Sztranyák Zsófia sokoldalú képzőművész, sorok írója ezt személyesen is tanúsíthatja. A fiatal grafikussal a Nemzetközi Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjának tervezése kapcsán beszélgetett a frisss.hu csapata. Az interjú kivonata az ELTE SEK Művészeti Intézet kérésére adjuk közre.
Zsófi Szombathelyen született, művészi pályája is innen indult. Később a továbbtanulási lehetőségek miatt költözött Budapestre, ahol nemrég szerezte meg tervezőgrafikus mester diplomáját. A szombathelyi műkedvelő közönség elsősorban rézkarcairól ismerhette meg Zsófit, akinek máig ez a legkedveltebb technikája, igaz, a rohanó világ nem túlságosan kedvez a rézkarcok megalkotásának lassú és aprólékos folyamatához. Egy rézkarc elkészítését hosszú tervezés előzi meg, munka közben pedig szinte kilép az időből – avatja be az olvasót titkaiba.
A fiatal és tehetséges hölgy leginkább alkotóként definiálja magát, hiszen rengeteg munkaforma, technika, megoldás létezik a művészi prodoktumok elkészítésére. Sokoldalúságát jól mutatja, hogy a színházi világban is felhasználthatta tehetségét, a Maladype Színház redizájnját készítette el. Az új megbízások mindig tágítják szakmai és emberei tapasztalatait.
Meghívásos pályázat útján csatlakozott egy tervezőcsapathoz, ami a Nemzetközi Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjának elkészítésében vett részt. A csapat négy főből állt: Salát Zalán Péter art director, Sztranyák Gergely és Zihali Péter építészek, Tesch Kata multimédia művész, és Zsófia mint grafikus erősítette a magyar team-et. A tagok közötti folyamatos és érzékeny párbeszédnek köszönhető, hogy árnyalt gondolatiság, összetett, de mégis letisztult installáció született.
“A spácium az a semmi, ami nélkül a valami sem tud létezni. Munkánkban a hiány, az űr, a levegő, a mozdulatlanság, a csend tipográfiai és építészeti megközelítéseit és összefüggéseit szeretnénk kutatni.”- mesélt kérdésre a magyar csapat koncepciójáról. A magyar kiállítás lett a tér- és szóköz a lipcsei rendezvényen, ahol a Semmi értelmezése különösen fontossá vált a tervezők szemében. Ez a németországi állomás különösen fontos Zsófi számára, hiszen ez volt az eddigi legösszetettebb megmérettetése nemzetközi porondon. A visszajelzések szintén inspirálóak, a fiatalok nagyon élvezték a Zsófiék tervezte labirintus-pavilon felfedezését.
A jövőre vonatkozó tervei helyett, csak egy hitvallást kaptunk az ígéretes művésznőtől: mindennek érnie kell, csak azután törhet a felszínre!
Forrás: frisss.hu
Kiemelt kép, további képek: frisss.hu