Vége a Tavaszi Hadjáratnak

Április 1-én véget ért a Momentán Társulat háromfordulós Ütközete.

Ismét teltház előtt játszott a Momentán Társulat április 1-én, vasárnap az IMPRÓ-ban. A február 4-én elkezdett Ütközet-sorozat záróakkordja méltó befejezése volt a Tavaszi Hadjáratnak, egyúttal pedig megkoronázása a héten lezajlott IMPRÓ7 2.0 improvizációs fesztiválnak.

Pedig előtte pár héttel napvilágot látott egy negatív kritika az egyik Kex & Tea reklámja kapcsán, amit még a társulat is posztolt Facebook-oldalára, a következő kommenttel: „Hippijáéé! Ilyet ritkán kapunk. Ossz meg, és uralkodj!” Azzal azonban a blog írója is egyetért, hogy ezt az egyetlen mellélövést nem számítva a Momentán „sok-sok éve rendez minőségi és rendhagyó irodalmi esteket, amikhez (inkább többé, mint kevésbé) piszok jó spotokat csinálnak”.

A RögvEst és az alapelőadástól eltérő Ütközet – és reklámjai is – viszont mindig biztos siker. A begyakorolt játékokban e harcos amazonok és délceg ifjak hétpróbát nyertek már, így, aki ezekre az estekre beül, nem fog csalódni. A Momentán ezúttal is hozta a magas színvonalat, még ha az egész hetes házigazdáskodás miatt kicsit fáradtabbak is voltak a szokásosnál.

Azért a szórakoztató „verbális pankráció” most sem maradt el. Az első fordulóban győztes narancsokat (Várady Zsuzsi, Kiskovács Attila, Tóth Barnabás) a feketék (Nemes Takách Kata, Molnár Levente, Simonyi Balázs) a második fordulóban legyőzték, így a „végzetes döntőt” 15:18-as pontállással kezdték a csapatok, a győzelemre tehát mindketten esélyesek maradtak. Nem volt hát meglepő, hogy a legkülönfélébb módszerekkel készültek e nagy napra: a feketék Bódy Gergő elmondása szerint négy napja nem ettek, míg a narancsok kizárólag metál zenét hallgattak majd egy hete.

Harsányi Bence, mindhárom forduló bírája ezúttal igazán szigorúra vette a figurát: „Az első két alkalommal nagyon kedves voltam, de ennek most vége” – mondta, és utolsó baráti gesztusként még köszöntötte a közönséget: „Szevasztok zoknisok!” – utalva az idén bevezetett újdonságra: a közönség zoknigombolyag-hajítással fejezhette ki nemtetszését a bírói döntések kapcsán.

Nem is maradt hátra más, mint a végső ütközet. A közönség felkészültségének köszönhetően a tárgyas játékban a színészek sziporkáztak, mikor a kihúzható acél mérőszalaggal kellett eljátszani, hogy az valami teljesen más. Úgy elevenedett meg a színen Obi Wan kezében, mint lézerkard, vagy vált egy pillanat alatt leszedált csigává, hogy aztán egy idős bácsi elkaphassa. Az estbe azonban egy kis baki csúszott, mikor az egyik néző egy csöpögő termoszt adott a játékosoknak – meg is lett a jutalma Bencétől, egy sárgalap formájában.

Hasonló mókás pillanatokat okozott a Trubadúr-játék és a Rakonczai Gáborról szóló rapp-nóta. Az éneklős játékok egyébként is nagy kedvencei a momentános közönségnek: a februári nyitóütközetet követő ImpróJamen (melyről következő cikkünkben olvashattok bővebben) éppen a bíró, Harsányi Bence kapta a csodás feladatot, hogy az egyik néző jelzésére azonnal dalra kell fakadni – mindenki nagy örömére nem is egyszer.

Az est mindent eldöntő utolsó játéka, a Gyorstüzelő előtt, az állás 22-22, így végül egy szó dönthette el a csapatok sorsát. A játékban ugyanis egy adott kategóriából addig kellett mindenkinek mondani egy odatartozót, míg valaki ismételt vagy nem jutott eszébe semmi, s ekkor ez a játékos kiesett. Sorban hullottak ki a versengők, míg nem Attilán és Levin volt a sor, hogy eldöntse a párbajt. Férfi keresztnévből aztán Levinek jutott több eszébe, így 22-23-ra a feketék nyerték a Tavaszi Hadjáratot.

Aki pedig lemaradt e nagyszerű versengésről, ne csüggedjen. Május 11-én ismét momentán vs. Momentán!

Fotó: Zsemberi Levente és Dévai Zoltán

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]