Magyar gól a budapesti BL-döntőben

A hétvégén Budapest adott otthont a női labdarúgó-BL döntőjének. A mérkőzést a Lyon csapata nyerte a Barcelona ellen. A meccsnek Marozsán Dzsenifer személyében magyar főszereplője is volt.

„Hetessel Majri Amel” – szólt a Groupama Aréna hangosbemondója szombat este hat előtt pár perccel a LyonBarcelona női Bajnokok Ligája-döntőn, majd a gyér taps után folytatódott is a francia csapat ismertetése: „Kilencessel Le Somme Eugenie… Tízessel pedig MAROZSÁN DZSENIFER!” A magyar lány neve hallatán felrobbant a stadion, majd a BL-döntőkön meglehetősen szokatlan „Ria, Ria, Hungária!” is felharsant. Bizony, Marozsán Dzsenifer magyar, de most először hallhatta élőben ezt a minden magyarnak ismerősen csengő rigmust. A 27 éves focista Budapesten született, apja négyszeres magyar válogatott volt, ám négy éves korában a család Németországba költözött, mivel Marozsán édesapja oda igazolt. Ott nőtt fel, és a labdát már kiskorában sem lehetett elvenni tőle. Már kisgyerekként eljárt a helyi csapatba edzeni, 16 évesen pedig be is mutatkozott a Bundesligában, első szezonjában pedig a liga legfiatalabb gólszerzője lett. A német válogatott is felfigyelt rá, végigjárta-nyerte a korosztályos válogatottakat, 2013-ban pedig bemutatkozott a felnőtteknél. Nehéz döntés volt ez, de a képességeinek ez a csapat felelt meg, nem a kevésbé sikeres magyar válogatott. Válogatottbeli bemutatkozása után nem sokkal, pont az ő góljával nyerték meg az Európa-bajnokságot, majd három év múlva az olimpiát is.  2016 óta játszik Lyonban, azóta minden évben megnyerték a BL-t és a francia bajnokságot. A női BL-döntőt egyébként 2009 óta rendezik meg, azóta ötször a Lyon nyerte meg, így az idei budapesti döntőre is abszolút favoritként érkeztek a franciák. Spanyol csapat még a legjobb négy közé sem jutott soha, így már a döntő is nagy teljesítmény volt a Barcelona számára.

forrás: M4sport

Forrás: M4 Sport

A meccsre mindössze 700 forint volt a jegy, így amint lehetett, vettem hatot, majd pár barátom között szétosztottam. A Fradi-stadion lilába öltözött, lévén ez a női döntő színe. A meccsre elvileg elfogyott minden jegy, ám telt ház egyáltalán nem volt, a hangosbemondó szerint 19000 ember látogatott ki a 22000-es stadionba (a sok ingyenjegy átka, ugye…). Egy kicsit ad hoc nyitóünnepség után el is kezdődött a lényeg, a meccs. A Lyon nem hagyott kétséget afelől, hogy ki fogja nyerni a kupát. Már az ötödik percben megszerezték a franciák a vezetést: a szélső Shanice van de Sanden beadását Marozsán kotorta a hálóba, ismét eufóriát kiváltva a többségében magyar közönségben. Hat perccel később ismét egy hasonló középre adás után, a friss Aranylabdás Hegerberg duplázta meg a Lyon előnyét, majd rá öt perccel egy ezúttal a másik oldalról jövő labdát vágott a hálóba, ezzel gyakorlatilag húsz perc alatt el is döntve a meccset. Szegény Barcelona jól láthatóan nem tudott mit kezdeni a Lyon két szélsőjével és a középcsatár Hegerberggel, aki a harmincadik percben még egyszer betalált. Innen a Lyon érezhetően visszavett, a második félidőben a katalán csapat becsülettel harcolt, párszor veszélyben is forgott a francia kapu, ám a szépítés csak a legvégén jött össze az angol Oshoala Asisat szép egyéni akciója után. Összességében a Lyon teljesen megérdemelten nyerte hatodik kupáját, jól láthatóan ez a csapat teljesen más dimenziót képvisel, mint bármelyik másik női csapat.

Marozsán megszerzi a vezető gólt. forrás: nemzetisport

Marozsán megszerzi a vezető gólt. Forrás: nemzetisport.hu

Maga a meccs kicsit visszahozta a régi idők hangulatát. A szurkolók nem voltak elválasztva egymástól, teljesen szabadon lengtek egymás mellett a francia és katalán zászlók, mindenki megtapsolt minden gólt, minden levonuló játékost. A meccs legcukibb pillanata az volt, amikor a 70. perc környékén valaki befutott a pályára, majd pár percnyi futkosás után lefeküdt a kezdőkörbe. Egy kissé meglepett biztonsági odasétált hozzá, a szabályszegő megölelte, majd ketten lesétáltak, és folytatódott a játék.

Összességében számomra a legfontosabb az egészből a sportdiplomáciai siker volt, a fővárosunk bebizonyította, hogy képes egy BL-döntőt megrendezni. Ha minden jól megy, idén ősszel átadják a 65 ezres Puskás Stadiont, ahol már férfi BL- és EL-döntőt is lehet rendezni. Az UEFA-alelnök, Csányi Sándor szerint teljesen reális, hogy valamikor a 2020-as években egy ekkora eseményt Budapest rendezzen. Mondjuk, ott sajnos nem úgy tűnik, hogy felhangozhat magyar gól után a „Ria, Ria, Hungária!”.

Kiemelt kép forrása: Délmagyar.hu