Sorozatunkban arra vállalkozunk, hogy olyan intézmények munkásságát mutassuk be, melyek célja a kulturális értékek megőrzése és ezek megismertetése, bemutatása. Szó lesz többek között színházról, irodalomról, filmekről, személyes és hivatalos dokumentumokról, könyvekről, kegyeleti kultúráról és népi hagyományokról. A 3. részben a műszaki, ügyviteli és személyzeti dokumentumokat őrző MÁV Archívumban jártunk.
A kutatóterem ablakán kinézve autentikus látvány tárul elénk: a Nyugati pályaudvarra befutó tucatnyi sínpáron egyfolytában gördülnek végig a kék, zöld vagy piros színű vonatok. A 2002 és 2004 között épült, egyenesen dokumentumok tárolására tervezett 3000 m2 alapterületű épületben a vasút zaját alig hallani, annál többet látni annak műszaki kultúrájából: a tervrajzok, menetrendek, szabványtervek, helyszínrajzok, speciális dokumentumok meghaladják a 13 800 iratfolyómétert, ehhez jön a 200 000 felvételt tartalmazó fotó- és az 1000 filmből álló oktatófilm-gyűjtemény. A legrégebbi dokumentum 1845-ből származik.
Dr. Opauszki István a kezdetektől fogva, 2001 óta vezeti az Archívumot, vele beszélgetünk az itt folyó munkákról és mindennapokról. Az Archívum a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Menedzsment támogató és ügyviteli szolgáltatások üzletágon belül működik. Jelenleg három területen – digitalizálás, kutatóterem és belső információs szolgálat – 17 fő dolgozik a levéltárban. Egy átlagos, járvány nélküli évben 600-800 látogatót fogadnak az ügyfélszolgálaton, és 25-30 ezer dokumentumot adnak ki. Ez a szám kb. 2500-3000 megkeresésnek felel meg. „Ha lebontjuk, akkor ez napi 10-12 kérés, ami elég soknak számít. De örülünk is neki, hisz ebből látszik, hogy van igény a munkánkra” – mondja. Jelenleg a járvány miatt nem, vagy csak csökkentett számmal tudják fogadni a kutatókat a rendelkezéseknek megfelelően. A munkatársak esetében azonban a távmunka nem oldható meg, mivel a dokumentumok digitalizálása csak az épületben lehetséges.
A megkeresések 80-90%-a a MÁV felől érkezik. A kutatóteremben jellemzően olyanok keresik fel az Archívumot, akik a cégcsoport számára tervezési munkát végeznek. A másik csoportot a tudományos kutatók, szakdolgozat-, cikk- vagy könyvírók alkotják, rajtuk kívül pedig magáncélú kutatókat, úgymint terepasztal-építőket, vasútbarátokat, családfakutatókat a legkülönfélébb kérésekkel szolgálnak ki. „Érdekes eset, amikor írók érkeznek hozzánk és a menetrendek felől érdeklődnek a készülő történethez, például, hogy el lehetett-e jutni 1910-ben Berlinből Konstantinápolyba. Vagy ha valaki a memoárját írja, és emlékszik, hogy egyszer utazott valahová vonattal, annak a menetrendjét kéri el. Az ilyen parányi adatok megtalálása, az iratok felkutatása az egyik legizgalmasabb dolog egy levéltáros számára. Amiről azt hinnénk, hogy nincs is meg, de mégis sikerül 60 millió oldalnyi irat közül kikeresni” – meséli dr. Opauszki István.
A 60 milliós példa egyébként nem csak egy elrugaszkodott hasonlat: 2005-ben, mikor az Archívum beköltözött a Ferdinánd-hídhoz közel eső épületbe, már 48 millió beszkennelt oldallal rendelkeztek. Ez a szám azokban az években, amikor szkennelési munkákat végeztek, kb. egy-egy millióval nőtt évente, így mára meghaladja a 60 milliót.
Ahogy megtudom, szintén nagy örömöt jelent, mikor bővül a dokumentumállomány. A legtöbb esetben nem selejtezhető iratokat kapnak a MÁV valamelyik szervezeti egységétől, részükre őrzik meg az adott dokumentumokat. Kisebb mennyiségű anyag érkezik magánemberektől, gyűjtőktől, hagyatékokból, melyek mindig izgalmat hoznak az Archívum életébe. Épp nemrég kaptak kölcsön digitalizálás céljára Magyarország legnagyobb vasúti épület témájú képeslapgyűjtőjétől képeslapokat. Így mostanra 5000 új darab került az Archívum rendszerébe, melyek legtöbbje 1920 előtti. Segítségükkel számos vasúti épület 100 évvel ezelőtti külső megjelenését lehet megállapítani. „Idén vagyunk 20 évesek, ennyi idő alatt sikerült a MÁV-csoport munkatársaival és a külső kutatókkal is jó kapcsolatot kiépítenünk. Sokaknak mi jutunk eszébe, mikor felmerül, hogy hova kerüljön a terv- vagy iratgyűjteményük” – meséli dr. Opauszki István. „Sok más intézménnyel szemben nekünk nincsen beszerzési keretünk vásárlásra. Mégis kétszer előfordult, hogy a MÁV vezetése egy-egy értékes gyűjtemény megvásárlásáról határozott. Az egyik a Nyugati pályaudvar 100 darabból álló eredeti tervrajzgyűjteménye volt.”
Dr. Opauszki István egy épületséta keretében megmutatja nekünk a különböző helyiségeket: először az előre kikészített dokumentumokat nézhetjük meg, ezek között vannak gyönyörű szecessziós mintákkal díszített utazási igazolványok 1913-ból, a Nyugati pályaudvar egyik eredeti tervrajza az Eiffel-iroda kézjegyével ellátva, egy vagonterv is, sőt, egy várótermi szék életnagyságú terve is. A fotók olyan eseményeket, mint avatásokat, karácsonyi és nőnapi köszöntéseket mutatnak, épületeket, vezetők portréit, vasúti létesítményeket, mozdonyokat, építkezéseket örökítettek meg. Mini időutazás volt a második Déli pályaudvart látni, mely jóval kisebb volt jelenlegi utódjánál.
A kutatóteremben, melyben egyszerre 4-6 ember foglalhat kényelmesen helyet, a falon a Keleti pályaudvar egyik eredeti, 1883-ból származó tervrajza látható. Érdekessége, hogy embereket is rajzoltak mellé, hogy a méretarányokat szemléltethessék. Továbbmenve a feldolgozói szobákba jutunk, ahol az Archívum kollégái a digitalizálással foglalkoznak, melynek három szakasza van: az előkészítéskor kiveszik a kapcsokat, műanyagokat, illetve ellenőrzik, hogy létezik-e már egy példány az állományban. Majd következik a szkennelés görgős szkennergépeken, melyek max. 92 cm széles dokumentumot tudnak fogadni. Végül, hogy kereshetővé váljon az anyag, begépelik a dokumentum keresési adatait. Hogy mikor, milyen feladatot végeznek, az attól függ, hogy a cég számára mi a leghasznosabb tevékenység. Így a digitalizáláson kívül lehet más feladat is, néhány évvel ezelőtt például 250-300 ezer MÁV-dolgozó nyugdíjszámításhoz szükséges dokumentumait tették kereshetővé. Jelenleg főként tervanyagok feldolgozása folyik.
Elérve a raktárak egyikébe, gördülő állványos polcrendszerrel találkozunk, melynek előnye a fix rendszerrel szemben, hogy dupla mennyiségű anyag tárolását teszi lehetővé. Az egyik ilyen polcon nagydarab, vastag kötetek sorakoznak, melyekről kiderül, hogy vasúti telekkönyvek, illetve térképek: „Ebben a formában vasúti telekkönyveket 1982-ig, a földhivatali rendszer bevezetéséig vezettek. Ezután az iratanyagot átadták a MÁV-nak, ahol egy ideig vállalati nyilvántartás céljára használták. 2002-ben hívtak, hogy találtak valami értékesnek tűnő dolgot egy vasúti telephelyen. Kimentem, és az egyik légópincében azt láttam, hogy ezek a könyvek egymásra hányva feküdtek a földön. A térképeken 100 év bejegyzése követhető nyomon, például itt rögzítették egy épület átépítését vagy egy hitelfelvételt. Fölöttébb értékes anyag, nagy kár lett volna érte, ha megsemmisül.”
Szintén a raktárban található 800 000 db mikrofilm-felvétel, amelyekre tervrajzokat rögzítettek. Ezeket csak akkor veszik elő, ha más formában nem találják a keresett dokumentumot. Egy ilyen eset volt a közelmúltból, amikor a MÁV egykori Északi Járműjavítójának tervrajzait, amely a Közlekedési Múzeum új épületének ad majd otthont, az Archívum bocsátotta rendelkezésre, és már csak ilyen mikrofilmeken voltak fellelhetők.
Dr. Opauszki István elmondta, hogy nem csak vasúttörténeti, hanem történelmi eseményeket is lehet itt kutatni, mivel ezek a MÁV-nál egyéni életutak, sorsok szintjén mutatkoztak meg. „Számos iratunk van az 1956-ot követő évekről, amikor számonkérték az embereket, erről pedig a személyzeti dokumentumok is árulkodnak. Mint ahogy a magyar királyi államvasutak dolgozóinak szolgálati kartonjai is, amelyeken a végzettséget, vallási hovatartozást, családi állapotot, a házastárs és gyermekek nevét, illetve születési dátumait, katonai szolgálatot, szabadságolásokat mind-mind feltüntették” – sorolja dr. Opauszki István. „Egy teljes élet bontakozik ki egy-egy ilyen iratból. A mi dolgunk pedig az, hogy az utolsó pillanatban megmentsük ezeket a dokumentumokat.”
Köszönjük dr. Opauszki Istvánnak, hogy a rendelkezésünkre állt!
A fotókat Lazar Anilla készítette. A cikkhez tartozó galériát itt éritek el.
