Lekics László, a Természettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának frissen megválasztott elnöke a megszokott „ranglétrát” végigjárva jutott el jelenlegi tisztségéig. Másodévesen mentorként segítette a gólyákat, és képviselte szakterületét a TTK HÖK Küldöttgyűlésében; később szakterületi koordinátorként végezte ugyanezt a munkát. Laci szeptember másodikától tölti be a TTK HÖK elnöki tisztségét, ennek apropóján beszélgettünk a céljairól, az idei TéTéKás Gólyatáborról, és a kari identitás szép lassú kialakulásáról.
Miért választottad az ELTE Matematika Bsc-t?
2016-ban kezdtem el az ELTE-n tanulni. A gimnáziumban matematika tagozatos voltam, a matektanárom fia pedig ugyanígy Matematika BSc-re, illetve MSc-re járt. Már gimnazista koromban nagyon érdekelt a matematika, sok tanulmányi versenyen is részt vettem abban a négy évben. Habár fontolóra vettem a Corvinust és a BME-t is, a matektanárom unszolására végül az ELTE mellett döntöttem.
Mivel fogott meg az egyetemi közélet?
2016-ban én még GyógyMatek Gólyatáborba mentem (szerk.: az ELTE Matematika BSc és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar közös gólyatábora), itt pedig már a legelején beszippantott az egyetemi közélet. Nagyon jól kijöttem mind a csapattársaimmal, mind a szaktársaimmal, mind pedig a mentoraimmal. Ahogy az lenni szokott, már a gólyatáborban kitaláltam, hogy én egyszer mentor szeretnék lenni; szimpatikus volt, hogy bármilyen kérdésben tudtunk hozzájuk fordulni, és az is, hogy nagyon rendesek voltak velünk.
A félév során nagyon sok eseményen részt vettem. Főleg a bulik és egyéb közösségi események voltak azok, melyek igazán megfogtak. Amikor jött a második szemeszter és a mentorjelentkezés, azon nyomban belevetettem magam a dologba. Még abban az évben jelentkeztem HÖK-képviselőnek, így be is kerültem az ELTE TTK 2017/2018-as Küldöttgyűlésébe. Nagyjából így indult a komolyabb közéleti tevékenységem.
Ezután hogyan alakult a pályafutásod a TTK Hallgatói Önkormányzatában?
Annyira tetszett a mentorrendszer, hogy másodjára is szerettem volna jelentkezni mentornak, azonban akkoriban mondott le a matematika szakterületi koordinátorunk. Kellett tehát egy új „Szacskó”, és többen is azt tanácsolták, hogy pályázzam meg én a tisztséget. Az elején eléggé ódzkodtam ettől az egésztől, mert elsősorban mentor szerettem volna lenni. Egy alapos felkészítés után – melyet a két elődömtől kaptam – végül belevágtam a dologba, a Küldöttgyűlés meg is választott a tisztségre.
Ebben az évben megtudtuk, hogy Horváth Luca, a TTK HÖK akkori elnöke nem szeretne pályázni a következő ciklusban. Nem sokkal később lett összehívva az a bizonyos Küldöttgyűlés, melyen egyszerre négyen is jeleztük, hogy szeretnénk elindulni a TTK HÖK elnöki tisztségéért. Végül csak ketten adtunk be pályázatot, a másik jelölt Lukács Károly volt. Luca hivatalosan szeptember 2-ig volt a TTK HÖK elnöke, ekkor vettem át a tisztséget.
Milyen szerepe van a mentorrendszernek a Természettudományi Karon?
A mentorrendszer az egyik legfontosabb része a Hallgatói Önkormányzatnak. A mentorok rendkívül nagy segítséget adnak az elsőévesnek. Jól be tudják őket vonni az egyetemi közéletbe, a Hallgatói Önkormányzat munkájába; nem is beszélve a tanulmányaikkal kapcsolatos jótanácsokról, tippekről, melyeket nekik nyújtanak.
Sehol sincs kimondva, de a mentorrendszer akarva-akaratlanul is a TTK HÖK utánpótlásképzése. Ha végignézünk a Hallgatói Önkormányzat tisztségviselői gárdáján, nagyon kevesen vannak olyanok, akik nem voltak mentorok. Tisztségviselő természetesen bárki lehet, nem kell ehhez mentornak lenni. Az azonban biztos, hogy a mentorság rendkívül jó felkészítést ad, hiszen a mentorképzésben mindenről szó van, ami közéleti szempontból érdekes lehet. A leendő mentorok rálátást kapnak az egyetem működésére, a tanulmányi- és ösztöndíjügyekre is.
Ha jól tudom, nemigen szokott olyan lenni, hogy kevés ember jelentkezik mentornak. Szerinted miért van ez?
Az biztos, hogy az éppen aktuális mentoroknak nagyon nagy szerepük van abban, hogy az ő gólyáik később jelentkeznek-e majd mentornak. Egy jó mentor meg tudja hozni a gólyája kedvét a jelentkezéshez, mert a példájukon látják, hogy segíteni tényleg jó. Mentornak lenni nagyon sok munkával és nagyon nagy felelősséggel jár, ezt leszámítva azonban hatalmas buli.
Nyilván nem mindenki szokott a mentorképzés végére érni. A mentorteszt során például nagyon komolyan számon kérjük a jelöltektől azt, amit addig tanultak. Az írásbeli mentortesztet egy személyes elbeszélgetés követi, amin ugyancsak vannak, akik nem jutnak túl.
Fotó: Vígvári Cseperke / Tétékás Nyúz
Miért jelentkeztél HÖK elnöknek?
Az egyik fő célom az, hogy egy sokkal hallgatóközelibb Hallgatói Önkormányzatot hozzunk létre. Fontos, hogy hatékony legyen a hallgatókkal való kommunikációnk, és hogy hallgatótársaink tisztában legyenek vele, hogy hozzánk bármikor fordulhatnak segítségért. Van olyan probléma, amit mi sem tudunk megoldani, azt azonban mindig tudjuk, hogy ebben az esetben kit érdemes keresniük.
Miért Somodi Csengével, jelenlegi elnökhelyetteseddel indultál el a tisztségért?
Csenge (szerk.: a cikk fejlécképén, jobb oldalt) már az előző évben is Kari Tanács-delegált volt, és láttam rajta, hogy minden ízükben átlátja a problémákat, minden kérdésre racionális választ adott. Mikor felvetettem neki az ötletet, hogy legyen az elnökhelyettesem, igent mondott, és hatalmas lelkesedéssel vágott bele az egészbe, akárcsak én. Szeretek vele együtt dolgozni. Ha megkérem valamire, sokszor azt válaszolja: „Azt már három napja megcsináltam.”
Milyen céljaid vannak a TTK Hallgatói Önkormányzatának elnökeként?
Az egyik rövidtávú, kisebb terv jelenleg egy kétnapos, ottalvós vizsgatemető megszervezése; a gólyatáborban már megszokott jellegű feladatokkal, csapatépítő programokkal.
Emellett pedig tényleg nagyon fontosnak tartom, hogy minden téren képviseljük a hallgatókat. Úgy tűnik, hogy ez egész jól halad, a TTK vezetése is igen pozitívan áll hozzánk. Jelenleg egy HKR-módosításon dolgozunk, mely az önköltséges képzésre átsorolt hallgatókat segítené.
Habár a HÖK ebbe még nemigen folyt bele, szeretném, ha a campusfejlesztéssel is foglalkoznánk. Ideje lenne még több közösségi teret létrehozni az egyetem épületében, illetve a két lágymányosi épület közötti zöldterületen; figyelmet kell fordítanunk a kerékpártárolók felújítására is. Ez tehát egy igen jelentős projekt, a következő félévben sokat szeretnék vele foglalkozni.
Sokat kell továbbá javítanunk a TTK HÖK belső szervezeti kommunikációján, illetve működésén. Nagyon sokszor az ebből fakadó problémák nehezítették meg egy-egy projekt megszervezését; meg kell tanulnunk csapatként dolgozni. Bíznunk kell egymásban, meg kell tudunk beszélni a problémáinkat. Kifejezetten értékelem, ha kritikával fordulnak hozzám a képviselők és a tisztségviselők, hiszen én is ezek mentén tudok fejlődni.
Idén második alkalommal került megrendezésre a TéTéKás Gólyatábor. Mi a véleményed, hogy sikerült a tábor?
A tábor megszervezéséhez még nem sok közöm volt, hiszen az ezzel kapcsolatos munka az előző ciklusban zajlott. A tábor jobban sikerült, mint a tavalyi TéTéKás GT. Előző évben sok kritika érkezett az elsőévesektől amiatt, hogy sátrazniuk kellett. Úgy vélem, idén – más helyszínen – egészen jól megtapasztalhattuk, hogy a sátrazás alapvetően nem probléma, tavaly inkább a helyi adottságok okozták a gondot. A pozitív visszajelzéseken kívül persze idén is kaptunk néhány kritikát, ezeken igyekszünk a jövőben változtatni. Az idei gólyatábor-értékelő fórum is igen jól sikerült, a résztvevőknek sok meglátásuk volt, melyekből tudunk majd építkezni.
Az első TéTéKás Gólyatábornál még sokan húzták a szájukat, hiszen azelőtt sokkal több gólyatáborunk volt, az egyes szakok többnyire mindig máshol táboroztak. Nagyon sokan tavaly is úgy voltak vele, hogy vissza kellene hozni azt a régi rendszert; akkor még én is inkább így gondoltam. Később azonban megváltozott a véleményem, és rájöttem, hogy ha erőltetni nem is szabad, a kari gólyatáborból még kisülhet valami jó.
A TéTéKás GT kifejezetten jól összehozta a szakterületeket. Régebben sokszor széthúzás volt az egyes szakterületek képviselői között, de ez már alig-alig észrevehető. Fontos tudni, hogy az első TéTéKás Gólyatábort megelőző évben már csak két nagyobb gólyatábor volt a Természettudományi Karon: a TermészetGyógyász GT, melyen a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon kívül a matematika, a fizika és a kémia szakterület vett részt. Emellett megrendezésre került még a Geo-Bio Gólyatábor Bódvarákon, ami a földrajz, a földtudomány, a biológia és a környezettan szakterület gólyatábora volt. Amikor először volt szó a kari gólyatáborról, ezen két oldal „állt szemben” egymással: a két tábor jellegéből adódóan mindenki máshogy képzelte el a TéTéKás Gólyatábort, nehéz volt kompromisszumot találni. Csenge, a TTK HÖK elnökhelyettese biológia, én pedig matematika szakos vagyok. Látható, hogy a két egykori „ellentétes” oldalt képviseljük, és ez – véleményem szerint – sokat hozzátett a kari identitás jobbátételéhez. Persze abban, hogy a szakterületek ma már sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint egykor, nagyon nagy szerepe van a szakterületi koordinátoroknak is.
Fotó: Tóth Bálint
Hogyhogy a kari gólyatábornak is ekkora szerepe van a kari identitás kialakulásában?
A gólyatábor nagyon komoly szervezést igényel, ami során a szervezőknek muszáj együtt dolgozniuk, szakterülettől függetlenül. Nyilván jó, ha az elsőévesek nem csak a saját szakterületükről ismerik meg a hallgatótársaikat, hanem már a gólyatáborban alakulnak ki szakokon átívelő barátságok. Azok az elsőévesek, akik később aktívan tevékenykednek majd a Hallgatói Önkormányzatban, már egészen jó kapcsolatot fognak ápolni más szakterületek hallgatói érdekképviselőivel is.
Sokan azért nem szerettek volna kari gólyatábort, mert így veszélybe kerül majd a szakos identitás. Sikerült megoldani, hogy ez ne legyen akkora probléma?
Őszintén szólva, én még mindig nem látom, hogy ezt sikerült volna teljesen feloldanunk. Még mindig vannak olyanok, akik hiányolják a szakos identitás gólyatáborban való kiépítését. Úgy gondolom, hogy a következő gólyatábor során erre is több figyelmet kell majd fordítanunk. Nyilván előnyös, ha az elsőévesek jóban vannak a szaktársaikkal, hiszen egy földrajzos nem feltétlenül tud segítséget kérni tanulmányi ügyekben egy kémiástól. Vannak olyan szakterületek, ahol ez nagyon jól működik, ugyanis a gólyatábor után jut azért idő a szakterületi programokra is.
Milyen tapasztalatokat szereztél az eddigi közéleti munkád során?
A mentorrendszerben való részvétel alatt megtapasztaltam, hogy milyen jó is másoknak segíteni. Része lehettem egy nagyszerű közösségnek, miközben rengeteget fejlődtek a szociális képességeim. Szakterületi koordinátorként már beleláttam a Hallgatói Önkormányzat szervezeti struktúrájába is, megtapasztaltam a belső és a külső kommunikációt is. Azt az e-mailt, amit régen fél órába telt megfogalmaznom, ma már öt perc alatt meg tudom írni.
A TTK Hallgatói Önkormányzatának elnökeként már ebben az egy hónapban is rengeteget tanultam. Sokkal jobban belelátok az egyetemi politikába és az ELTE Hallgatói Önkormányzatának működésébe is. Az elnökség egyfajta komolyságot is ad, hiszen nagyon kell figyelnem az időbeosztásomra. Az első hetem elég katasztrofális volt, mindennel el voltam csúszva. Elkezdtem jobban rendszerezni az életem, így már nem nagyon vannak ilyen problémáim.
Jól tetted, hogy az ELTE-t választottad?
Ha újra választanom kellene, ugyanígy az ELTE Matematika BSc-re jönnék. Az azonban biztos, hogy az első évemben sokkal többet tanulnék, mint amennyit valójában tanultam. Habár mentoraim sokat noszogattak, elsőévesként nem sikerült jól felmérnem, hogyan is kell hozzáállnom a tanulmányaimhoz.
Az oktatóim nagyon készségesek, szakértelmük pedig megkérdőjelezhetetlen. Ha valamit nem értek, egy százfős előadás után is oda merek menni az oktatóimhoz, ők pedig szívesen elmagyarázzák azt, amivel problémám van. Ezért érdemes az ELTE-t választani!
Fejléckép: Tóth Bálint
