Újra Szombathely a legboldogabb város

2018 után idén ismét a vasi megyeszékhely került a dobogó legfelső fokára. Magyarország legfrissebb boldogságtérképének eredményeit prof. dr. Oláh Attila ismertette a Boldogság Konferencián, március 20-án.

2021-ben immár hatodik alkalommal rajzolta meg a magyarok boldogságtérképét a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvány, együttműködésben az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportjával. Utóbbi irányítója prof. dr. Oláh Attila, aki az idei eredményeket ma, az online rendezett Boldogság Világnap Konferencián jelentette be. A vizsgálati adatok matematikai statisztikai elemzését prof. dr. Vargha András végezte.

A vizsgálat célja a kezdetek óta (2016) annak felmérése, hogy milyen és évről évre hogyan változik a magyar lakosság jóllét és mentális egészség szintje, valamint mely régiókban, megyékben, városokban és községekben élnek a legboldogabb emberek Magyarországon. A 2020-2021-es térkép megrajzolásánál a korábbi vizsgálatok során már sikeresen alkalmazott sztenderdizált, pszichometriailag hiteles, interneten elérhető kérdőívek eredményeit használták, amelyeket minden 18 év feletti szabadon elért és kitölthetett az elmúlt év folyamán. A vizsgálatban 2019-21-ben összesen 10912, 18-92 éves férfi és nő vett részt Magyarország 1532 településéről, az átlag életkor a férfiak esetében 47,44, míg nőknél 48,73 év volt. Oláh Attila az eredményeket 2019-hez képest viszonyítva mutatta be.

A saját magyar eredményeik ismertetése előtt Oláh Attila az Ipsos azon 2020-as kutatásáról beszélt, amihez magyar mintát is felhasználtak. A csaknem 20 ezer ember részvételével, 2020. július 24. és augusztus 7. között zajló, 27 országra kiterjedő vizsgálat során a résztvevőknek egy négyfokú skálán kellett jelölniük, mennyire boldogok – ekkorra Európa már túl volt a koronavírus-járvány első hullámán. A kapott eredmények alapján Kínában az emberek 93%-a vallotta magát boldognak, míg a magyar lakosságnak csupán 45%-a, és ezzel a 2019-es adatokhoz képest csökkent Magyarországon a boldogságszint, hasonlóan Kanadához, Ausztráliához és az Egyesült Államokhoz – magyarázta a kutató.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Ipsos-kutatás végzői feltárták, a vizsgálati személyek a boldogság forrásait illetően mit tartanak fontosnak. 2020-ban az öt legjelentősebb boldogságforrás: az egészség és a fizikai jóllét, a partnerrel való kapcsolat, a gyermekek, az értelemteli élet és az életszínvonal. Oláh Attila rávilágított: „Ez a felmérés abból a szempontból érdekes, hogy a korábbi kutatásokban egyértelműen a legjelentősebb boldogságforrásként a »kapcsolatom a partneremmel« szerepelt, és prioritásként a Covid évében előjön »az egészségem és fizikai a jóllétem«, és kevésbé fontos tényezővé lép hátra a szociális média, a külföldi utazás, az ország új politikai vezetése, a vásárlások, a sport és az egyéb szórakozás.” Majd összehasonlításképpen elmondta, hogy 2019-ben Magyarországon, amikor azt kérdezték a vizsgálatuk során, hogy mi teszi boldoggá a kitöltő személyeket, akkor a boldogság vezető forrásaihoz még a nyaralás-utazás, a karrier, valamint a családok és kapcsolatok tartoztak.

Az előadás végén – miután az előadó részletesen ismertette a vizsgálatban felhasznált módszereket, mutatókat – következett a mindenki által várva várt rész, a legfrissebb Boldogságtérkép leleplezése. Ezen cikk lokálpatrióta szellemű szerzőjének is ekkorra már a torkában dobogott a szíve, hiszen tudta, jó esély van arra, hogy Vas megye és Szombathely idén – behozva az előző két évnyi lemaradását – újra felkerüljön a dobogó legfelső fokára, hiszen olvasott korábbi tippeket, miszerint így fog alakulni idén a Boldogságtérkép. Persze előbb még meg kellett hallgatni, hogy mi a helyzet a régiók, majd a megyék szintjén, meg egyéb általános adatokat.

„Magyarországon a 2020 áprilisa és 2021 március 15. közötti időszakban a teljes lakosság átlagát tekintve minimálisan, de szignifikánsan csökkent a globális jólét szintje a 2019-ben mértekhez képest” – ismertette Oláh Attila. Hozzátette: „A területi és demográfiai jellemzők függvényében ugyanakkor egyes régiókban és megyékben, valamint egyes demográfiai csoportokban a globális jólét szintjének szignifikáns növekedése, más csoportokban pedig szignifikáns csökkenése mutatható ki.”

Majd a lakosság területi hovatartozására rátérve az előadó mutatott egy térképet, régiós bontásban, amelyről leolvasható volt, hogy az egyes régiókban milyen mértékben tartják boldognak magukat az emberek. Eszerint csökkent a lakosok jóllét szintje a Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, ugyanakkor nőtt Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon. Ami a megyéket illeti, ezen a szinten csökkenés mutatható ki Hajdú-Bihar, Békés és Somogy megye lakosainak boldogság szintjében, nőtt ugyanakkor a lakosság globális jóllét szintje Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében.

Itt már sejthető volt, hogy Szombathely kerül az élre, és a következő pillanatban elhangzott: „A megyeszékhelyek közül csökkenést mértek Debrecen, Győr és Tatabánya városokban, növekedést pedig Szombathelyen, így 2021-ben Szombathely Magyarország legboldogabb megyeszékhelye.”

Ekkor a cikk szerzőjének különböző emlékképek ugrottak be az elmúlt év kapcsán, amit bár javarészt nem Szombathelyen töltött, végig értesült az ottani eseményekről. Elsőként az, amikor a kijárási korlátozás bevezetése után a szombathelyiek fegyelmezetten otthonaikban maradtak, a helyi sajtó fotósai pedig a kiürült Fő teret kapták lencsevégre. Aztán amikor dr. Nemény András polgármester 100 ezer maszkot rendelt a szombathelyieknek, és ahogyan folyamatosan tájékoztatta a lakosságot az intézkedésekről, szabályokról. Amikor a Styl ruhagyárban varrták a maszkokat, a csomagolásban pedig segített többek között az önkormányzat szociális osztálya, a bezárt Weöres Sándor Színház színészei, és a szintén zárva tartó Berzsenyi Dániel Könyvtár dolgozói is. Ahogyan az ELTE szombathelyi campusának oktatói és dolgozói mindent megtettek annak érdekében, akár a hibrid, akár a távolléti oktatás során, hogy a hallgatók semmiben se szenvedjenek hátrányt. A koronavírus-járvány eddigi hullámait talán nem túlzás azt állítani, hogy Szombathelyen volt a legjobb átvészelni, hiszen a nehéz időszak példaértékű kezelése miatt a lakosság úgy érezhette, biztonságban van. Innen nézve talán egyáltalán nem meglepő, hogy a szombathelyiek nehézségekkel szembeni megküzdése jó, és ezáltal boldogság szintje magas volt, és az eredmények szerint magasabb is, mint másutt.

A kis kitérő után térjünk vissza Oláh Attila előadásához. A demográfiai csoportok esetén a nők jóllét szintje magasabb továbbra is, a jóllét szint azonban mindkét csoportban stagnál 2019 és 2021 között. Az életkori csoportokban a 36-50 év közötti korcsoportban nőtt a jóllét szint, míg a 66 év fölöttieknél és a 18-25 évesek körében csökkent a jóllét szintje. A családi állapot szerinti elemzés szerint az egyedülállók és a kapcsolatban lévők körében csökkent a jóllét szintje, a házasok körében pedig mérsékelten nőtt. A testi-fizikai állapot csökkent a gyermekes családok körében, a pozitív élmények aránya nőtt a három vagy több gyermeket nevelők körében. A globális jóllét csökkent az általános és középiskolát végzettek körében, a munkanélküliek és a közmunkások körében, valamint az önmagukat szegénynek és az önmagukat gazdagnak vallók körében egyaránt. Utóbbi azért érdekes, mert a 2016–2020 közötti időszakhoz viszonyítva is csökkent a gazdagnak vagy jómódúnak vallók boldogsága – ismertette.

Azt, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a jóllét fennmaradásában és növekedésében a koronavírus-járvány idején, egy többszörös lineáris regressziós elemzéssel próbálták kimutatni. A következő pszichológiai források 70%-ban magyarázzák ezt a növekedést: a pozitív mentális egészség szintje, a pozitív orientáció foka, a mentális zavarok hiánya, a pszichológiai immunitás szintje (ami a legfontosabb lelki vakcina a Coviddal szembeni küzdelemben), végül az erények és erősségek közül a transzcendenciára való képesség és a rezilienciára való képesség. „Ezek azok a főbb pszichológiai források, amelyek fejlesztésére koncentrálva a Coviddal folytatott további küzdelemben erősíthetjük pozícióinkat” – zárta szavait Oláh Attila.

Kiemelt kép: elemental.medium.com (illusztráció)

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]