Egyre nagyobb a bérfeszültség a felsőoktatásban is

A minimálbér emelése miatt a magasan képzett és sok éve közalkalmazottként dolgozó értelmiségiek bérét lassan utoléri az alacsonyabb végzettségű munkavállalók fizetése. A felsőoktatási szakszervezetek pedig emiatt kezdtek mozgolódásba.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete örömmel fogadta, hogy a Kormánnyal sikerült megállapodni a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, ugyanakkor aggodalmukat is kifejezték a felsőoktatásban kialakuló bérfeszültség miatt.

A garantált bérminimumot 161 ezer forintra emelték, ez a közalkalmazotti bértábla kétharmadát le is fedi, azaz szinte nem is lesz különbség a diplomás és nem diplomás munkavállalók fizetése között. Az így kialakuló helyzet pedig feszültséghez vezethet a dolgozók között, ugyanis értékét veszti a felső végzettség.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is felemelte hangját a bérrendezés érdekében. Hangsúlyozta, hogy a pályakezdő tanári fizetés (bruttó 182 ezer forint) alig magasabb, mint a garantált – érettségivel rendelkezőknek – bérminimum. Ez pedig egyáltalán nem vonzó a pályaválasztás előtt állóknak. Galló kiemelte: Hiába emelkedik a tanárok bére, mivel azt végül nem kötötték össze a minimálbérrel, a bérfeszültség szempontjából nem jelent megoldást. A minimálbér növekedésével ugyanis a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők bére utolérheti a tanárok fizetését.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) követeléseiben megfogalmazta, hogy a felsőoktatási intézményekben oktató-kutató munkát segítő közalkalmazottak munkatapasztalata és szakirányú tudásuk jelentős értéket képvisel, nagyban hozzájárul az intézmények sikereihez, és munkájuk elismerését bérüknek is tükröznie kellene.

 

Forrás: eduline.hu

Kiemelt kép: tobbvevo.com

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]