Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar egyik különlegessége, hogy saját kari újsággal, a Bárcziummal rendelkezik, ahol egyaránt a bárczis és nem bárczis hallgatók is érdekes cikkekre találhatnak. A szerkesztőség a kar hallgatóiból áll, ahova jelentkezés alapján lehet bekerülni. A magazin számos lehetőséget ad, hogy kibontakoztathassák szárnyaikat a legújabb tagok, valamint fejlődjenek, és építsék az újságírási tudásukat a régebbi cikkírók.
Interjú Pichler Patríciával, a bárczis hallgatók online magazinjának új főszerkesztőjével
Jelenleg több témában is megtalálhatóak a cikkek a Bárcziumban: nem csupán gyógypedagógiai, szakmával kapcsolatos cikket lehet olvasni, hanem a kari, a diákélettel is meg lehet ismerkedni. Továbbá főbb rovatokban is jelennek meg írások: Kultúra, Szabadidő, Gólyáknak, Útmutató, Önkéntesség témák is megtalálhatóak.
A Bárczium új főszerkesztővel jeleskedik, aki nemrég vette át a stafétabotot az újság vezetéséhez, de már konkrét céljai és tervei vannak a jövőre nézve. Pichler Patrícia most egy interjú során mutatja be a Bárczium jelenlegi működését, valamint főszerkesztői tevékenykedését.
Mesélj egy kicsit magadról!
Jelenleg harmadéves hallgató vagyok autizmus spektrum pedagógiája és pszichopedagógia szakirányokon. Még nem tudom, hogy pontosan mivel szeretnék foglalkozni a jövőben, de mindenképp a gyógypedagógia útján fogok elindulni, ezen belül pedig rengeteg színtér érdekel. A gyermekvédelem területén való elhelyezkedés már nagyon régóta foglalkoztat, de mostanában a pszichiátria világa is vonz. Magamat ismerve: sokféle területen ki fogom próbálni magam, hiszen a dolgok minél több oldalról való megtapasztalása mindig is fontos volt nekem. A gyógypedagógiában rengeteg lehetőséget látok, úgy érzem, sikerült megtalálnom azt a szakmát, ami illik hozzám. Hobbiként imádok olvasni, főleg szépirodalmat. Gitározom, szeretek jó nagyokat sétálni, új dolgokat tanulni. Nagyon hiszem azt, hogy életünk végéig tanulunk, és ezt itt elsősorban nem a szakirodalomi tudás elsajátítására értem, hanem a tapasztalásra.
Mi szél hozott a Bárcziumba? Hogyan léptél kapcsolatba az újsággal először?
Ha egészen pontos akarok lenni, a Bárcziummal való kapcsolatom akkor kezdődött, amikor beiratkoztam az egyetemre. Emlékszem, minden gólyának a kezébe nyomtak egy-egy „túlélőcsomagot”, amihez hozzátartozott az akkor még papírformában létező Bárczium is. Akkor arra gondoltam, hogy mennyire klassz, hogy saját újságja és szerkesztősége van a karnak. A magazint azóta is a szekrényemben őrzöm, de a szerkesztőséghez csak egy éve, pont a járvány kitörése után csatlakoztam. Mindig jobban ki tudtam magam fejezni írásban, mint szóban, és anyukám révén, aki ír, már mióta az eszemet tudom, valahol régóta élt bennem az irodalmi tevékenység iránti vágy, de a krízis helyzet előtérbe helyezte azt, hogy alkotni akarok.
Mikor kezdett el benned érni az a gondolat, hogy a Bárczium főszerkesztője legyél?
Mióta elkészült a Bárczium honlapja, és megkezdődhetett a cikkek közlése, ráébredtem, hogy ez valami pluszt ad az életembe, és nagyon jól éreztem magam, mint cikkíró. Lényegében nem is tudtam és nem is próbáltam magam elképzelni más szerepben a szerkesztőségben. Egyetemi létem első 2 évében seniorként tevékenykedtem, ami teljesen más jellegű feladat, lényegében hozzám nőtt az a szerepkör, és miután „kiöregedtem”, nem az volt az első számomra, hogy új tisztséget keresek. Az előző főszerkesztő ültette a bogarat a fülembe, általa kezdtem elképzelni magam a főszerkesztői minőségben, ami aztán egyre jobban megtetszett.
Mi a legfőbb motivációd, hogy vezesd a kari online újságot?
Abszolút az motivál, hogy úgy érzem, ez fontos dolog. Azon kívül, hogy egyszerűen menő, hogy kari szinten van egy saját újságunk, ez felületet ad arra, hogy bárczisok írjanak bárczisoknak, és mindenkinek. Valamilyen szinten a Bárczium is képet ad arról, hogy mit gondolnak a kar hallgatói, mi érdekli őket, hiszen a cikkek témái nagyrészt attól függnek, hogy az adott szerző mivel szeretne foglalkozni.
Továbbá ez egy kommunikációs felület, ami talán ezekben a nehéz időkben még fontosabb lett. Lassanként elfelejtjük, milyen az egyetemi élet, milyen a hangulat a karon, milyen bárczisnak lenni. Ebben segíthet a Bárczium, ami egy picit adhat ebből a hangulatból, pótolhatja a hiányt, amennyiben jól csináljuk.
Röviden összefoglalnád a megvalósításra szánt programodat?
A munka oroszlánrésze sajnos nem az én nevemhez fűződik, hiszen egy szép és már teljes egészében kész, működő felületet örököltem. A programom és tulajdonképpen a legfőbb célom az lenne, hogy minél több hallgatóhoz eljussunk, hiszen elsősorban értük van minden. Szeretném, hogy a Bárcziumot minden bárczis a sajátjának érezze. Ennek az alapját véleményem szerint egy jó szerkesztőség adja. Elmondhatom, hogy lelkes és tehetséges csapatunk van rengeteg új taggal, ezért mindenekelőtt arra igyekszem helyezni a hangsúlyt, hogy a jelenleg rendelkezésre álló lehetőségeket kihasználva, tényleg csapattá váljunk, akik együtt sokkal többre képesek, mint önmagában akármilyen főszerkesztő.
Persze sok minden van még a fejemben, szeretném a lehető legtöbbet kihozni a Bárcziumból, de mindezt a szerkesztőség és a hallgatók igényeinek figyelembevételével.
Hogyan alakulnak a napjaid főszerkesztőként? Melyek a legfontosabb tevékenységek ebben a pozícióban?
Az elmúlt egy hónap, amióta átvettem a tisztséget, leginkább szervezési munkákról szólt. Toborzás, online beszélgetések, az új tagok tájékoztatása, közben még én is ismerkedtem a rendszerrel. Mint minden pozícióban, itt is sok adminisztratív teendő van, ezenkívül minden cikket elolvasok, és ügyelek a pontos megjelenésre. Amit talán a legfontosabbnak tartok, az mégis a koordinátor szerep. Lényegében információt közvetítek sok-sok ember között, így kötöm össze a szálakat. A kommunikáció nagyon hangsúlyos.
A szerkesztőségi csapatot milyen feladatokkal látod el, valamint milyen módszert alkalmazol a szerkesztőség összetartására?
Én rendszert adok a csapatnak. Általában nem mondom meg, hogy mit írjanak, szeretném mindenkinek megadni a szabadságot, és bízom is a szerkesztőség tagjaiban, hiszen remek írások kerülnek ki a kezük alól. Támpontokat adok, határidőket, struktúrát, és a lehetőséget, hogy bármilyen kérdésükkel bizalommal forduljanak hozzám. Az újság tud működni így is, ha úgymond én szabom meg a működés kereteit, de nem ez a célom. Abban hiszek, hogy mindenkinek számít a véleménye, amit a lehetőségekhez mérten ki is kérek. Szeretném, hogy együtt ötleteljünk, hiszen így lesz a miénk a Bárczium, és így leszünk szerkesztőségi tagokból csapat. Ezt a célt szolgálnák többek közt a rendszeresen tartott online meetingek, de még a tervezési fázisban tartok, nyitott vagyok mindenre.
Mit szeretsz a legjobban a Bárcziumban?
Azt szeretem benne legjobban, hogy sokszínű. Olyan, mint maga a gyógypedagógia, nagyon sokféle tartalom megfér benne egymás mellett. Minden szerzőnek kicsit más az érdeklődése, a stílusa, a humora, de ennek mind teret tud adni az újság, lehetővé teszi, hogy mindenki úgy és arról írjon, amiben a legjobb. Így lehetünk sokfélék, és mégis egy egység.
Az újságírás területén az ELTE számos lehetőséget ad. A legtöbb kar rendelkezik kari újsággal, ami az egyik legfontosabb szerepet töltheti be a diákélet során. Ezen keresztül informálódhatunk, jobban beleláthatunk egy kar működésébe, valamint érdekes cikkeket olvashatunk. A Bárczium is nagyszerű kari magazinként jeleskedik, melyet minél több bárczis és nem bárczis olvasó kedvére szeretnének tenni.
Kívánunk további sok sikert a Bárczium működéséhez és Patrícia főszerkesztői tevékenységéhez!
Ha megtetszett a Bárczi online magazinja, akkor csekkold le itt a Bárcziumot!
A képek Pichler Patrícia tulajdonában állnak.
