Kedves Olvasó, ki e cikkre kattintottál, sajnos kiábrándító híreket kell közölnünk. Rengeteg tudományos tévhit kering, melyeknek igazságtartalmát eszünkbe se jutna megkérdőjelezni, de a szorgos kutatók és tudósok bebizonyították, hogy van, amit rosszul gondolunk. Ezekből a tudományos babonákból gyűjtöttünk most össze tízet.
EGY
Ha a Holdon jársz, ne keresd a Földön a kínai nagy falat. Megdőlt a mítosz, miszerint a fal még az űrből is látszik, a NASA beszámolója alapján szabad szemmel egyetlen űrhajós sem látta az építményt. Persze léteznek olyan ember építette objektumok, amik láthatóak az űrből, de a nagy fal ahhoz túlságosan is beleolvad a környezetébe, a Hold pedig már olyan távra van, hogy az asztronauták szerint nem látszik más bolygónkból, mint egy kis kék, egy kis fehér, és foltokban néhol egy kis sárga meg zöld.
KETTŐ
Sajnálattal kell közölnünk, hogy az esőcseppek sem csepp alakúak. A legfrissebb kutatások szerint inkább bab vagy hamburgerzsömle (igen, ez tudományos állítás!), azaz felül kerek, alul pedig lapos. Mindenkit vigasztaljon ez a tény az elkövetkezendő esős őszi napokon!
HÁROM
Napóleon mégsem volt olyan alacsony, mint hittük. A történészek eddig úgy gondolták, hogy a hadvezér nem volt több 158 cm-nél, ám kiderült, hogy az akkori francia láb és hüvelyk mértékegységek nem egyeztek az angolszásszal, így tévesen váltották azt át. Eszerint a császár, akár 170 cm is lehetett. Sajnos akkor a Napóleon-komplexusra új kifejezést kell keresnie a szakirodalomnak.
NÉGY
Kolumbusz mégsem csak egy naiv hajós volt, aki nyakába vette az ismeretlent. Útjai sajnos nem voltak mentesek a fosztogatásoktól és a bennszülöttek elhurcolásától sem. Spanyolországban cirkuszi állatokként mutogatták a felfedezők a bennszülötteket, több útjuk fő motivációja az volt, hogy az elhalálozott őslakosok helyett, újabbakat szakítsanak ki saját környezetükből és vigyék el Európába.
ÖT
Mindannyian szuperhősök vagyunk! A nap jó híre, hogy nem öt, hanem tíz érzékszerve van minden embernek, többek között azok, amelyek az éhséget vagy a szomjúságot jelzik, vagy csengetnek, ha ideje meglátogatni a mosdót.
HAT
Felesleges volt anno olyan szépen berajzolni a biosz füzetbe, hogy a nyelv melyik részén melyik ízt érezzük. A valóságban nem ilyen éles az ízek határa, nyelvünk teljes felületét használjuk ízlelésre, nincs ennyire széttagolva.
HÉT
Az értelmezők szerint túlzás azt állítani, hogy Robert Frost Járatlan út című verse csupán annyi lenne, hogy bátran válaszd a járatlan utat. A szöveg inkább szól arról, hogy bár mindenki szeretne úgy visszatekinteni az életére, hogy számított a választása, de valójában nincs jó és rossz út. Persze kérdés, van e biztos jelentés, mindenkinek szíve joga miként értelmezi a verset.
NYOLC
Mindig is az űrbe vágytam, ahányszor kibabrált velem a gravitáció és az étkészlet egy újabb darabja landolt a padlón darabokban, ugyanis, mint tanultuk: az űrben nincs gravitáció. Ám finomítani kell a kijelentésen, a gravitáció mindenhol jelen van a Naprendszerben. A bolygók pályája is úgy alakul ki, hogy a Nap gravitációja és a centrifugális erő hat egymásra. Az, hogy az űrrepülőkben súlytalanságot érzékelnek az űrhajósok, csak azért van, mert ugyanolyan sebességgel “zuhannak”, mint maga az űrrepülő.
KILENC
Senki ne nyugodjon bele a városi legendába, hogy az agyunknak csak a tíz százalékát használjuk! Erre nincs tudományos bizonyíték, az ellenkezőjére igen! Valójában az agyunk száz százalékát használjuk, jó esetben folyamatosan. Ezt jól szemlélteti, hogy míg a testtömegünknek csak három százaléka az agy, mégis elhasználja az energiánk húsz százalékát.
TÍZ
Torreádorok figyelem, nem a piros lesz az idei bikaviadalok sztárszíne! Ugyanis nem maga a szín bőszíti fel a szegény bikát, hanem a küzdelem során szerzett sérülések teszik oly ingerültté a szerencsétlen állatot, hogy bármilyen színű mozgó tárgynak nekirohanna.
forrás: eduline.hu
kép: http://i.imgur.com
