egyfajta interface testünk és a külvilág között, befolyásolja mit vásárolunk meg, kit szeretünk, vagy épp hogyan gyógyulunk, fejlődünk. A fizikai érintés emellett segít információt gyűjteni a körülöttünk lévő világról, valamint ahhoz is hozzájárul, hogy milyen társadalmi, illetve bizalmi kapcsolatokat alakítunk ki. A tapintás jelentőségével mindeddig a tudósok keveset foglalkoztak, így csupán az utóbbi néhány évben azonosították azt is, hogy milyen sejtek, milyen típusú érzéket közvetítenek.
Kurkászásból indult
A kutatók körében már régóta ismert, hogy az állatok viselkedésében tapasztalható fizikai érintkezés, különösen fontos szerepet játszik megfelelő szociális és érzelmi fejlődésükben. A kurkászás például amellett, hogy higiénikus, kialakítja azt a hierarchiát, ami meghatározza az ételhez való hozzáférést, vagy épp a közösség támogatását. A csimpánzok például sokkal szívesebben osztják meg azzal élelmüket, akiket előtte tisztítgattak, de számoltak be olyan esetről is, amikor a nőstények kurkászással csillapították a hímek csatározási kedvét. Ez azért történhetett meg, mert a fizikai kontaktus serkentette az endorfin (boldogsághormon) felszabadulását.
A kurkászáshoz hasonló érintési formák ma is megtalálhatóak az embereknél. Egy szeretetteljes ölelés, vagy egy vállmasszázs ugyanilyen reakciókat vált ki nálunk is. Bizonyos esetekben pedig akár többet is jelentenek, mint a szavak, hiszen a „kurkászó” fél ezzel belső érzéseit közvetítheti, míg a másik fél eközben endorfinban fürdőzhet.
Érzékek feldolgozása
Bár a velünk szembejövő információk során nem igen találkozunk vele, a tapintásérzést valójában két módon dolgozza fel az agy. Az egyik folyamat lényege, hogy az érintésből származó puszta tényeket (rezgés, nyomás, hely, anyag) azonosítja. A másik ennél kissé bonyolultabb, ilyenkor ugyanis szociális és érzelmi információk feldolgozása a cél. Olyan érzelmi tartalmak felismerése, amik az interperszonális érintkezések során jöttek létre. Ekkor az agy azon részei aktiválódnak, amelyek a szociális kötődéssel, az öröm és a fájdalom központokkal vannak kapcsolatban.
Ennek függvényében nem meglepő, hogy az érzelmi háttér befolyásolni tudja az érintés fizikai tapasztalatát. Bár a cselekedet ugyanaz, és a bőr is ugyanúgy van stimulálva, mégsem ugyanolyan érzés, amikor egy általunk kedves személy, vagy ha egy idegen érint meg. Ez pontosan annak köszönhető, hogy az agy ilyenkor arról is információt kap, milyen kapcsolatban állunk az adott személlyel. Hogy a két feldolgozási folyamat különválik, bizonyos agyi rendellenességekkel küzdő emberek esetében ugyanakkor veszélyes is lehet, mivel a fájdalom fizikai érzékelése leválik az érzelmi hatásról.
Csecsemőknél életmentő
Az újszülött babák fejlődésére, egy friss kutatás szerint, nem csupán a hangok és a fények, de az érintés is nagy hatással van. Legyen szó bár pozitív vagy negatív érintési formákról, az emberi lét ilyen korai szakaszában is már meghatározzák azt, hogy a későbbi tapintások milyen reakciót váltanak ki a gyerekeknél. Mivel az újszülött babák kevésbé látnak jól, ez az elsődleges kommunikációs forma a szülők és közte. Az érintés mennyisége és minősége tehát rendkívül fontos.
Ennek megállapítására, a tesztek során elektroenkefalográf sapkát tettek a csecsemők fejére, ezzel mérve agyi tevékenységüket. A kísérlet végül arra az eredményre jutott, hogy a babák kézfejére adott gyengéd nyomás, az időben születettek esetében erős hatást váltott ki, de a koraszülötteknél a reakció gyengébb volt. Az idő előtt születettek esetében azt is vizsgálták, hogy a különböző fajtájú érintésekre hogyan reagálnak. Az eredmények azt mutatták, hogy a pozitív kontaktus (szoptatás, babamasszázs, csupasz ölelkezés) sokkal erősebb hatást váltott ki agyukban, mint a negatívak (tapaszok eltávolítása, injekció), ahol kifejezetten csökkent is a reakció mértéke.
Hogy a tapintás mennyire fontos része a gyerekek fejlődésének az is mutatja, hogy a babák – saját arcukat tapogatva – már az anyaméhben „megtanulják” az érintést. Azzal pedig, hogy a magzat megfogja száját és arcának alsó részét, jelezheti, hogy az egészséges növekedéshez szükséges agyi fejlődés milyen lesz, beleértve a szociális interakcióra, önnyugtatásra és táplálkozásra való felkészültséget. Bár a szülők gyakran nem tehetik meg, hogy gyermeküket magukhoz öleljék, vagy megsimogassák a kórházban, fontos lenne megtartani az egyensúlyt az effajta érintés, és az ápolóktól származó kevésbé pozitív tapintási formák között, hiszen a baba így kiegyensúlyozottabban kezdené az életét.
Megvonásának következményei
Ugyan még kevés vizsgálat született az érintés megvonásával kapcsolatban az számos következménnyel járhat. Nem csak a kognitív és érzelmi fejlődésre lehet hatással, hanem különféle egészségügyi problémákhoz is vezethet. Az érintkezés hiánya például gyengébb immunrendszert eredményezhet, de az emésztőrendszer is hajlamosabb lehet betegségekre, különféle problémákra. A szülőknek tehát nem opció, hogy megérinti-e újszülött csemetéjét, hanem kötelessége.
A testi érintkezéssel pedig nem csupán megelőzhetőek a fent említett bajok, de terápiás hatása is van. A terápiás masszázsról rengeteg kutatás állítja, hogy sok fizikai és mentális betegség gyógyulásában segíthet. Alkalmazzák emellett fájdalomcsökkentésre, szenvedélybetegségből való kigyógyulásra, álmatlanság ellen, de emésztési problémák esetén is. Az érintés pedig nem csupán annak a félnek segíthet, aki kapja azt, de annak is, aki simogat. Ezt legjobban az állatterápiák példázzák.
Kutatások kimutatták, hogy az érintés jótékony hatása megmutatkozik a sportban is, különösen a csapatjátékok esetében, ahol a tagok különféle rituális érintkezését vizsgálva állapították meg, mennyivel jobban játszanak ilyenkor a játékosok. A tapintás ugyanilyen fontos szerepe tölt be a romantikus párkapcsolatoknál is, legyen szó akár szexuális töltetűről, akár nem. Egy 2013-ban publikált brit kutatás eredményei megállapították, hogy a szelíd simogatás nagy szerepet játszik abban is, hogy az ember egészséges öntudatot alakítson ki vagy tartson fent.
Az érintés ereje
Nem is gondolnánk talán, de az érintésnek olykor olyan erős pszichológiai hatása van, hogy befolyásolja az emberek döntéseit anélkül, hogy tudatában lennének mi is történik valójában. Egy kutatás kimutatta, hogy azok a pincérek vagy pincérnők, akik megérintették a vendégek karját vagy kezét, nagyobb borravalót kaptak. Ez annak volt köszönhető, hogy az érintéssel a kezdeményező fél tiszteletet és odafigyelést sugárzott.
Amikor futólag megérintünk valakit, annak is nő a valószínűsége, hogy pozitívabb választ kapunk egy kéréssel, szívességgel, megkereséssel kapcsolatban, az adott egyénben ugyanis nagyobb lesz a vágy, hogy segíthessen. Egy kísérlet során a kutatók azt is kimutatták, hogy az idegenek is sokkal szívesebben segítenek ilyenkor. Kérésünk során, ha ráadásul kétszer érintünk meg valakit, növelni is tudjuk annak esélyét, hogy pozitív választ kapjunk. Komplikáltabb eseteknél különösen a nők járhatnak ezzel a technikával jól. Megfigyelték ugyanis, hogy ha egy nő próbál érintéssel kommunikálni egy férfival akkor a férfiak figyelmét hamarabb fel tudja kelteni. Az „erősebbik nemnek” ugyanis sokkal inkább úgy tűnhet ez a gesztus, mint az érdeklődés egy jele, vagy a tetszés megnyilvánulása. Ez természetesen fordítva is igaz, randi közben sokkal nagyobb a hódítás esélye akkor, ha a fiú néha kedvesen megérinti a lányt. Ezek a röpke pillanatok azt sugallhatják ugyanis, hogy az illető magabiztos és ismeri önmagát. Kimutatták azt is azonban, hogy a férfiak sokkal kevésbé voltak segítőkészek akkor, amikor egy másik férfi próbált érintéssel segítséget kérni.
Az érintéstől sokkal megbízhatóbbnak tűnhet az ember, de valaki karjának a megérintése őszinteséget, magabiztosságot, és jól informáltságot is kommunikál az illetőről. Az agy ugyanis azt hiszi ilyenkor, hogy csakis egy igaz és hozzáértő/értelmes személy érintene meg minket. Az érintés természetesen a társadalmi státuszt is jelezheti. Minden esetben vannak ugyanis olyan kimondott vagy kimondatlan társas szabályok, ahol a magasabb pozícióban lévő fél határozza meg mikor lehet érintés a kommunikáció része. Ezt meghatározhatja a nem, az etnikum, a kor és több más társadalmi-gazdasági tényező.
Mindegyikünknek szüksége van érintésre, és szeretetteljes kötődés kialakítására a mindennapi életben ahhoz, hogy érzelmi és neurobiológiai fejődésünk egészséges legyen, mi magunk pedig boldogok lehessünk.
Források (a szerző vezetékneve szerinti sorrendben):
Christopher Bergland, Loving Touch Is Key to Healthy Brain Development, Psychology Today, 2013.10.09
Jason G. Goldman, Why humans and animals rely on social touch, BBC Future, 2013.10.14
Carolyn Gregoire, How Our Sense Of Touch Affects Everything We Do, The Huffington Post, 2015.01.20
Laura Sanders, Touches early in life may make a big impact on newborn babies’ brains, Science News, 2017.03.22
11 Science-backed truths on the power of human touch, Brain Fodder
Képek: Empatethic Adman, Love This Pic
