A Jégvarázs című animációs filmnek 2013-ban volt a premierje, és nagy népszerűségnek örvendett. Az első rész Hans Christian Andersen A Hókirálynő című meséje alapján készült. A folytatásra hat évet kellett várni, ami azonban már új, saját történetet kapott.
Természetes, hogy egy animációs film elsősorban gyermekeknek szól. Azonban, mint ahogyan sok más mese esetében, a készítők a Jégvarázs második részénél is figyeltek arra, hogy az idősebb korosztály se unatkozzon.
A második rész látványa sokkal szebb és kidolgozottabb lett, mint az elsőé. A történet nagy része az erdőben játszódik, ami lehetőséget adott a készítőknek arra, hogy a természet szépségével játsszanak. Emellett Elsa varázsereje, a jég és a víz is gyönyörű képekkel szolgál. Ezenkívül a ruhák is kidolgozottabbnak tűnnek, Elsa (Idina Menzel) és Anna (Kristen Bell) esetében pedig fontos különbséget is láthatunk: nadrágot viselnek. Az elegáns, szép ruházat megmaradt, de logikusnak tűnik, hogy egy elvarázsolt erdei kalandnak nem szoknyában vagy ruhában indulnak neki a hercegnők sem.
A filmnek több üzenete is van, amelyek fontosak lehetnek a gyerekek számára, de talán még fontosabbak a felnőtteknek. Az egyik, hogy hiába akarunk figyelmen kívül hagyni egy problémát, nem tehetjük, ha tudjuk, hogy lehetőségünk van megoldani, és ezzel másoknak segíteni. Ez az, amit Elsa hamar megért, de nem szeretné veszélybe sodorni a barátait és a népét csak azért, mert tudja, hogy küldetése van. Azonban a szeretteink nélkül, akik segíteni szeretnének, nem oldhatunk meg mindent. Ha ez ismerősen hangzik, nem véletlen, nekem többször is eszembe jutott A Gyűrűk Ura, amíg a moziban ültem. Természetesen más könyvekre vagy filmekre is gondolhatunk, de a Jégvarázs 2. már-már a fantasy stílusára hajaz több szempontból is: a látvány, Elsa küldetése és varázsereje, a természetfeletti erő, illetve a természet közelségének szerepe mind ilyen.
A mese legfontosabb dala talán az Elsa által énekelt Into The Unknown című dal (ami egyébként a Panic! At The Discóhoz köthető), a legemlékezetesebb mégis Kristoff (Jonathan Groff) dala, a Lost In The Woods. Bár gyermekek számára is vicces jelenet lehet, a felnőttek értékelhetik igazán, amikor Kristoff elkezd énekelni az erdőben, ugyanis egy valóságos videóklip elevenedik meg a szemünk előtt. Eszünkbe juthat a Queen Bohemian Rhapsody-jának a klipje, de sok más dalé is, mert tökéletes paródiája lett az akkori és későbbi együttesek drámai klipjeinek.
Másik szellemes rész, amikor Anna és Elsa megtalálják a szüleik régi hajóját a tengerparton. Ekkor elkezdik keresni a titkos rekeszt, ami tönkretehetetlen anyagból készül – egy ilyennek szerintük minden hajóban lennie kell, benne a hajó térképével. Itt Olaf (Josh Gad) megjegyzi, hogy ez milyen hasznos, de felmerül a kérdés, hogy miért nem készül akkor az egész hajó olyan anyagból, utalva a repülőgépekre és a fekete dobozokra.
A Jégvarázs 2. egy esztétikus és kedves mesefilm lett. Látványilag és zeneileg is jobbnak mondható, mint az első. Egy dolgot nem várhatunk a filmtől: meglepetést. A fiatal nézőközönség számára talán meglepő lehet a történet, de felnőtt fejjel egyáltalán nem az. Ebben erősebben teljesített az első rész. Azonban a fenti példák mutatják, hogy a felnőtt korosztály számára is élvezhető lehet, mert barátságos, vicces mese lett, amelynek végén helyreáll az egyensúly a szereplők életében.
A képek forrása: SplashReport.com, BuzzFeed
