A hétfő délutáni szenátusi ülésen Mezey Barna röviden ismertette a frissebb eseményeket: nov. 29-én volt először hivatalos megkeresés a fenntartótól, illetve Palkovics László felsőoktatási államtitkártól, ez tájékoztató jellegű volt, a felkérés a BME GTK esetleges integrációjának vizsgálatára másnap érkezett, december 5-én pedig a hír: Palkovics kezdeményezése a GTK ELTE-be való olvadásáról. Mezey megjegyzése szerint a határozott fenntartói szándékot az is mutatja, hogy határidőt is megjelölt.
Az ELTE jelenlegi intézményfejlesztési terve szerint szükséges azonosítani azokat a területeket (pl. egészségtudományok, hittudományok, műszaki-informatikai, közgazdasági tudományok), amelyek erősíthetik az Egyetem pozícióját – ehhez tökéletesen passzol a GTK képzési portfóliójának beolvasztása.
Az ELTE szenátusi ülése előtt Józsa János, a BME rektora a szenátusi tagokhoz fordult levélben, amelyben több problémára is felhívta a figyelmet: kérdésesnek ítélte a műszaki menedzser szakos hallgatók további helyzetét; levele szerint például pszichológia vagy filozófia szakos oktatóknak a BME-nek továbbra is szüksége lenne; és valószínűleg megszűnne vagy a BME, vagy a GTK filozófiai doktori iskolája, mivel csak egy doktori iskola lehet egy tudományágban. Józsa kiemelte azt is, hogy a BME Közalkalmazotti Tanácsa nyílt levélben tiltakozott a GTK kiválására vonatkozó kezdeményezés miatt. Mezey Barna kérésére a korrektség jegyében a levél tartalmazott további releváns, így például a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar véleményét tükröző dokumentumokat is.
Az ELTE rektora az ülésen elmondta, hogy nem hivatalos, informális beszélgetések októberben már történtek az érintett ELTE-s karok és a BME GTK elbocsátott dékánja, Andor György közt. És bár ezeknek a megbeszéléseknek a résztvevői az ELTE véleményét nem tudták közvetíteni, de az egyértelmű, hogy több ELTE-s dokumentum is, így például az intézményfejlesztési terv is amellett van, hogy az ELTE a gazdaságtudományok felé is bővítse portfólióját. Mezey Barna ezek alapján megjegyezte: elvi kifogásunk nem lehet a GTK csatlakozása ellen, de természetesen az illendőséget, tapintatot figyelembe kell venni.
Sok szempont felmerült az Előterjesztés a BME GTK ELTE GTK-ként történő integrációjára kapcsán, Mezey Barna és Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja mindannyiszor inkább a GTK csatlakozása mellett érveltek, utóbbi elmesélte: a jelenlegi helyzet azt idézi föl, amikor egy másodpercnyi ideje volt csak végiggondolni, hogy felszáll-e egy gyönyörű nő után egy buszra – nem tette, és talán még hosszú ideig bánni is fogja.
Felmerült aggályként, hogy amennyiben az ELTE most a GTK beolvadása mellett fejezi ki véleményét, akkor a GTK-val szemben teret, befolyásoló erőt veszíthet. Ezt többen is árnyalták: Scheuer Gyula például azzal, hogy nagyjából közös állásponton van az ELTE és a GTK, bár természetesen kellenek pontosítások. Illetve sok dolog a fenntartón múlik, abba ezeknek a feleknek nincs beleszólásuk. Rónay Zoltán részt vett a beolvadásos kiválást vizsgáló bizottság munkájában, véleménye szerint teljesen normális valamilyen keretet adni a másik félnek, jelen esetben a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő GTK-nak, hogy biztosítékot kapjanak: nem cseberből vederbe kerülnek.
Kacskovics Imre, az ELTE TTK egyetemi tanára és tanszékvezetőjében az a kérdés merült fel, hogy lehetséges-e, hogy befogadja az ELTE a GTK-t, de épületet nem kap hozzá – Scheuer először megjegyezte: Magyarországon vagyunk, bármi elképzelhető. Ugyanakkor szerinte a Fenntartó ilyen helyzetet nem fog teremteni.
Többen megemlítették, hogy a kari tanácsok véleményét is ki kellett volna kérni a mostani szenátusi ülés előtt, sőt a szombathelyi integráció is zajlik jelenleg, és egy hasonló súlyú feladat gördül most az ELTE elé. Egyelőre pedig nagyon kockázatos bármilyen véleményt mondani, nem áll rendelkezésre elegendő információ például arról, hogy mi fog történni a GTK-n és az ELTE-n egyaránt működő szakokkal.
Demetrovics Zsolt, az ELTE PPK dékánja megjegyezte, hogy ő, illetve a PPK is inkább a lehetőséget látja a jelenlegi helyzetben – Mezey megjegyezte, hogy a BTK is hasonlóan nyilatkozott korábban.
Az előterjesztés megfogalmazásáról is vita folyt: Michaletzky György határozott véleménye az volt, hogy ne szerepeljen benne olyan kifejezés, ami az ELTE döntésére utal – hiszen a fenntartó dönt a kérdésben.
A megszavazott változat azt tartalmazza, hogy az ELTE Szenátusa támogatja a fenntartó azon kezdeményezését, hogy a BME GTK az általa gondozott képzési feladatokkkal, szakokkal együtt 2017. augusztus 1-től Gazdaságtudományi vagy Gazdálkodástudományi Karaként az ELTE részeként működjön tovább a BME jogutódjaként, a közalkalmazotti és a hallgatói jogviszonyokkal együtt.
Erre 36 igen, 0 nem, 6 tartózkodás érkezett.
A további tárgyalások eredményét a Szenátus és a kari tanácsok időről időre napirendre fogják tűzni.
Kiemelt kép: karrierkozpont.elte.hu
