Megkérdeztük Novák Róbert történelem–földrajz szakos hallgatót, az ELTE SEK Történeti Diákműhely elnökét arról, hogy milyen történelmi olvasmányokat ajánlana az érdeklődők számára – ő pedig készségesen válaszolt egy 5+1 kötetet tartalmazó listával, amin található korabeli feljegyzés, történeti áttekintő és fantasy regény is.
1. Furkó Zoltán (szerk.) – Kolumbusz útinaplója (1991)
„Milyen kicsinyek a dolgok közelről nézve, milyen lényegtelen apróságokkal kezdődik az újkor, milyen kevéssé tudják a történelemalakító emberek, hogy mit cselekszenek. Columbus és társai hősiesen nekivágnak a még át nem hajózott óceánnak, három karavellával, mai fogalmaink szerint három törékeny bárkával – és ebből lesz Amerika!” – írja a fordító ajánlóként a műhöz. Ez a kötet két okból is érdekes lehet az olvasók számára: egyrészt az eredeti, fennmaradt hajónapló lapjai alapján íródott, másrészt Szerb Antal nem csupán lefordította magyarra, de egyes részeknél magyarázatokkal is ellátta a szöveget, így segítve annak megértését.
Olyan tekintetben kitűnik a többi kötet közül Kolumbusz útinaplója, hogy ezt eredetileg nem a nagyközönség számára írta szerzője, így szinte reális képet kaphatunk a történtekről. Azt is leírja benne a híres felfedező például, hogyan hazudott a legénységnek a megtett távolságról, hogy azok rövidebbnek lássák az utat – mondja Róbert, de azt is kiköti, hogy ennek ellenére is vannak benne ferdítések, hiszen Kolumbusz nemcsak saját magának, hanem az útját támogató királyi párnak, Ferdinándnak és Izabellának is írta bejegyzéseit, reménykedve a további útjainak finanszírozásában. Ennek érdekében természetesen minél jobb fényben próbálja feltüntetni magát, illetve kiemeli felfedezéseinek jelentőségét, az új vidékek szépségét, valamint a helyi őslakosok alkalmasságát leendő kereszténynek, és nem utolsó sorban: spanyol alattvalónak. Attól sem kell félni, hogy csak szöveggel van teli a kötet: több, korabeli metszet is található a könyvben, amik segítségével láthatjuk, milyennek is képzelte el a kor embere az Újvilágot.
A könyv elérhető bárki számára az interneten is. Ha pedig vizuálisan is átélnéd Kolumbusz kalandos felfedezőútját, akkor érdemes megnézned az 1492 – A Paradicsom meghódítása című 1992-es filmet, amit a történelem szakos hallgató is jó szívvel ajánl mindenkinek.
2. Kertész István – A görög-római hadművészet fejlődése (2017)
Bár az ókori görög és római haditechnika iránti érdeklődés reneszánszát éli a 21. században – elég a Total War-játéksorozatra gondolni, vagy éppen a különböző filmekre, sorozatokra –, Magyarországon mégis hiányzott egy olyan hadtörténeti összefoglaló, mint amilyen Kertész István kötete lett. Bár Róbert kiemeli, hogy ez a kötet a listán lévők közül a komolyabb, szakirodalmi jellegű könyvek közé tartozik, olvasása mégsem okoz gondot azok számára sem, akik esetleg nem szakmabeli érdeklődők, vagy épp középiskolás diákok – utóbbiak számára a tanórai anyagok kiváló kiegészítése lehet.
Elsőre ijesztő lehet a 250 oldalas könyv látványa, ha azonban belelapozunk, látjuk, hogy rengeteg számítógépes rekonstrukció is került bele a művészi rajzokon kívül, sőt, több térkép és ábra is segíti a leírtak megértését, vagy épp kiegészítésül szolgál egy-egy hadmozdulat elképzeléséhez. Megismerkedhetsz a kötetben a mariusi hadseregreformmal, vagy épp a görög és a makedón phalanx összehasonlítását tanulmányozhatod. Ahogy a könyv alcíme is mutatja, a trójai háborútól egészen Julius Caesar koráig kalauzol minket a szerző.
Kertész István már az egyetemi évei alatt kitűnt szorgalmával és a téma iránti elkötelezettségével. A tanulás mellett egy nyomdában is dolgozott, és ennek köszönhetően olyan könyveket tudott venni, mint Hérodotos háromkötetes kétnyelvű írásai, amiket aztán ki is olvasott. Érdeklődésére egyetemi oktatója is felfigyelt, és fel is karolta őt. Később több külföldi egyetemen és konferencián is feltűnt – többek között tanított a berlini Humboldt Egyetemen, valamint részt vett három alkalommal is a theszaloniki Arisztotelész Egyetem rendezésében az ókori Makedónia kongresszuson, ahol világhírű szakemberekkel találkozhatott. Saját elmondása szerint mindig nagy közlési vágy volt benne, amit nem csupán szóban, de írásban is kamatoztatott. Erről így nyilatkozott: „Azt szokták leginkább emlegetni a könyveim kapcsán, hogy nagyjából úgy írok, ahogy előadok. Igyekszem mindig érdekesen fogalmazni, törekszem arra, hogy felkeltsem az érdeklődést, akár írásban, akár szóban.”
Mindezt a műhelyvezető is alátámasztja, amikor mindenkinek jó szívvel ajánlja, mert szavai szerint igazán szép megjelenésű, minőségi kiadvány, amiben sok színes kép és térkép segíti a szöveg megértését és szemlélteti az írottakat. Azt is kiemeli, hogy a történelem szakosok számára szinte kötelező darab, hiszen tökéletesen összefoglalja a korszak hadászatát.
3. Csák Zsófia – Az ostffyasszonyfai hadifogolytábor története 1915–1918 (2006)
Történelmi témájú könyvek kapcsán elengedhetetlen, hogy megemlítsük az első világháború alatt üzemeltetett Vas megyei hadifogolytábor történetét. Kevesen tudják, hogy a Sárvártól mintegy negyedórányira fekvő település mellett egykor 40-50 ezer hadifogoly befogadására alkalmas „barakkváros” működött, amelynek emlékét ma már csak a haditemető őrzi – a terület nagyrészét befedte az erdő.
2006-ban Csák Zsófia írt róla egy 64 oldalas könyvecskét, amiben színes és fekete-fehér képek elevenítik fel az egykori Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytáborának mindennapjait.
2020-ban egyébként Boros Ferenc és Horváth Zoltán készített egy 49 perces kisfilmet, ami A barakkváros foglyai címet viseli. „A két feldolgozás együtt ad teljes élményt és betekintést az első világháborúnak ebbe a helytörténeti szempontból nagyon jelentős és érdekes részébe” – meséli Róbert.
4. Yuval Noah Harari – Sapiens (2015)
Mindig is szeretted volna egyben látni fajunk történetét, fejlődését? Yuval Noah Harari izraeli történész egészen az emberiség hajnaláig nyúl vissza, hogy végigvezessen minket a főbb mérföldköveken át egészen napjainkig. Bár azt gondolná az ember, hogy a könyv nagyrésze majd a modern vívmányokkal lesz tele, mégsem így van: a kötet nagyjából egyharmada az őskorral foglalkozik, olyan kérdéseket felvetve, mint hogy vajon a búzát az ember háziasította, vagy éppen fordítva történt-e. Novák Róbert kiemeli, hogy bár a közoktatásban kevesebb hangsúlyt fektetünk erre a korszakra, mégis nagyon fontos időszaka ez az emberiségnek, hiszen ez a legtovább tartó korszak, valamint ekkor válunk ki az állatvilágból. Ennek fontosságát az is mutatja, hogy a négy nagyobb fejezetből kettő is az őskorral foglalkozik, míg a modern korral csak az utolsó fejezetben találkozhatunk, ami a 15. századtól indul.
A mű angol címe is árulkodó: From Animals into Gods, azaz Állatokból istenekké. Ez a fajta provokativitás végigkíséri az egész kötetet, kezdve a legelső alfejezet címével – az Egy jelentéktelen állattal –, a végén pedig Az istenné vált állatig jutunk el. A Történeti Diákműhely elnökének elmondása szerint Harari stílusa elég laza és olvasmányos, néha szándékosan kicsit provokatív, ugyanakkor nagyon elgondolkodtató, és ami fontos, hogy nem száraz.
Ez valóban igaz, hiszen több helyen is meglepő gondolatokat fogalmaz meg a szerző, kezdve a Homo Sapiens és a neandervölgyi ember között zajló első és legjelentősebb „etnikai tisztogatással”, vagy a nácik tetteit csupán a fajunk sajátosságainak nevezi, mikor azt mondja „a nácik nem voltak embergyűlölők […], azért harcoltak a liberális humanizmus és az emberi jogok ellen, mert csodálták az emberi mivoltot, és hittek az emberben rejlő óriási lehetőségekben”.
Emiatt vegyes kritikákat kapott a könyv és a szerző maga is. A Mandiner Yuval Noah Harari egyedi stílusát emelte ki, amire a rideg és tényszerű feltárás a jellemző. „Kíméletlenül fogalmazza meg, hogy a világon semmi különös nincsen a tömegeket halálba küldő náci vagy szovjet bürokratákban, mert ez mindig is a kultúránk része volt […]” – olvasható a cikkben. A Revizor Online kritikai portál a szövegek szemináriumszerű jellegét emeli ki: „a kötet cseveg az olvasóval, okos és szellemes akadémiai beszélgetést folytat”.
Kinek ajánljuk a könyvet? „Mindenkinek, mert remekül kiegészíti és más megvilágításba helyezi az iskolában tanultakat” – hangzik a válasz Róbert szájából, aki azt is megemlíti, hogy a vallásos olvasók néhány helyen megbotránkozhatnak Harari gondolatain, de ennek ellenére izgalmas tudattágító olvasmánynak tartja a Sapiens című könyvet.
Aki pedig inkább vizuális beállítottságú, annak jó hír: 2020-ban megjelent a Sapiens – Rajzolt történelem, melyben képregényszerűen dolgozzák fel a témát. A diákműhely elnöke egy kvízzel is készült ízelítő gyanánt, melyet ide kattintva érhettek el.
5. Sorsfordítók a magyar történelemben kiadói sorozat (2017–2019)
18 könyv, 18 író és 18 olyan személy, akik sorsfordító hatással voltak hazánk történelmére, kezdve Szent Istvánon át egészen Kádár Jánosig. A sorozat minden kötete 64 oldalas, így azok számára is ideális választás lehet, akik egy hosszabb életrajz vagy monográfia elolvasására már nem vállalkoznának – hangzik el Róberttől. Nem is volt célja a sorozatnak a részletes bemutatás, hiszen ezeket minden történelem iránt érdeklődőnek ajánlják; a kötetek stílusa és nyelvezete is inkább a tudománynépszerűsítést szolgálja. Annak se kell azonban félnie, aki esetleg kevésnek találná az ott található információkat: a könyvek végén található egy irodalomlista, ami segítségével még inkább elmélyedhetnek az adott témában. Azoknak is hasznos lehet Róbert szerint, akik épp órai referátumhoz vagy beadandóhoz keresnek további szakirodalmakat. A sorozatban megjelent kötetek bemutatása külön cikktéma is lehetne, így inkább egyet ragadunk csak ki.
Kossuth Lajos talán a magyar történelem egyik legnépszerűbb személye, egyben a legmegosztóbb is: vannak, akik hősként tisztelik, mások hibáira hívják fel a figyelmet. Dobszay Tamás nem kevesebbre vállalkozott, minthogy a nemzet e nagyjának életét 64 oldalba sűrítse össze. A téma nem áll messze az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatójától, hiszen előtte is több önálló munkája megjelent a 19. századi Magyarországról, valamint társszerzőként is sok könyv írásában vett részt. Már korábban is írt Kossuthról a Párhuzamos életrajzok a magyar történelem századaiból című sorozatban, amikor a haza atyját a legnagyobb magyarral, Széchenyi Istvánnal állították párhuzamba – utóbbi részét Fónagy Zoltán, Dobszay egyetemi kollégája írta meg –, így az olvasó könnyen képes összehasonlítani a két híres ember életét, munkásságát. Jelen kötetében azonban nem írhatott róla terjengősen, így a szerző inkább a kiemelkedő mérföldköveket említette meg Kossuth életéből, amelyek támpontot jelenthetnek azok számára, akik mélyebben szeretnék beleásni magukat a témában. Így sem mondhatjuk azt, hogy kevés információval szolgálna a kötet, hiszen a pályakezdéstől egészen az emigrációig végig követhetjük Kossuth életét, munkásságát, a végén pedig egy kronológiai összefoglaló található. Attól sem kell tartani, hogy az oldalszám szűkössége a vizualitás kárára menne: majdnem minden oldalon található egy korabeli kép. Egy szóval mindenkinek csak ajánlani lehet a kötetet, akit érdekel a XIX. századi magyar történelem vagy maga Kossuth Lajos, hiszen a szerző célja a tudomány népszerűsítése, nem pedig egy történészeknek készült szakkönyv szerkesztése.
+1 David Gemmel – Legenda (1994)
Történelmi témájú könyvajánlónk végére Róbert egy fantasy regénnyel készült, ami bár kitalált világban játszódik, mégis párhuzamokat fedezhetünk fel a valósággal. És miért épp ezt választotta? Elmondása szerint ez volt az első olyan fantasy olvasmányélménye, amiben egy remekül leírt és érzékeltetett középkori várostromot láthatott. Azt is kiemelte, hogy bár ez a Drenai Saga hetedik kötete, ennek ellenére önállóan is megállja a helyét a regény, hiszen ez volt az első történet, amit David Gemmel megírt, majd csak később terjesztette ki sorozattá. Ha összevetjük a mi világunk történéseivel, akár a magyar történelem eseményeivel is hasonlóságot vélhetünk felfedezni – az író szándéka ellenére is.
Maga a történet nagy része Dros Delnoch erődítményének ostromáról szól. Ez a vár az utolsó reménye Drenai Birodalmának. Hasonló helyzetben lehet, akár nálunk Nándorfehérvár volt, hiszen ha elesik a vár, az ellenség felprédálhatja a Birodalom többi területét, ahogy csak nálunk tették pár évvel később. A támadók is ismerősek lehetnek: sztyeppei lovas népek, az úgynevezett nadírok váratlanul érték a drenaiokat, akik nem vették komolyan a rájuk leselkedő veszélyt. Hasonlóan történt hazánk esetében a tatárjárás is, amiről már Julianus barát is figyelmeztette a nemeseket, de azok nem törődtek óvó intelmeivel. De nem csupán emiatt mondhatjuk realisztikusnak az események ábrázolását: részletekbe menően mutatja be egy középkori ostrom menetét, minden aspektusában.
Érdekesség, hogy a több száz irodalomkritikus által összeállított 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz kötet listáján is megtalálható a Legenda, így azoknak is érdemes kezükbe venniük, akik nem éppen rajonganak a fantasy történetekért, de szeretik a történelmet.
Kiemelt kép: scroll.in
