Így jegyzetelj hatékonyan!

Milyen a jó jegyzet?

„Jegyzeteljetek, mert jó jegyzetet csak saját magatoknak tudtok gyártani” – szokta mondogatni egy egykori oktatóm. Azt sosem fejtette ki, hogy szerinte milyen a „jó jegyzet”, de azt sokszor hangoztatta, hogy legyen rövid és tömör. Kezdetben nem értettem, hogyan várhatja el, hogy vissza tudjak mondani mindent, ami az órán elhangzott, ha nem írhatom le. Azóta viszont rájöttem, a jó jegyzet a valóban lényeges információkat tartalmazza, az érdekességeknek, a témához szorosan nem kötődő bekezdéseknek pedig maximum zárójelben, a törzsanyagtól elkülönítve ad helyet. Ezeket a részeket ugyanis sokszor elég egyszer átolvasni ahhoz, hogy megmaradjon az ember emlékezetében, így valóban az lesz átlátható, amire igazán szükség van a számonkérés során.

A tömörség persze nem egyenlő a kidolgozatlansággal. Ha az előadáson nem sikerül minden fontos pontot lejegyezned, akkor még aznap próbáld meg emlékezetből kibővíteni azt a részt, hiszen a vizsgáig egészen biztosan ki fog menni a fejedből. Érdemes még aznap szövegkiemelővel kiemelni a fontosabb részeket is, hiszen akkor tudod, hogy mik azok, amiket a leginkább hangsúlyozott az oktató. Ha minden este ráncbaszeded az aznapi jegyzeteidet, jelentősen megkönnyítheted a vizsgaidőszakodat. Úgyhogy egy jó jegyzet mondhatjuk, hogy még aznap átnézett és letisztázott.

A jó jegyzet egyben az anyag megértését is segíti. Ha már az előadások alkalmával törekszel a téma megértésére, akkor vagy saját magadtól, vagy az oktató segítéségével jössz rá fontos összefüggésekre, logikai kapcsolódásokra. Ha ezeket le is jegyzed, máris két fokkal megkönnyíted magad számára a tanulást.

Jegyzetfajták

1. Klasszikus vázlat alapú jegyzet

Ez a jól ismert, a legtöbbünk által használt jegyzetelési technika, ami során minden gondolatot külön pontba szedünk, a részleteket beljebb kezdjük, az egyes témák között pedig szellősen hagyjuk a helyet. Ennek a technikának az a legnagyobb előnye, hogy egyszerű, könnyen áttekinthető, ugyanakkor hiába alakítunk ki külön blokkokat, mégis ömlesztettnek hat összességében.

2. A hierarchikus jegyzet

A klasszikus vázlat alapú jegyzetet érdemes a hierarchikus jegyzettel kombinálni. Ebben az esetben nem csak önkényesen kijelölt blokkok képződnek, hanem tudatos tervezés eredményeként úgy szedhetjük pontokba a tananyagot, hogy a főcímek, az alcímek és még a mondanivalók is jól elkülönülnek egymástól. Ez a módszer segít abban, hogy kirajzolódjon a tananyag logikája, ami mondanunk se kell, jelentősen megkönnyíti a tanulást.

3. Gondolattérkép

A mind map, vagyis a gondolattérkép módszer elsősorban azoknak jó, akik vizuálisan jegyzik meg legkönnyebben a tananyagot. Én így, önmagában nem tudnék egy teljes témát ezzel a módszerrel lejegyezni, de egy-egy tételen belüli rész esetében, ahol egymásból következő logikai összefüggéseket kell megérteni, jó taktikának bizonyul számomra is.

4. Színekkel és rajzokkal teli jegyzet

Ha olyan típus vagy, aki egy színek nélküli jegyzetre alig bír ránézni, akkor érdemes már az órán elővenned a szövegkiemelőidet és a tűfilceidet. Ameddig a tanár hosszabban kifejtve magyaráz valamit, pont van időd arra, hogy kicsit színesebbé tedd a jegyzetedet. Ekkor elég, ha csak az alcímeket emeled ki, de otthon a fantáziádon múlik csak, hogy mennyire lesz színes a végeredmény. Nekem évek óta az a taktikám, hogy a fontos személyneveket kékkel, az évszámokat pirossal, a fogalmakat narancssárgával, a helyszíneket zölddel, az egyéb lényegesnek vélt információkat pedig citromsárgával emelem ki.

5. Címadós jegyzet

Ennél a jegyzet az A/4-es lap 1/4-3/4 arányban van felosztva egy függőleges vonal segítségével. A vonaltól jobb oldalra kerül maga a jegyzet, bal oldalra pedig a címek – ez lényegében az utólagos blokkosítás. Ha egyértelmű, akkor már óra közben elvégezhető a címadás, de ha úgy könnyebb, akkor óra után is elég.

6. Cornell-módszer

Az elnevezés a Cornell Egyetemre utal, ahol ezt a technikát fejlesztette ki Walter Pauk professzor az 1950-es években. Ennél a módszernél hasonlóan kell felosztani a lapot, mint a címadós jegyzet esetében, annyi különbséggel, hogy az oldal aljára még egy plusz rovat kerül „összegzés” néven. Az előadáson a jegyzet jobb oldali oszlopát kell kitölteni, otthon pedig a bal oldali „felidézés” rovatot és értelemszerűen az összegzést – mindezt az úgynevezett PQ4R módszer segítségével.

Preview (áttekintés): Mindenekelőtt fusd át a jegyzetedet.

Question (kérdezés): Tegyél fel magadnak kérdéseket a témával kapcsolatban, hogy lásd, mennyit sikerült megjegyezned az előadáson.

Read (olvasás): Ezután olvassuk át a jegyzetet úgy, hogy közben keressük a válaszokat az általunk feltett kérdésekre. Fontos, hogy úgy olvassunk, hogy közben próbáljunk meg összefüggéseket, logikai kapcsolatokat keresni a jegyzet egyes részei között.

Reflect (rekflektálás): Ennél a lépésnél törekedjünk a jegyzet átolvasására úgy, hogy kiszúrjuk benne a hiányos, kevésbé érthető, esetleg logikai bukfenceket tartalmazó részeket, és próbáljuk meg ezeket korrigálni.

Recite (felmondás): Ha megvolt a rekflektálás, mondjuk fel a jegyzet tartalmát. Eközben próbáljunk meg rájönni, hogy melyek azok a kulcsfogalmak, kifejezések, amelyek jól azonosítják a témát. Ezeket írjuk be a felidézés rovatba a megfelelő helyekre.

Review (összegzés): Ahogy említettük, ebbe a rovatba pedig az összegzés kerüljön.

Tippek, trükkök, alapelvek

1. Rövidíts! Nemzetközi helyett nki, Németország helyett No, földrajztanítás helyett frtan.
2. Ne is próbálj meg mindent leírni! Egész mondatok helyett elég, ha a kulcsszavakat, a fontos fogalmakat és a lényeget írod le.
3. Tagolj és listázz! Ahelyett, hogy összetett mondatokat vesszőkkel megpakolva írnál le, inkább szedd vázlatpontokba gondolatjelek segítségével.
4. Nyilazz, húzz alá, keretezz, karikázz, felkiáltójelezz! – mindegy épp melyikre van szükség, nyugodtan használd, hiszen segíteni fogja a megértést.
5. Használd ki a margó adta lehetőséget! Ne, ne azzal, hogy még oda is nyomorítasz egy-egy szót, hanem azzal, hogy meghagyod a fontos fogalmak, kulcskifejezések helyének. Ha a szövegben szerepel egy szakkifejezés vagy egy évszám, amit mindenképpen meg kell jegyezned, írd ki a margóra, hogy megragadja többször is a figyelmedet.
6. Kérdőjelezz! Ha valahol lemaradtál az előadás közben, vagy egyszerűen csak nem érthető az adott anyagrész, tegyél oda kérdőjeleket, így tudni fogod, hogy mi az, amit mindenképpen meg kell majd kérdezned a szaktársaidtól vizsga előtt.
7. Gépelés helyett maradj a hagyományos jegyzetelésnél! Hosszabb ideig tart, kevesebb dolgot tudsz leírni, de mégis ezzel teszel jót magadnak. Hogy miért? Erről itt írtunk bővebben.

 

Kiemelt kép: istockphoto.com