Somodi Csenge a Természettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnökhelyettese, biológia mesterszakos hallgató, az ELTE Rekrutációs program aktív szervezője; évek óta tevékeny szerepet vállal nemcsak a Biológia Intézet életében, hanem a kari közéletben is. Molekuláris, immun- és mikrobiológia szakirányon idén fejezi be tanulmányait, ennek kapcsán szakmai kihívásokról, oktatási reformokról és ELTE-s tevékenységeiről beszélgettünk.
Jelenleg biológia mesterszakon tanulsz; mikor alakult ki a biológia iránti szereteted?
A középiskola első éveiben már biztos voltam benne, hogy biológiával és kémiával szeretnék foglalkozni a jövőben, ennek megfelelően 11.-ben fel is vettem ezeket a fakultációkat. Ekkor kezdtem el gondolkozni azon, hogy pontosan mit is válasszak. Felmerült bennem, hogy lehetnék orvos vagy gyógyszerész, érettségi előtt azonban már biztos voltam benne, hogy kutató mikrobiológus szeretnék lenni, így nem is jelöltem meg más szakot a biológián kívül.
A biológia mely területei foglalkoztatnak leginkább, milyen területeken látsz nagy lehetőségeket a szakmában?
Már az alapszakot is úgy kezdtem, hogy tudtam, a mikrobiológia és a molekuláris biológia érdekel a legjobban. Jelenleg molekuláris, immun- és mikrobiológia szakirányon tanulok, és ennek hála, sok érdekes dolgot tanulhattam, ami az engem legjobban érdeklő részterülethez kapcsolódik. Azt gondolom, hogy a bioinformatika, a molekuláris biológia, a genetika és az immunológia igen gyors ütemben fejlődik manapság, egyik területtel kapcsolatban sem mondható, hogy le lenne maradva. A biológiai tudományok igen komplexek, az egyik területen szerzett tudás más területeken is felhasználható, például az agy működésének jobb megértése elősegíti a viselkedési mintázatok könnyebb tanulmányozását. Emellett ha összehasonlítjuk a biológia különböző ágaival foglalkozó szakembereket, láthatjuk, hogy rengeteg területen ugyanazokat a gyakran molekuláris alapú vizsgálatokat használják, vegyük akár a gyógyszerfejlesztőket vagy éppen az evolúció folyamatának rekonstrukciójával foglalkozókat.
Kicsit kitekintve a molekuláris kutatások világából, milyen lehetőségei vannak a biológia szakos hallgatóknak a munkaerőpiacon? Amikor kezdted az egyetemet, ismerted a lehetőségeidet?
Egy biológus alapvetően kétféle pályát választhat: dolgozhat kutatóként vagy az ipari szférában. A biológia BSc diplomával végzettek leginkább különböző gyógyszergyári, hatósági laboratóriumokban és kutatólaboratóriumokban tudnak asszisztensként dolgozni. Ehhez kapcsolódóan állatházi asszisztensként vagy nemzeti parkoknál, különböző környezetvédelemmel foglalkozó cégeknél is lehet munkát vállalni. Egy MSc diplomával már akár laborvezetői feladatokat is elláthat az ember, vagy elhelyezkedhet biotechnológiai cégeknél, ahol a termékek előállításának folyamatát felügyelheti. Őszintén szólva elég széles a paletta, nehéz is néhány mondatban összefoglalni.
Magyarországon több színvonalas biológia képzés közül is választhatnak a diákok, illetve egyre népszerűbb a külföldi egyetemi lehetőség is. Te miért döntöttél az ELTE mellett?
Azt gondolom, hogy ha valakinek az ELTE-n szerzett biológus diplomája van, a világ minden pontján elismerik a tudását. Én az ELTE rekrutációs programjain, az iskolalátogatások és nyílt napok során is meg szoktam említeni, hogy érdemes átgondolni azt a lehetőséget, hogy a diákok itthon csinálják meg az alapképzést, ha pedig szeretnének külföldön szerencsét próbálni, akkor érdemes lehet fontolóra venni a külföldi mesterképzést. Nálunk egyébként minden évben sok szakon, szakirányon angol nyelvű képzéseket is indítanak, így 100%-ban piacképes diplomát kapunk az ELTE-től. Persze bennem is felmerült a külföldi mesterképzés lehetősége, de úgy gondoltam, hogy itthon hatékonyabban tudok magas szintű szakmai tudást szerezni, a szaknyelv használatába pedig egyszerűbben, gyorsabban bele tudok tanulni külföldön. Kutatóként természetesen szeretnék majd pár évet külföldön dolgozni, de bennem sosem volt túl erős az elvágyódás érzése.
Említetted az ELTE rekrutációs programjait. Milyen feladatokat láttál el az utánpótlás-szervezés során, illetve mivel gazdagodtál a projektben való részvétel által?
Az ELTE Kancellárián Balázs Dóra asszisztense voltam, neki segítettem az iskolalátogatások szervezése során a kapcsolattartásban, illetve a programok szervezésében. Egy-egy program során az operatív feladatok mellett mi végeztük a különböző karok képviselőinek koordinálását, miközben figyelembe vettük az adott iskola végzős diákjainak igényeit, például természettudományok iránt érdeklődő osztályba fizikus, matematikus vagy vegyész hallgatókat kértünk meg, hogy beszéljenek a képzésükről. Azáltal, hogy gyakran nekem is prezentálnom kellett egy-egy iskolalátogatás során, sokkal magabiztosabb lettem, nagy gyakorlatot szereztem a nyilvános beszédekben, és sokat fejlődött az előadói készségem.
A hallgatói közéletben is évek óta aktív szerepet vállalsz, jelenleg TTK HÖK elnökhelyettesként tevékenykedsz. Milyen felelősséggel jár ez a pozíció?
Az én feladatom elsősorban abból áll, hogy az elnököt segítem a különböző feladatainak ellátásában, illetve a tisztségviselők munkáját koordinálom. Feladatom továbbá a HÖK-elnök helyettesítése minden olyan megbeszélésen, amin nem tud részt venni, ehhez kapcsolódóan pedig a tisztségviselők informálása az elhangzottakról. Lacival, a TTK Hallgatói Önkormányzatának elnökével egyébként felosztottuk egymás között a különböző feladatokat, pontosan azért, mert részt vettem az iskolalátogatásokon, ezért a Nyílt Nap, az Educatio kiállítás és az ELTE Feszt TTK-s hallgatókat érintő szervezési és koordinálási feladatai rám hárultak. Nagyon szívesen foglalkozom szervezési feladatokkal, így nem igazán éltem meg munkaként, kifejezetten jó volt a kari képviselőkkel, hallgatókkal együtt dolgozni. Az én feladataim közé tartozik még az új tisztségviselők integrálása, képzése, a csapatdinamika fejlesztése is.
Somodi Csenge és Blankó Miklós, az ELTE Online főszerkesztője.
A TTK HÖK elnökhelyettesi pozíciója a felelősségen túl rengeteg idő- és energiaráfordítást igényel. Hogyan jutottál el a közéleti „ranglétrán” idáig, mi tart meg ebben a hivatásban?
Másodéves lehettem, amikor először jelentkeztem mentornak, ekkor kezdtem a közéletben aktívan tevékenykedni. Biológia szakon eléggé le vannak terhelve a hallgatók, főleg az alapképzés alatt, és láttam azt, hogy milyen nagy mértékben meg tudja könnyíteni az egyetemi éveket egy jó mentor, akihez lehet fordulni bármilyen problémával. Ekkortájt keresett meg egy ismerősöm azzal a kérdéssel, hogy lenne-e kedvem biológia szakterületi képviselőnek jelentkezni, amit azért is tettem meg, mert éreztem, hogy elég sok a hallgatók közötti belső feszültség, rengeteg fontos dologgal nincsenek tisztában, gyakran az sem volt egyértelmű számukra, hogy egy adott problémával kihez fordulhatnak segítségért. Így tehát jelentkeztem, és el is vállaltam a tisztséget, megpróbáltam azért tenni, hogy jobban érezzék magukat a hallgatók az egyetemi éveik során. Tavaly aztán megkeresett Laci, hogy szeretnék-e az elnökhelyettese lenni, mivel valószínűleg igen gördülékenyen tudnánk együtt dolgozni. Kis gondolkodás és mérlegelés után persze igent mondtam, az elmúlt tanévben pedig be is bizonyosodott, hogy jól megy a közös a munka.
A TTK oktatási elveinek modernizálására a Dékán Úr összeállított egy reformbizottságot, melynek vezetője Dr. Müller Viktor, a biológiai intézet képviselője volt. A kidolgozott oktatási reform nagyobb hangsúlyt fektet a gyakorlati tárgyakra, kevesebb frontális oktatás lesz, elérhetőnek kell lennie órajegyzetnek, sillabusznak, illetve az angol nyelvű mesterképzések bevezetését is elrendeli. Hogyan érinti majd a Biológia Intézetet a reformcsomag, milyen változásokra lehet számítani?
Azt gondolom, hogy az oktatási reformcsomag egy nagyon jó irányt képvisel, aminek véleményezésében sok hallgató is részt vett. Mind Dékán Úr, mind a reformcsomag részleteinek kidolgozói nyitottak voltak a véleményünkre, a kritikánkra; hála ennek, sokat fogunk tudni javítani a tanterveken.
A reformcsomag maximalizálja a vizsgák számát az adott vizsgaidőszakban, és nagyobb hangsúlyt fektet a gyakorlati tárgyakra, ez a Biológia Intézetet és a tanár szakos hallgatókat is nagyon pozitívan érinti. Előfordult korábban, hogy a hallgatóknak akár 12-13 vizsgát is teljesíteniük kellett a hét hetes vizsgaidőszak során, ami azt eredményezte, hogy egyikre sem tudtak igazán hatékonyan felkészülni. A tantárgyakhoz kötelezően elkészítendő, bárki számára elérhető jegyzetek biztosítása is megkönnyíti a hallgatók életét. Az angol nyelvű mesterképzéssel kapcsolatban zajlott a legtöbb egyeztetés a kar, illetve az intézetek vezetése és a hallgatók képviselői között. Az, hogy a TTK mesterszakos képzéseit folyamatosan átvezessék kizárólag angol nyelvűre, összhangban van a piaci igényekkel, illetve ha sikerül megvalósítani a fokozatos átállást, akkor az oktatók és a hallgatók is sok tehertől szabadulhatnak meg. Az átállás megkönnyítésére dolgozunk azon, hogy a hallgatókat segítsük az angol nyelvű mesterképzésre való felkészülésben, az intézetekkel egyeztettünk arról, hogy szaknyelvi kurzusokat hirdessenek meg az alapképzéseken.
Bár a reform hatásait te már diplomás öregdiákként láthatod csak, biztos vagyok benne, hogy sok pozitív visszajelzés fog érkezni… Ha visszatekintesz ELTE-s éveidre, mi a legkedvesebb emléked?
Nekem a gólyatáborokhoz köthetők a legkedvesebb emlékeim, hiszen ezek során minden évben újabb és újabb összetartó, egymást segítő közösségek alakultak ki. Miután valaki egyszer részt vett a táborban, örömmel tért vissza a következő években akár szervezőként is. Minden esetben maradandó élményekkel gazdagodtunk.
Fotók: Xi Li Sziszi / ELTE Online
